A BÜK felülvizsgálati kérelme a „választási per”-ben

A mai napon elvileg minden kollégához eljutott a Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevelén keresztül az a felülvizsgálati kérelem, amelyben a BÜK a Kúria döntését kéri a 2014-es kamarai választások eredményét megsemmisítő, jogerős bírósági ítéletek kapcsán.

A felülvizsgálati kérelmet már mi is kértük levélben a BÜK jelenlegi megbízott vezetésétől, és nagy örömünkre szolgál, hogy ezt a tagság számára valóban lényeges iratot végre teljes terjedelmében a BÜK tagjainak rendelkezésére bocsátották. Szerényen reméljük, hogy talán egy picit a mi kérelmünk is hozzájárult ahhoz, hogy a felülvizsgálati kérelmet végre elolvashassuk, értelmezhessük, és valamennyien, ki-ki a saját ügyvédi-jogászi szubjektumán átszűrve, levonhassuk belőle a megfelelő következtetéseket.

A felülvizsgálati kérelem linkjét megosztjuk minden BÜK tag olvasónkkal a hírlevelünkben!

December 8.: az Igazságügyi Miniszter által a Budapesti Ügyvédi Kamarával szemben indított per tárgyalása

December 8-ra nagy várakozással tekintettek a Kamara tagjai: ezen a napon tárgyalta a Fővárosi Törvényszék az Igazságügyi Miniszter keresetét, melynek tárgya működés törvényességének helyreállítása volt. Amennyiben a bíróság ezen a tárgyaláson úgy dönt, hogy a pert megszünteti, ezzel lényegében elfogadja a Kamara véleményét, amely szerint a 2014-es választások eredményének jogerős megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények éledtek fel.

A per a Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzékében foglalt megjegyzés szerint „közérdeklődésre tarthat számot”. Ez így is volt. A tárgyaláson megjelent dr. Réti László, a Kamara 2014-ben újraválasztott elnöke, továbbá a 2014-ben megválasztott főtitkár, dr. Papp Géza, valamint  dr. Katkó Anna, dr. Kovács Kázmér (úgy is, mint a Kamara jogi képviselője), és dr. Köves Péter 2014-ben megválasztott elnökhelyettesek, rajtuk kívül pedig képviseltette magát minden, a Kamarán belül régebben, vagy újabban feltűnt szerveződés, csoportosulás is.

Az Igazságügyi Miniszter keresetének lényegét az ügyben a bíróság előtt a miniszter képviseletében eljáró dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár röviden ismertette. Álláspontja szerint a 2014-es választások eredményének megsemmisítése miatt olyan bizonytalan jogi helyzet keletkezett, amelyben a Kamara törvényes működése nem volt biztosított. Az igazságügyi miniszternek nincs olyan jogköre, hogy jogértelmezés során eldöntse, hogy a 2010-es választások eredménye feléledhet-e vagy sem. Amennyiben azonban a bíróságnak az az álláspontja – írta az igazságügyi miniszter a keresetlevélben – hogy a 2010-es választások eredménye él, akkor a Kamara nem működik törvénysértő módon, ezért a keresetet a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania. (Itt elolvashatod a keresetet!)

Mint az a tárgyalás kitűzésének tényéből kiderült, a bíróság nem utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetet. A tárgyaláson a Kamara képviseletében eljáró dr. Kovács Kázmér elmondta, hogy álláspontja szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie a pert, tekintettel arra, hogy a Kamarának volt és jelenleg is van a törvényes működéséhez szükséges szervezete, és az igazságügyi miniszternek, mielőtt a bírósághoz fordult, fel kellett volna szólítani a Kamarát a törvényes működés helyreállítására. Mivel ez a törvényben rögzített előfeltétele a bírósági kereset benyújtásának, és mivel ez nem történt meg, ezért a kereset a törvényben foglalt eljárási rendbe ütközik.

A Kamara jogi képviselője kérte, hogy elsődlegesen a per megszüntetésének kérdésében döntsön a bíróság, és amennyiben a döntése nemleges, a Kamara csak abban az esetben kívánja további jogi érveit felsorakoztatni.

Ezt követően a beavatkozói kérelmekkel kapcsolatos vélemények hangzottak el. A Kamara képviselője hangsúlyozta, hogy valamennyi olyan beavatkozói kérelemhez hozzájárul, akár látatlanban is, amelynek jogi alapvetése az, hogy a 2014-es választások eredményének megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények „éledtek fel”.  A felperes szintén nem látta akadályát a beavatkozók perbe való beengedésének. Ezen nyilatkozatok ellenére a bíróság ekkor tájékoztatta a peres feleket, hogy a per megszüntetésének kérdésében külön végzéssel határoz, majd ezt követően dönt a beavatkozásokról is. Majd a per következő tárgyalását január 7-én 14:00 órára napolta el.

A döntés általános csalódást keltett. egyrészt azzal, hogy a tárgyalást majdnem egy hónappal későbbre napolta el. De azzal is, hogy lényegében semmiféle érdemi döntés sem született, sem a per megszüntetése, sem a beavatkozói kérelmek körében. Azért némi esélylatolgatásra lehetőséget ad az a tény, hogy a bíróság – bár maga a keresetlevél is tartalmazta ezt a lehetőséget – nem utasította el a keresetet idézés kibocsátása nélkül. A bíróság azon nyilatkozata, hogy „előbb a per megszüntetése, majd a beavatkozók kérelmei kérdésében dönt”, mintha kissé prejudikációnak tűnne, mivel a beavatkozói kérelmekről akkor nem kell dönteni, ha a per megszűnik. A legvalószínűbbnek ezért az tűnik, hogy a per megszüntetése iránti kérelmet elutasítja a bíróság, és érdemben tárgyalja majd az igazságügyi miniszter keresetét.

Ez sajnos – illetőleg a közben meghozandó végzések sora, melyek mindegyikével szemben külön jogorvoslati lehetőség van – arra utal, hogy egyhamar nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy jogerősen hogyan bírálja el a független magyar bíróság az igazságügyi miniszter keresetét. Most már biztos, hogy a bíróságok nem fognak megkönyörülni rajtunk, ügyvédeken, és nem tesznek a karácsonyfánk alá megoldást a jelenlegi helyzetre.

Azaz vegyük a saját kezünkbe az irányítást. Lépjünk, döntsünk arról, hogy a közgyűlésünk összehívásra kerüljön, és vágjuk át a gordiuszi csomót, mielőtt annyira gúzsba köt minket, hogy mozdulni sem tudunk.

Írjuk alá az ívet! Legyen közgyűlés a tagok akaratából!

(Az aláírói ívet itt találod!)

Ismét aláírásgyűjtés a Kamarában!

November 27-én 11:00 – 13:00 óra között ismét aláírásgyűjtést rendezünk a Kamaránkban. Célunk változatlan: annyi aláírást összegyűjteni, amennyivel megkerülhetetlenné válik egy kamarai közgyűlés összehívása. Korábbi cikkeinkben már részletesen leírtuk, miért szeretnénk ezt.

Most kedvcsinálónak megmutatjuk a korábbi aláírás képeit 🙂

Péntek 13.

Péntek 13.

Nem, ez nem egy horrorfilm beharangozója. Ugyanis a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport második aláírásgyűjtési akciója pontosan egy ilyen érdekes dátumra esett. Ezen a napon ismét kihelyezett kamarai aláírásgyűjtést rendeztünk, az előzetes várakozásokhoz képest remek eredménnyel. 
Mindezen túl az alábbi érdekességek és fontosságok történtek, legalábbis mi ezeket találtuk annak:
1. Többen hoztak más kollégáktól begyűjtött aláírásokat, ill. ajánlották fel segítségüket a további meggyőzésben és a gyűjtésben. Az igazán lelkesek maguk is ívekkel a zsebben járnak és gyűjtenek.
2. Olyanok is aláírták ma, akikről nem gondoltuk volna…
3. Sokan azzal a kérdéssel nyitottak, „Hogy állunk?”. A többesszám első személy használata sokat elárul az ügy fontosságáról és a kollégák hozzáállásáról.
4. Talán nem is volt olyan, aki ne mondta volna, hogy szurkol és csak így tovább, ill. azt, hogy a kamarai dolgok viszont nem mehetnek így tovább!

Kupaktanács a Kamara ügyeiről. Németh kolléga kifejti, Fekete kolléga hallgatja, Nagy kolléga karjait összefonva elhatárolódik, Mező kolléga mindezek felett szemet huny...
Kupaktanács a Kamara ügyeiről. Németh kolléga kifejti, Fekete kolléga hallgatja, Nagy kolléga karjait összefonva elhatárolódik, Mező kolléga mindezek felett szemet huny…

5. A kamarai személyzetre ma sem tudtunk volna egyetlen rossz szót szólni.
6. Bánáti dr. kétszer is tiszteletét tette, elsőként jó munkát kívánt a csapatunknak, utóbb pedig egy meghívót adott át két főre a holnapi MÜK rendezvényre. Mi ezt gesztusnak és támogató bátorításnak tekintettük, és éltünk is a megjelenési lehetőséggel!
7. Fekete dr. is kitüntetett figyelemmel kísért minket, és önmagát nem kímélve fogyasztotta a csokoládénkat! Külön köszönet neki a technikai segítségért.

 

Nem görcsösen. Csak lazán!

Nem görcsösen. Csak lazán!

Az aláírásgyűjtés hevében, nos nem tagadható, időnként becsúszott néhány megfelelő módon és eléggé el nem ítélhető… mondjuk ki őszintén: mém. Ami talán nem is baj, hiszen a hosszú élet titka az, hogy semmit sem szabad véresen komolyan venni.

Összeszedtünk néhányat a Facebookon megjelent, közgyűléssel, aláírással, aláírási ívekkel kapcsolatos képes produktumokból.

Íme!

Ezzel kezdődött minden...
Ezzel kezdődött minden…
Majd folytatódott velük...
Majd folytatódott velük…
És ettől kezdve elgurult a gyógyszer...
És ettől kezdve elgurult a gyógyszer…
Kasza Blanka is beszólt
Kasza Blanka is beszólt
Ha már Kálmán bátyánk volt, hát az (észak) ír - magyar meccs sem maradhatott ki
Ha már Kálmán bátyánk volt, hát az (észak) ír – magyar meccs sem maradhatott ki
És az ügyvéd-filmek, ezerrel
És az ügyvéd-filmek, ezerrel
Régiek...
Régiek…
... és újabbak egyaránt.
… és újabbak egyaránt.
Petrocellinek mindenképpen szerepelnie kellett
Petrocellinek mindenképpen szerepelnie kellett
Továbbá más klasszikus színész arcok, mint amilyen szegény Yves Montand...
Továbbá más klasszikus színész arcok is megjelentek, mint amilyen szegény Yves Montand…
Vagy mint Batman és Robin
Vagy mint Batman és Robin
Az ezotéria is bejelentkezett...
A fantasy is bejelentkezett…
... nem is kicsit
… nem is kicsit
Michael Corleone sem hagyta a dolgot annyiban
Michael Corleone sem hagyta a dolgot annyiban
Ahogyan Forest Gump sem
Ahogyan Forest Gump sem
Pelikán elvtárs aláírt...
Pelikán elvtárs aláírt…
Viszont Chuck Norris nem írt alá
Viszont Chuck Norris nem írt alá
De segített aláírást gyűjteni
De segített aláírást gyűjteni
És végül, Chernek hála, Bill sem felejtette otthon az ívet.
És végül, Chernek hála, Bill sem felejtette otthon az ívet…
S az első aláírásgyűjtő nap végén Leonardo emelte mindazokra a poharát, akik bejöttek és aláírtak
S az első aláírásgyűjtő nap végén Leonardo emelte mindazokra a poharát, akik bejöttek és aláírtak
A Kamara boldog napja

A Kamara boldog napja

Ezen a szeles, borongós novemberi napon, november 5-én, a Budapesti Ügyvédi Kamara patinás épülete olyasmire ébredt, amire már régen nem.

A klubhelyiségben ügyvédek gyülekeztek, beszélgettek, sőt annak dacára, hogy a büfé pár évnyi haldoklás után mára már teljesen kimúlt, mégis kávé, sütemény került elő, és több asztal mellett folyt az eszmecsere, az újságolvasás… és természetesen az aláírás.

Mert ezen a napon azért jöttek-mentek az ügyvéd kollégák az épületben, és azért beszélgettek kisebb-nagyobb csoportokban, mert csoportunk, a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért, aláírásgyűjtést hirdetett egy rendkívüli kamarai közgyűlés összehívása érdekében. Volt aki csak beugrott egy aláírásra, volt aki javaslatokat is tett, hoztak íveket az ismerős kollégákkal aláíratva, jöttek érdeklődők, jöttek olyanok is, akik magyarázatot vártak tőlünk, hogy kik vagyunk, kik nem vagyunk, mit szeretnénk, miért szeretnénk… Jöttek tárgyalás előtt, szerződés után, külföldi utazásra indulva még beugrani, jöttek kisbabával, jöttek nagy terhesen, jöttek betegen, de jöttek, jöttek és jöttek. Öröm volt!

Az apropó már kevésbé volt örömteli. Hiszen azért van szükségünk az aláírásokra, és azokon keresztül a közgyűlés tartására, hogy a közgyűlés döntsön arról, kívánja-e rendkívüli választások, esetleg pótválasztások kitűzésére utasítani a Kamara vezetőségét.

Az előzményeket már több alkalommal, több helyen is olvashatta mindenki. A 2014-es kamarai választások eredményét megsemmisítő jogerős bírósági döntés, majd ügyvédi törvény módosítás, igazságügyi miniszter által a Kamaránk ellen benyújtott kereset, a győri kollégák kirendelése, hogy átmenetileg lássák el a Kamaránk vezetését… mindezek olyan mértékű presztízsveszteséget okoznak nekünk, a budapesti ügyvédségnek nap mint nap – a médiában megjelenő nyilatkozatokkal, hírekkel együtt – amire nekünk magunknak kellene válaszolnunk. Mert jelenleg milyen kép kezd kialakulni rólunk, budapesti ügyvédekről? Hogy a saját ügyünkben impotens módon nem tudunk lépni, kell hozzá a Parlament, az igazságügyi miniszter, a győri kamara… És ha a saját ügyünkben képtelenek vagyunk tenni bármit is, akkor hogyan várja el egy ügyfél, hogy az ő ügyében eredményesek leszünk? Mi ügyvédek, akik jelenleg a közigazgatás és a bíróság játékszereként fulladozunk perek és a legkülönfélébb jogszabály- és szabályzat magyarázatok tengerében… Az is megérne egy külön misét, hogyan jutottunk el ide. A közgyűléseken keresztül, amelyeken a majdnem hatezres taglétszám ellenére csak pár kartárs lézengett, egészen odáig, hogy nem volt értelme fenntartani a büfét, mert annyira nem használta senki.

Ezen a napon is főként erről volt szó. Mit tudunk tenni  mi magunk azért, hogy kiszabaduljunk ebből az ördögi körből, ahol minden egyes bírói ítélettel egy újabb kérdőjel emelkedik fel, ami újabb illegitim érzetet kelt az emberben a Kamaránk működésével kapcsolatban?

A válaszunk erre: a közgyűlés. Ez a mi Kamaránk, amely alapvetően határozza meg a saját egzisztenciánkat, választott hivatásunk kereteit és a lehetőségeinket. És a Kamara egy köztestület, amely testület tagjai mi magunk vagyunk! A legfőbb szervünk a közgyűlés, amelynek összehívását a mi véleményünk szerint már régen kezdeményezni kellett volna, amíg nem vált kissé követhetetlenné, hogy éppen aznap reggel ki képviseli a Kamaránkat, most a 2014-es választásokon megválasztott, most a 2010-es választásokon megválasztott tisztségviselők, most a győri kamara, most a bíróság által kijelölt felügyelőbiztos… Egy biztos: mivel a Kamarának működnie kell, mindig lesz valaki, aki törvény alapján éppen ott és akkor képviseli a Kamarát, s ilyen módon összehívhatja a közgyűlést. Ott pedig végre mi magunk mondhatjuk ki, hogy mit akarunk! Bármit is döntünk, hiszen dönthetünk akár úgy is, hogy minden maradjon a régiben, hagyjuk a bíróság vagy a miniszter kezében a döntést rólunk, vagy dönthetünk választások kiírása mellett is, az legalább a MI döntésünk lesz.

IMG_7355

Ehhez szükséges az aláírás. És a tegnapi napon sokan voltak, akik megértették ezt, eljöttek, aláírtak, beszélgettek, biztattak, és átérezték, milyen az, amikor nem azért megyünk be a Kamarába, mert valami hivatalos ügyünk van, nem is azért, mert a fegyelmi tárgyalásunkra várunk, hanem azért, mert szükség van ránk. És ilyenkor kicsit talán “ügyvédesre” véve a figurát, kicsit vagy nagyon értékelve, hogy hasonló gondolkodású vagy érdeklődési körű kartársak között vagyunk, elbeszélgetünk a világ dolgairól és megpihenünk a napi hajszában.

Minden aláírás egyformán fontos, de külön örültünk annak, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara illetőleg a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztségviselői közül – természetesen nem tisztségviselői, hanem ügyvédi minőségükben – több kollégánk is csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Örömmel láttuk Fekete Tamást, Hegedűs Lászlót, Papp Gézát és Szlávnits Lászlót, persze hasonló örömmel láttunk volna másokat is, de ami késik, az eljön!

Hiszen hamarosan újabb aláírási lehetőséggel állunk elő. Akinek pedig idő hiányában gondot jelentene személyesen bejönni a Kamarába, és kellemesen, beszélgetve, eszmét cserélve eltölteni ott egy kis időt, nyugodtan letöltheti az aláírási ívünket, most már WORD formátumban is, hogy a kitöltése egyszerűbb legyen, erről a linkről. Ha kapunk egy értesítést a kozgyules@kollegakxxi.com e-mail címre az aláírásról, esetleg el tudnátok küldeni ugyanide a szkennelt példányokat, akkor jelentkezünk, és megbeszéljük, hogyan tudnánk az eredeti példányhoz is hozzájutni. Természetesen postán is tudjuk fogadni az aláírói íveket, postacímünk: Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért, 1388 Budapest, Pf.: 100.

S ahogyan írtuk, folytatjuk. Mert szeretnénk, ha a Kamaránknak ezt a csütörtöki napot követően sok hasonló boldog napja lenne. Velünk, budapesti ügyvédekkel közösen.

Miért nem elegendő újraszámlálni a szavazatokat?

Budapesti ügyvédek vagyunk. A mi kamaránkról van szó, amelynek jogszabályi kötelezés miatt, kötelezően tagjai vagyunk. A kamara legitimitása a mi, ügyvédek legitimitását is érintő probléma. Amíg vitássá tehető akár a legegyszerűbb névváltoztatás, vagy iroda áthelyezés, hogy ne is beszéljünk az ennél fajsúlyosabb olyan kérdésekről, mint mondjuk egy fegyelmi eljárás, vagy egy ügyvédi névjegyzékbe való felvétel, addig a saját ügyvédi működésünk alapjait fenyegeti veszély. Ezért az illegitim, vagy finomabban fogalmazva vitás állapotot minél hamarabb, megnyugtatóan meg kell szüntetni. Nem úgy, hogy abból újabb viták nőnek ki. Ezért vesszük most sorra a helyzetre megoldást nyújtó különféle lehetőségeket, amelyek egyáltalán felmerülhetnek.

Néhány gondolat arról…

… miért nem elegendő újraszámlálni a szavazatokat?

  • Mert ilyen lehetőséget sem az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, sem a Magyar Ügyvédi Kamara választási szabályzata nem tartalmaz. A törvény, amikor a tisztségviselők megválasztásáról beszél, kétféle eljárást ismer: a négyévente lebonyolításra kerülő “rendes” választásokat, valamint abban az esetben, ha egy tisztségviselő mandátuma nem azért szűnt meg, mert megválasztottak helyette egy újat, akkor pótválasztásokat. A Magyar Ügyvédi Kamara 3/2013. (VII. 08.) MÜK Szabályzata a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról szintén ezt a két eljárást ismeri. Részletesen szabályozza a választás lebonyolításának rendjét, a szavaztok megszámlálásának módját is, azonban arra az esetre, ha egy tisztségviselő mandátuma megszűnne, a szavazatszámlálással kapcsolatban nem tartalmaz külön rendelkezéseket.
  • Mert ilyen lehetőségre a jogerős bírósági ítéletből sem lehet következtetni. A bírósági ítélet részletesen foglalkozott azzal a kérdéskörrel, hogy a kamarai választások eredményével kapcsolatos perben kasszációs vagy reformációs jog illeti-e meg. Az ügyvédi törvény 104.§ (4) bekezdése és a régi Ptk. 62.§ (6) bekezdése értelmezése esetében felmerülhet, hogy ezek a szakaszok egymással nincsenek összhangban. A régi Ptk. hivatkozott szakasza ugyanis egyértelműen kasszációs jogot rögzít (tekintettel arra, hogy a 2006. évi LXV. törvény 8/A § (5) bekezdése értelmében a köztestületek működésére, ha speciális szabály egyebet nem tartalmaz, az egyesületek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni), míg az ügyvédi törvény csak határozat megtámadásáról beszél, de a normasértés orvoslásának a módját nem rendezi. Ebből azonban az következik, hogy a törvényalkotó nem kívánta bővíteni a bírósági beavatkozási lehetőségeket, ezért a bíróság számára maradt a sérelmezett határozat megsemmisítésének lehetősége (kasszációs jog). Egyébként áttételesen ez következik az ügyvédi törvény 12.§ (1) bekezdésében rögzített önkormányzatiságból is, mivel ha a bíróságnak reformációs jogköre lenne, úgy az önkormányzati szerv, a közgyűlés akaratától független döntéseket hozhatna, ami nyilvánvalóan nem férhet össze az önkormányzatisággal. A fenti okfejtés alapján a bíróságnak csak egy útja volt: amennyiben jogsértést észlelt, úgy meg kellett semmisítenie a választás eredményét. Tehát nem utasíthatta a Kamarát a szavazatok szabályos körülmények között történő újraszámlálására, nem tehetett egyebet, megsemmisítette a választás eredményét. Ha a választások eredménye megsemmisítésre került, akkor pedig nincs más lehetőség arra, hogy a Kamarának legitim vezetősége és tisztségviselői legyenek, mint egy új (pót)választás kiírása.

Ceterum censeo, ahhoz, hogy a saját kezünkbe vegyük a dolgaink intézését, és éljünk az önkormányzatiságunkkal, össze kell hívni az új választásokról döntő közgyűlést.

Miért nem elegendő megvárni a 2018-at a kamarai választásokkal?

Budapesti ügyvédek vagyunk. A mi kamaránkról van szó, amelynek jogszabályi kötelezés miatt, kötelezően tagjai vagyunk. A kamara legitimitása a mi, ügyvédek legitimitását is érintő probléma. Amíg vitássá tehető akár a legegyszerűbb névváltoztatás, vagy iroda áthelyezés, hogy ne is beszéljünk az ennél fajsúlyosabb olyan kérdésekről, mint mondjuk egy fegyelmi eljárás, vagy egy ügyvédi névjegyzékbe való felvétel, addig a saját ügyvédi működésünk alapjait fenyegeti veszély. Ezért az illegitim, vagy finomabban fogalmazva vitás állapotot minél hamarabb, megnyugtatóan meg kell szüntetni. Nem úgy, hogy abból újabb viták nőnek ki. Ezért vesszük most sorra a helyzetre megoldást nyújtó különféle lehetőségeket, amelyek egyáltalán felmerülhetnek.

Néhány gondolat arról…

… miért nem elegendő megvárni a 2018-at a kamarai választásokkal?

  • Mert ellent mond a törvénynek. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 119.§ (4) bekezdése szerint ugyanis “Ha a kamarák elnökének, főtitkárának, elnökségi tagjának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. Az új tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.”
  • Mert a saját kamarai választási szabályzatunk ezt nem teszi lehetővé. A Magyar Ügyvédi Kamara 3/2013. (VII. 08.) MÜK Szabályzata a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról, a IV. fejezetében rendelkezik a Pótválasztás intézményéről, az ügyvédi törvényben foglaltakkal összhangban. A szabályzat 23.2 pontja értelmében, ha a kamara elnökének, főtitkárának és fegyelmi megbízottjának (főmegbízottjának) megbízatása szűnik meg a megbízatás lejárta előtt, a választásra jogosult szerv (azaz a közgyűlés) a megbízatás megszűnésétől számított három hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
  • A jelenlegi helyzetben van egy, a 2014-es választások eredményét megsemmisítő, jogerős határozat, amelyet a Kamara felülvizsgálati kérelemmel támadott meg. Az ítélet a választások eredményét nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg (nem is tehetett volna ilyet, mert akkor a jelenleginél sokkal nagyobb jogbizonytalanság lép fel, mert valamennyi, a választások óta született kamarai döntés legitimitása elveszett volna). Ez azt jelenti, hogy a választások során megválasztott személyek egészen 2015 szeptember végéig (az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig) elláthatták a tisztségüket.
  • Ez azonban azt is jelenti, hogy fel sem merülhet, hogy a 2014-es választási eredmények megsemmisítésével a 2010-es választások eredményei “felélednének”. Ugyanis az ügyvédi törvény fent idézett 119.§ (4) bekezdésének első mondata szerint: “A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg.” A választások 2014-ben lezajlottak. A választások alapján megválasztott új tisztségviselők 2015 szeptemberének végéig ellátták a feladatukat. Kétségtelenül megválasztásra kerültek, még ha a választások eredményét később a bíróság jogerősen, a jövőre nézve megsemmisítette is. A választási szabályzat szóhasználata szerint (7. pont): “A tisztségviselők illetve a bizottságok tagjainak megbízatása az új tisztségviselők, illetve a bizottságok új tagjai megválasztásának napján szűnik meg.” Ez megtörtént 2014 februárjában, még ha később (nem visszamenőleges hatállyal) a bíróság meg is semmisítette a választás eredményeit. Sem a törvény, sem a választási szabályzat nem rendelkezik viszont a mandátum “feléledéséről”. Arról nem is beszélve, hogy ez gyakorlati problémákba is ütközhet, mivel a 2010-ben megválasztott tisztségviselők közül van aki már nem tagja a kamarának (pl. a 2010-ben megválasztott főtitkár).
  • A fentiek alapján tehát jelenleg az a helyzet áll fenn, hogy az ügyvédi kamarának nincsenek saját maga által választott tisztségviselői. A kamara egy önkormányzatisággal rendelkező köztestület. Az önkormányzatiságból következik, hogy a működésére vonatkozó szabályokat maga, illetőleg a részvételével működő Magyar Ügyvédi Kamara hozza meg, és a működésébe az állam csak jogszabályban rögzített módon és mértékben avatkozhat be. Jelenleg az állami beavatkozás fázisában vagyunk, hiába a MÜK jelölte ki azt a kamarát, amely ellátja (a magunk által választott tisztségviselők helyett) a kamara működtetését, de az önkormányzatisággal semmiképpen sem fér össze, hogy nem budapesti ügyvédek, azaz a mi kamaránk tagjai irányítsák a kamarai ügyeket.
  • Ezért a jelenlegi helyzetet konzerválni egészen 2018-ig törvényellenes és a saját szabályzatunkban foglaltakkal is ellentétes.

Ceterum censeo, ahhoz, hogy a saját kezünkbe vegyük a dolgaink intézését, és éljünk az önkormányzatiságunkkal, össze kell hívni az új választásokról döntő közgyűlést.

A Budapesti Ügyvédi Kamarával kapcsolatos ügyek 2015 októberében

Talán még mindig nem mindenkinek világos, mi történt eddig a Budapesti Ügyvédi Kamarával kapcsolatban. Feljelentés, törvénymódosítás, MÜK beavatkozás… az ember csak kapkodja a fejét. Most összeszedtük a 2015. októberében történt eseményeket. Nem nyúlunk bulvárlapokhoz, és olyan médiákhoz sem, amelyek esetleg köthetők valamelyik politikai oldalhoz. Kizárólag az MTI-ben megjelenő hírek képezik e cikkünk tárgyát.

 

Budapest, 2015. október 2., péntek (MTI) – A Budapesti Ügyvédi Kamara a sajtóból értesült a feljelentésről

A Budapesti Ügyvédi Kamara a sajtóból értesült arról, hogy Papp Géza titkár hűtlen kezelés miatt a kamarát érintő büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen – közölte Réti László, a kamara elnöke a Magyar Nemzetben megjelentekre reagálva péntek délelőtt az MTI-vel.

A napilap pénteki számában a rendőrség tájékoztatása alapján írt arról, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik a köztestület egyik tisztségviselőjének hónapokkal ezelőtt tett feljelentése alapján, több százmillió forint gyanús elköltése miatt. Az ezekről szóló szerződéseket a kamara elnöke, Réti László írta alá – ismertette a Magyar Nemzet.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke közleményében azt írta: a köztestület a hatóságtól nem kapott értesítést az ügyről. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha az eljárás olyan stádiumba kerül, akkor a legnagyobb mértékben együttműködik a hatóságokkal.
Réti László kifejtette: a feljelentő a kamarai választási időszakban kezdte bírálni a költségvetési előirányzatok felhasználását, majd utólag több testületi vitát kezdeményezett, amelyeken előterjesztéseit leszavazták. Így tett a mindezeket ismét tárgyaló 2015. évi rendes közgyűlés is. A köztestület szerint „figyelmet érdemel a hír időzítése”.
A kamara elnöke kiemelte, „több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek”. Ez az ügyfelek jogérvényesítésére, az igazságszolgáltatás működésére és az ügyvédek jogaira kedvezőtlen kihatással lehet – jegyezte meg.
Kitért arra is: köztestületük éves közgyűlései a költségvetésekben valóban előirányoztak kifizetéseket. Ezek alapján az elmúlt kilenc évben a kamara három elnöksége nyilvános üléseken valóban tárgyalt és döntött is feladatokról, projektekről. A tagságot a Pesti Ügyvéd, az elektronikus hírlevél és a kamarai honlap folyamatosan tájékoztatta. Az erről szóló éves beszámolókat az elnökség megtárgyalta, az ellenőrző bizottság véleményezte, azokat a kamara honlapján elhelyezték és az éves közgyűlések utólag is jóváhagyták. A kifizetésekkel kapcsolatos szerződések a kamara üvegzsebén keresztül mindig elérhetők voltak – tette hozzá.
Réti László közölte, a költségvetési előirányzatokat olyan feladatok elvégzésére fordították, mint a kamarai informatikai rendszer felújítása és folyamatos fenntartása, a törvény által a kamaráknak előírt jogügylet-biztonsági fejlesztések, a kamarai épület részleges felújításai, valamint a közismert JogTudor program, amely 2013 óta látja el a budapesti ügyvédséget térítés nélkül a napi munkához elengedhetetlen jogszabályokkal, nyomtatványokkal és jogi szakirodalommal.

 

Budapest, 2015. október 6., kedd (MTI) – Magyar Ügyvédi Kamara: törvényes összetételben működik a kamara

A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői a 2014. május 12-i teljes ülésen megválasztott személyek, az elnökség és a fegyelmi bizottság ugyancsak az ebben a választási határozatban megállapított összetételben működik törvényesen – közölte a kamara kedden az MTI-vel.

A közleményben felidézték: miután 2014. évi választói közgyűlésük határozatait a Fővárosi Ítélőtábla 2015. szeptember 24-én kihirdetett, de eddig írásban még nem kézbesített jogerős ítéletével megsemmisítette, mind a Budapesti Ügyvédi Kamara, mind a Magyar Ügyvédi Kamara további törvényes működésével kapcsolatban különböző, egymásnak ellentmondó álláspontok kerültek napvilágra. Ez alkalmas volt az ügyvédi önkormányzati szervekbe vetett bizalom aláásására – tették hozzá.
Közölték, az ügyvédi kamarák folyamatos törvényes működése mind az igazságszolgáltatásnak, mind az ügyfeleknek, mind az ügyvédeknek alapvető érdekük, ezért a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a törvényességi felügyeleti jogot gyakorló igazságügy-miniszterhez fordult.
Trócsányi László igazságügy-miniszter a Magyar Ügyvédi Kamara megkeresésére október 2-án kelt levelében válaszolt. Ebben egyértelműen leszögezte: „a bírósági döntés nem érinti sem a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, sem a Magyar Ügyvédi Kamara többi tisztségviselője mandátumának érvényességét” – idézték a tárcavezetőt a kamara közleményében.

 

Budapest, 2015. október 12., hétfő (MTI) – Ötpárti javaslatra módosították az ügyvédi törvényt

A parlament ötpárti javaslatra – 161 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – módosította az ügyvédekről szóló törvényt, hogy rendezze azt a helyzetet, ha a kamara törvényességi felügyeletét gyakorló igazságügyi miniszter keresetet indít, és ezzel a területi kamara közfeladatainak ellátása veszélybe kerülhet. Az új szabályok a benyújtók szerint biztosítják e közfeladatok zökkenőmentes ellátását a bírósági döntésig.
Az indoklás szerint ebben az átmeneti időszakban – kiindulva a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből – a törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe helyezi a döntést az ideiglenesen működésképtelenné vált területi kamara által ellátandó feladatok „szétosztásról”.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Fidesz-frakció korábbi közlése szerint az előterjesztés az öt parlamenti képviselőcsoport mellett az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének támogatását is élvezi.

 

Budapest, 2015. október 14., szerda (MTI) – Az IM tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott ítélet

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős ítéletet, majd „törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva rövidesen megteszi a szükséges intézkedéseket”.

A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: szerdán megkapták a Fővárosi Ítélőtáblának a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős, írásba foglalt ítéletét. Tanulmányozzák, intézkednek, és minderről tájékoztatni fogják a közvéleményt – írták.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület szeptember 24-én közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével aznap helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választási közgyűlési határozatainak megsemmisítéséről.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az MTI megkeresésére aznap szintén arról beszélt, hogy az ügyvédi törvény erre vonatkozó szakasza alapján a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat meg nem választják. A mostani esetben nem ez történt, ezért a korábbi, vagyis a 2010-es választás eredménye éled fel – mondta. Hozzátette: ez az elnök személyében változást nem jelent, mivel korábban is Réti László volt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, az októberi elnökségi ülésre azonban már a 2010-ben megválasztott tisztségviselőket kell meghívni.

 

Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – A Budapesti Ügyvédi Kamarát átmenetileg a Győr megyei elnök vezeti

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét jelölte ki a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki teendőinek ellátására.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 24-ei jogerős ítéletével megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) 2014-es választásának eredményét. Ezután jogértelmezési vita alakult ki arról, hogy a tisztújításig a 2010-ben megválasztott tisztségviselők elláthatják-e a BÜK közfeladatait.
Az igazságügyi miniszter szerdán a jogbizonytalanságra hivatkozva keresetet nyújtott be, amelyben felügyeleti biztos kirendelését kérte a bíróságtól a BÜK-höz. Bánáti János azt írta: a keresetindítás miatt a MÜK elnökségének a budapesti kamara elnöki és elnökségi teendőinek ellátásra „más területi kamara megfelelő szervét, illetve tisztségviselőjét kellett kijelölnie”.
Az országos kamara elnöksége a BÜK elnöki teendőinek ellátására Havasi Dezsőt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét, a testület elnökségi teendőinek ellátására pedig a Győr megyei kamara elnökségét jelölte ki.
Bánáti János ugyanakkor kiemelte: a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége továbbra is osztja azt a jogi álláspontot, hogy a BÜK 2010-ben megválasztott testületei, tisztségviselői „jogszerűen láthatták el feladatukat a mai napig”.
Az Igazságügyi Minisztérium október 14-ei, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős ítéletet, majd „törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva rövidesen megteszi a szükséges intézkedéseket”.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület szeptember 24-én közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választási közgyűlési határozatainak megsemmisítéséről.
Bánáti János az MTI megkeresésére akkor is arról beszélt, hogy az ügyvédi törvény erre vonatkozó szakasza alapján a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat meg nem választják, ezért álláspontjuk szerint a korábbi, vagyis a 2010-es választás eredménye éled fel.

 

Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – Keresetet nyújtott be Trócsányi László a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében

Törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresetet nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) ügyében. A tárcavezető az MTI-nek szerdán telefonon elmondta: az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvása érdekében volt szükség erre a lépésre. Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az megfelel a kamarák önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás alkotmányos követelményének.

A miniszter kifejtette: azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljen ki felügyelő biztost a köztestület mellé, és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia egy megismételt választással kapcsolatban. „Amennyiben a bíróság ezt nem látja indokoltnak, akkor azt kérjük, hogy maga hívja össze a közgyűlést és jelölje ki a választási szerveket” – tette hozzá Trócsányi László. A Fővárosi Ítélőtábla a szeptember 24-én hozott jogerős ítéletében megsemmisítette a BÜK 2014-es választási eredményét, ezért a testület tisztségviselőinek választását meg kell ismételni. A közgyűlés összehívására az elnökség lenne jogosult, ám az ítélet egyik lehetséges értelmezése alapján a BÜK jelenleg nem rendelkezik elnökséggel, ezért indítványozza a szakminiszter a bíróság intézkedését. A BÜK tisztségviselői tekintetében ugyanis kétfajta jogértelmezése mellett is komoly jogi érvek sorakoztathatóak fel. Az egyik szerint most nincs olyan szerve a BÜK-nek, amely összehívhatná a közgyűlést. A másik értelmezés szerint erre az egy ciklussal korábban, 2010-ben megválasztott tisztségviselők jogosultak, mert ők tekinthetők a legutolsó, legitim módon megválasztott kamarai vezetőknek.
Arra a kérdésre, hogy miért az első értelmezés mellett áll ki, Trócsányi László elmondta, hogy az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeleti jogköre az ügyvédi törvény alapján – összhangban az alaptörvénnyel és kamarák autonómiájának elvével – rendkívül szűk, nem jogosult jogértelmezési kérdésekben végső autentikus választ adni. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a második jogértelmezés nagy kockázatot hordoz magában, ugyanis ha annak alapján lezajlana a megismételt választás, de később a bíróság úgy döntene, hogy ez a megközelítés helytelen volt, akkor a BÜK-nek hosszabb ideig – akár több mint egy évig – nem lenne legitim vezetése.
„Ezzel kétségessé válnának a testület közhatalmi jogkörben hozott döntései, amely beláthatatlan következményekkel járna az igazságszolgáltatásra” – tette hozzá a miniszter. A kereset alapján a bíróságnak soron kívüli eljárásban kell állást foglalnia az ügyben, így biztosítható, hogy törvényes legyen az új választás előkészítése.
Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban Trócsányi László elmondta, hogy az ötpárti közös támogatással elfogadott javaslat biztosítja, hogy a kamarai autonómia tiszteletben tartásával lehessen gondoskodni a kamarai feladatok ellátásáról. Az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályokat megfogalmazó állításokra reagálva elmondta, hogy a törvény megfelel az alaptörvénynek, hiszen a kamara önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás elvét követi, további módosításokra pedig nem volt szükség.