Címke: igazságügyi miniszter

December 8.: az Igazságügyi Miniszter által a Budapesti Ügyvédi Kamarával szemben indított per tárgyalása

December 8-ra nagy várakozással tekintettek a Kamara tagjai: ezen a napon tárgyalta a Fővárosi Törvényszék az Igazságügyi Miniszter keresetét, melynek tárgya működés törvényességének helyreállítása volt. Amennyiben a bíróság ezen a tárgyaláson úgy dönt, hogy a pert megszünteti, ezzel lényegében elfogadja a Kamara véleményét, amely szerint a 2014-es választások eredményének jogerős megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények éledtek fel.

A per a Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzékében foglalt megjegyzés szerint “közérdeklődésre tarthat számot”. Ez így is volt. A tárgyaláson megjelent dr. Réti László, a Kamara 2014-ben újraválasztott elnöke, továbbá a 2014-ben megválasztott főtitkár, dr. Papp Géza, valamint  dr. Katkó Anna, dr. Kovács Kázmér (úgy is, mint a Kamara jogi képviselője), és dr. Köves Péter 2014-ben megválasztott elnökhelyettesek, rajtuk kívül pedig képviseltette magát minden, a Kamarán belül régebben, vagy újabban feltűnt szerveződés, csoportosulás is.

Az Igazságügyi Miniszter keresetének lényegét az ügyben a bíróság előtt a miniszter képviseletében eljáró dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár röviden ismertette. Álláspontja szerint a 2014-es választások eredményének megsemmisítése miatt olyan bizonytalan jogi helyzet keletkezett, amelyben a Kamara törvényes működése nem volt biztosított. Az igazságügyi miniszternek nincs olyan jogköre, hogy jogértelmezés során eldöntse, hogy a 2010-es választások eredménye feléledhet-e vagy sem. Amennyiben azonban a bíróságnak az az álláspontja – írta az igazságügyi miniszter a keresetlevélben – hogy a 2010-es választások eredménye él, akkor a Kamara nem működik törvénysértő módon, ezért a keresetet a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania. (Itt elolvashatod a keresetet!)

Mint az a tárgyalás kitűzésének tényéből kiderült, a bíróság nem utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetet. A tárgyaláson a Kamara képviseletében eljáró dr. Kovács Kázmér elmondta, hogy álláspontja szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie a pert, tekintettel arra, hogy a Kamarának volt és jelenleg is van a törvényes működéséhez szükséges szervezete, és az igazságügyi miniszternek, mielőtt a bírósághoz fordult, fel kellett volna szólítani a Kamarát a törvényes működés helyreállítására. Mivel ez a törvényben rögzített előfeltétele a bírósági kereset benyújtásának, és mivel ez nem történt meg, ezért a kereset a törvényben foglalt eljárási rendbe ütközik.

A Kamara jogi képviselője kérte, hogy elsődlegesen a per megszüntetésének kérdésében döntsön a bíróság, és amennyiben a döntése nemleges, a Kamara csak abban az esetben kívánja további jogi érveit felsorakoztatni.

Ezt követően a beavatkozói kérelmekkel kapcsolatos vélemények hangzottak el. A Kamara képviselője hangsúlyozta, hogy valamennyi olyan beavatkozói kérelemhez hozzájárul, akár látatlanban is, amelynek jogi alapvetése az, hogy a 2014-es választások eredményének megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények “éledtek fel”.  A felperes szintén nem látta akadályát a beavatkozók perbe való beengedésének. Ezen nyilatkozatok ellenére a bíróság ekkor tájékoztatta a peres feleket, hogy a per megszüntetésének kérdésében külön végzéssel határoz, majd ezt követően dönt a beavatkozásokról is. Majd a per következő tárgyalását január 7-én 14:00 órára napolta el.

A döntés általános csalódást keltett. egyrészt azzal, hogy a tárgyalást majdnem egy hónappal későbbre napolta el. De azzal is, hogy lényegében semmiféle érdemi döntés sem született, sem a per megszüntetése, sem a beavatkozói kérelmek körében. Azért némi esélylatolgatásra lehetőséget ad az a tény, hogy a bíróság – bár maga a keresetlevél is tartalmazta ezt a lehetőséget – nem utasította el a keresetet idézés kibocsátása nélkül. A bíróság azon nyilatkozata, hogy “előbb a per megszüntetése, majd a beavatkozók kérelmei kérdésében dönt”, mintha kissé prejudikációnak tűnne, mivel a beavatkozói kérelmekről akkor nem kell dönteni, ha a per megszűnik. A legvalószínűbbnek ezért az tűnik, hogy a per megszüntetése iránti kérelmet elutasítja a bíróság, és érdemben tárgyalja majd az igazságügyi miniszter keresetét.

Ez sajnos – illetőleg a közben meghozandó végzések sora, melyek mindegyikével szemben külön jogorvoslati lehetőség van – arra utal, hogy egyhamar nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy jogerősen hogyan bírálja el a független magyar bíróság az igazságügyi miniszter keresetét. Most már biztos, hogy a bíróságok nem fognak megkönyörülni rajtunk, ügyvédeken, és nem tesznek a karácsonyfánk alá megoldást a jelenlegi helyzetre.

Azaz vegyük a saját kezünkbe az irányítást. Lépjünk, döntsünk arról, hogy a közgyűlésünk összehívásra kerüljön, és vágjuk át a gordiuszi csomót, mielőtt annyira gúzsba köt minket, hogy mozdulni sem tudunk.

Írjuk alá az ívet! Legyen közgyűlés a tagok akaratából!

(Az aláírói ívet itt találod!)

A Budapesti Ügyvédi Kamarával kapcsolatos ügyek 2015 októberében

Talán még mindig nem mindenkinek világos, mi történt eddig a Budapesti Ügyvédi Kamarával kapcsolatban. Feljelentés, törvénymódosítás, MÜK beavatkozás… az ember csak kapkodja a fejét. Most összeszedtük a 2015. októberében történt eseményeket. Nem nyúlunk bulvárlapokhoz, és olyan médiákhoz sem, amelyek esetleg köthetők valamelyik politikai oldalhoz. Kizárólag az MTI-ben megjelenő hírek képezik e cikkünk tárgyát.


 

Budapest, 2015. október 2., péntek (MTI) – A Budapesti Ügyvédi Kamara a sajtóból értesült a feljelentésről

A Budapesti Ügyvédi Kamara a sajtóból értesült arról, hogy Papp Géza titkár hűtlen kezelés miatt a kamarát érintő büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen – közölte Réti László, a kamara elnöke a Magyar Nemzetben megjelentekre reagálva péntek délelőtt az MTI-vel.

A napilap pénteki számában a rendőrség tájékoztatása alapján írt arról, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik a köztestület egyik tisztségviselőjének hónapokkal ezelőtt tett feljelentése alapján, több százmillió forint gyanús elköltése miatt. Az ezekről szóló szerződéseket a kamara elnöke, Réti László írta alá – ismertette a Magyar Nemzet.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke közleményében azt írta: a köztestület a hatóságtól nem kapott értesítést az ügyről. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha az eljárás olyan stádiumba kerül, akkor a legnagyobb mértékben együttműködik a hatóságokkal.
Réti László kifejtette: a feljelentő a kamarai választási időszakban kezdte bírálni a költségvetési előirányzatok felhasználását, majd utólag több testületi vitát kezdeményezett, amelyeken előterjesztéseit leszavazták. Így tett a mindezeket ismét tárgyaló 2015. évi rendes közgyűlés is. A köztestület szerint “figyelmet érdemel a hír időzítése”.
A kamara elnöke kiemelte, “több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek”. Ez az ügyfelek jogérvényesítésére, az igazságszolgáltatás működésére és az ügyvédek jogaira kedvezőtlen kihatással lehet – jegyezte meg.
Kitért arra is: köztestületük éves közgyűlései a költségvetésekben valóban előirányoztak kifizetéseket. Ezek alapján az elmúlt kilenc évben a kamara három elnöksége nyilvános üléseken valóban tárgyalt és döntött is feladatokról, projektekről. A tagságot a Pesti Ügyvéd, az elektronikus hírlevél és a kamarai honlap folyamatosan tájékoztatta. Az erről szóló éves beszámolókat az elnökség megtárgyalta, az ellenőrző bizottság véleményezte, azokat a kamara honlapján elhelyezték és az éves közgyűlések utólag is jóváhagyták. A kifizetésekkel kapcsolatos szerződések a kamara üvegzsebén keresztül mindig elérhetők voltak – tette hozzá.
Réti László közölte, a költségvetési előirányzatokat olyan feladatok elvégzésére fordították, mint a kamarai informatikai rendszer felújítása és folyamatos fenntartása, a törvény által a kamaráknak előírt jogügylet-biztonsági fejlesztések, a kamarai épület részleges felújításai, valamint a közismert JogTudor program, amely 2013 óta látja el a budapesti ügyvédséget térítés nélkül a napi munkához elengedhetetlen jogszabályokkal, nyomtatványokkal és jogi szakirodalommal.


 

Budapest, 2015. október 6., kedd (MTI) – Magyar Ügyvédi Kamara: törvényes összetételben működik a kamara

A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői a 2014. május 12-i teljes ülésen megválasztott személyek, az elnökség és a fegyelmi bizottság ugyancsak az ebben a választási határozatban megállapított összetételben működik törvényesen – közölte a kamara kedden az MTI-vel.

A közleményben felidézték: miután 2014. évi választói közgyűlésük határozatait a Fővárosi Ítélőtábla 2015. szeptember 24-én kihirdetett, de eddig írásban még nem kézbesített jogerős ítéletével megsemmisítette, mind a Budapesti Ügyvédi Kamara, mind a Magyar Ügyvédi Kamara további törvényes működésével kapcsolatban különböző, egymásnak ellentmondó álláspontok kerültek napvilágra. Ez alkalmas volt az ügyvédi önkormányzati szervekbe vetett bizalom aláásására – tették hozzá.
Közölték, az ügyvédi kamarák folyamatos törvényes működése mind az igazságszolgáltatásnak, mind az ügyfeleknek, mind az ügyvédeknek alapvető érdekük, ezért a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a törvényességi felügyeleti jogot gyakorló igazságügy-miniszterhez fordult.
Trócsányi László igazságügy-miniszter a Magyar Ügyvédi Kamara megkeresésére október 2-án kelt levelében válaszolt. Ebben egyértelműen leszögezte: “a bírósági döntés nem érinti sem a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, sem a Magyar Ügyvédi Kamara többi tisztségviselője mandátumának érvényességét” – idézték a tárcavezetőt a kamara közleményében.


 

Budapest, 2015. október 12., hétfő (MTI) – Ötpárti javaslatra módosították az ügyvédi törvényt

A parlament ötpárti javaslatra – 161 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – módosította az ügyvédekről szóló törvényt, hogy rendezze azt a helyzetet, ha a kamara törvényességi felügyeletét gyakorló igazságügyi miniszter keresetet indít, és ezzel a területi kamara közfeladatainak ellátása veszélybe kerülhet. Az új szabályok a benyújtók szerint biztosítják e közfeladatok zökkenőmentes ellátását a bírósági döntésig.
Az indoklás szerint ebben az átmeneti időszakban – kiindulva a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből – a törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe helyezi a döntést az ideiglenesen működésképtelenné vált területi kamara által ellátandó feladatok “szétosztásról”.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Fidesz-frakció korábbi közlése szerint az előterjesztés az öt parlamenti képviselőcsoport mellett az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének támogatását is élvezi.


 

Budapest, 2015. október 14., szerda (MTI) – Az IM tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott ítélet

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős ítéletet, majd “törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva rövidesen megteszi a szükséges intézkedéseket”.

A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: szerdán megkapták a Fővárosi Ítélőtáblának a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős, írásba foglalt ítéletét. Tanulmányozzák, intézkednek, és minderről tájékoztatni fogják a közvéleményt – írták.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület szeptember 24-én közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével aznap helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választási közgyűlési határozatainak megsemmisítéséről.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az MTI megkeresésére aznap szintén arról beszélt, hogy az ügyvédi törvény erre vonatkozó szakasza alapján a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat meg nem választják. A mostani esetben nem ez történt, ezért a korábbi, vagyis a 2010-es választás eredménye éled fel – mondta. Hozzátette: ez az elnök személyében változást nem jelent, mivel korábban is Réti László volt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, az októberi elnökségi ülésre azonban már a 2010-ben megválasztott tisztségviselőket kell meghívni.


 

Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – A Budapesti Ügyvédi Kamarát átmenetileg a Győr megyei elnök vezeti

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét jelölte ki a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki teendőinek ellátására.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 24-ei jogerős ítéletével megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) 2014-es választásának eredményét. Ezután jogértelmezési vita alakult ki arról, hogy a tisztújításig a 2010-ben megválasztott tisztségviselők elláthatják-e a BÜK közfeladatait.
Az igazságügyi miniszter szerdán a jogbizonytalanságra hivatkozva keresetet nyújtott be, amelyben felügyeleti biztos kirendelését kérte a bíróságtól a BÜK-höz. Bánáti János azt írta: a keresetindítás miatt a MÜK elnökségének a budapesti kamara elnöki és elnökségi teendőinek ellátásra “más területi kamara megfelelő szervét, illetve tisztségviselőjét kellett kijelölnie”.
Az országos kamara elnöksége a BÜK elnöki teendőinek ellátására Havasi Dezsőt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét, a testület elnökségi teendőinek ellátására pedig a Győr megyei kamara elnökségét jelölte ki.
Bánáti János ugyanakkor kiemelte: a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége továbbra is osztja azt a jogi álláspontot, hogy a BÜK 2010-ben megválasztott testületei, tisztségviselői “jogszerűen láthatták el feladatukat a mai napig”.
Az Igazságügyi Minisztérium október 14-ei, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős ítéletet, majd “törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva rövidesen megteszi a szükséges intézkedéseket”.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület szeptember 24-én közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választási közgyűlési határozatainak megsemmisítéséről.
Bánáti János az MTI megkeresésére akkor is arról beszélt, hogy az ügyvédi törvény erre vonatkozó szakasza alapján a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat meg nem választják, ezért álláspontjuk szerint a korábbi, vagyis a 2010-es választás eredménye éled fel.


 

Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – Keresetet nyújtott be Trócsányi László a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében

Törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresetet nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) ügyében. A tárcavezető az MTI-nek szerdán telefonon elmondta: az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvása érdekében volt szükség erre a lépésre. Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az megfelel a kamarák önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás alkotmányos követelményének.

A miniszter kifejtette: azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljen ki felügyelő biztost a köztestület mellé, és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia egy megismételt választással kapcsolatban. “Amennyiben a bíróság ezt nem látja indokoltnak, akkor azt kérjük, hogy maga hívja össze a közgyűlést és jelölje ki a választási szerveket” – tette hozzá Trócsányi László. A Fővárosi Ítélőtábla a szeptember 24-én hozott jogerős ítéletében megsemmisítette a BÜK 2014-es választási eredményét, ezért a testület tisztségviselőinek választását meg kell ismételni. A közgyűlés összehívására az elnökség lenne jogosult, ám az ítélet egyik lehetséges értelmezése alapján a BÜK jelenleg nem rendelkezik elnökséggel, ezért indítványozza a szakminiszter a bíróság intézkedését. A BÜK tisztségviselői tekintetében ugyanis kétfajta jogértelmezése mellett is komoly jogi érvek sorakoztathatóak fel. Az egyik szerint most nincs olyan szerve a BÜK-nek, amely összehívhatná a közgyűlést. A másik értelmezés szerint erre az egy ciklussal korábban, 2010-ben megválasztott tisztségviselők jogosultak, mert ők tekinthetők a legutolsó, legitim módon megválasztott kamarai vezetőknek.
Arra a kérdésre, hogy miért az első értelmezés mellett áll ki, Trócsányi László elmondta, hogy az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeleti jogköre az ügyvédi törvény alapján – összhangban az alaptörvénnyel és kamarák autonómiájának elvével – rendkívül szűk, nem jogosult jogértelmezési kérdésekben végső autentikus választ adni. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a második jogértelmezés nagy kockázatot hordoz magában, ugyanis ha annak alapján lezajlana a megismételt választás, de később a bíróság úgy döntene, hogy ez a megközelítés helytelen volt, akkor a BÜK-nek hosszabb ideig – akár több mint egy évig – nem lenne legitim vezetése.
“Ezzel kétségessé válnának a testület közhatalmi jogkörben hozott döntései, amely beláthatatlan következményekkel járna az igazságszolgáltatásra” – tette hozzá a miniszter. A kereset alapján a bíróságnak soron kívüli eljárásban kell állást foglalnia az ügyben, így biztosítható, hogy törvényes legyen az új választás előkészítése.
Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban Trócsányi László elmondta, hogy az ötpárti közös támogatással elfogadott javaslat biztosítja, hogy a kamarai autonómia tiszteletben tartásával lehessen gondoskodni a kamarai feladatok ellátásáról. Az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályokat megfogalmazó állításokra reagálva elmondta, hogy a törvény megfelel az alaptörvénynek, hiszen a kamara önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás elvét követi, további módosításokra pedig nem volt szükség.