Kategória: Érdekképviselet

Aláírásgyűjtés helyett…

Aláírásgyűjtés helyett…

Február 12-e óta tudjuk, hogy a 2014-es kamarai választások eredményei érvényesek. Ezzel jogi szempontból rendezésre kerültek a korábbi nyitott kérdések: a 2014 februárja óta tartó bizonytalan, illegitim, külső beavatkozással fenyegető helyzet megnyugtatóan lezárult. Már nem kell attól tartanunk, hogy az igazságügyi miniszter keresete alapján a bíróság jelöl ki egy megbízottat arra, hogy ellássa a kamara vezetését. Ahogyan az a Kamara honlapjáról kiderült, több különféle bírósági eljárás indult az igazságügyi miniszter keresete és a választások eredményével kapcsolatos pereken felül.   Mára megszűnt a bírósági eljárások sora, és immár nem a győri kamara vezetősége dönt a budapesti kérdésekben. Látszólag tehát minden a helyére került, és egy vészterhes időszak végre véget ért.

Azonban attól, hogy a jog szolgálatában álló hivatásrendünk házatáján jogi szempontból rendeződtek a Kamara vezetésével, a vezetők legitimitásával kapcsolatos kérdések, még nem jelenti azt, hogy elégedetten hátradőlhetünk, és a nyugalom és biztonság hamis illúziójába ringathatjuk magunkat. Az elmúlt, immár két év ugyanis rávilágított egy sor problémára, amelyeket nem lehet a szőnyeg alá söpörni azzal, hogy “A vizsgálat lezárult, kérem, felejtse el”.

  • Mert a 2018-as kamarai választások előtt továbbra sincsen jogi szempontból megnyugtató, a kamarai taglétszámhoz igazodó, a modern technikai vívmányokat alkalmazó választási rendszerünk – ne feledjük, hogy alakiságok szempontjából a kamarai választások érvényességével kapcsolatos perben mind az első-, mind a másodfok megfogalmazott kritikát, és erre alapítottan elmarasztalást a kamarával szemben, s a hiányosságok meglétére még a kúriai döntés is utalt;
  • Mind a mai napig nincs a kamarai tagok, lényegében a Kamara tulajdonosai, a választók által átlátható, ellenőrizhető döntési rendszere a Kamarának, ahol a döntéseket nem utólag, tényként tálalja a vezetés, hanem azokba bevonja – legalább az információ átadása szintjén – a tagságot is. A választott elnökség ülései során ütköztetett képviselői álláspontok rejtve maradnak a tagok, a választók elől. Az elnökség munkáját elfogadott ügyrend nélkül végzi;
  • Mind a mai napig nincsen intézményesített rendszere az ügyvédi érdekek képviseletének. Nincsenek érdekegyeztető fórumok, kamaránk nincs regisztrálva az Országgyűlés Hivatala által vezetett, ún. “lobby listában” sem. Az ügyvédek érdekeit ért sérelmek jelentős részében a Budapesti Ügyvédi Kamara hallgat, s ha esetleg mégis szólna, azt sem kommunikálja tagjai felé (a teljesség igénye nélkül: az ügyvédeket érintő lehallgatási botrányról a mai napig nem kaptunk tájékoztatást, a február 12-i bombariadó kapcsán az ügyvédekkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban csend van, egyedi kérdésekben – pl. letét kiadásával kapcsolatos probléma – a kamarai tag kitérő választ kap, és sorolhatnánk tovább). Az ügyvédség által elért eredményeket nap mint nap fenyegető olyan körülmények kivizsgálása kapcsán, mint amilyen pl. a cégkontárok, az ügyvédi minimum munkadíj vagy az online pénztárgép kérdése, szintén nem kapunk választ. Az ügyvédség társadalmi megítélésének javítása ügyében sem látunk túlzottan nagy aktivitást a Kamara részéről.
  • Mind a mai mai napig nincs a Kamarának korszerű alapszabálya, amely kettéválasztja a közhatalmi funkcióból eredő ügyek intézését a tulajdonosi, érdekvédelmi kérdésektől, és amely a jelenleginél kiegyensúlyozottabb döntési kompetenciákat határoz meg.

Folytathatnánk a sort, hiszen korántsem merítettünk még ki minden témát, de csoportunk a fentiekben foglaltak megoldását érzi legégetőbb feladatunknak. Mivel a kamarai tagság nem választás kérdése, hanem mindazoknak, akik az ügyvédi hivatást választják, kötelező, ezért ebben a helyzetben nekünk kell tennünk azért, hogy kamaránk ne csak a “legvidámabb barakk” legyen (lásd.: végrehajtói vagy orvosi kamara), hanem a saját házunk, ahol jól érezzük magunkat. Ezt azonban nem adják ingyen.

Csoportunk egyik legfontosabb céljának azt tekintette megalakulásakor, hogy az ügyvédséget akkor fenyegető veszélyhelyzetet, ami a 2014-es választási eredmények bizonytalanná tételéből adódott, minél hamarabb és úgy oldja meg, hogy a megoldásban nem várja el kívülállók (pl. bíróság vagy igazságügyi miniszter) beavatkozását. Egyedüli olyan megoldásnak, amit az ügyvédség saját maga tehetett abban a helyzetben, az új választások kiírása mutatkozott. Ezért kezdtük el az aláírások gyűjtését, hogy a Kamara képviseletére éppen akkor hivatott szerv a kamarai tagság akaratából összehívhasson egy közgyűlést, és ott döntés születhessen új választások kiírásáról.

Ezt a törekvésünket a 2014-es kamarai választások eredményének rehabilitációja meghaladottá tette.

Deklaráljuk: nem kívánjuk a jelenlegi helyzetben tovább gyűjteni az aláírásokat azért, hogy közgyűlés döntsön új választások kiírásáról.

Azonban a fentiekben felvázolt problémák megoldása szívügyünk, amiért tenni akarunk és aminek végrehajtása érdekében továbbra is folyamatosan keressük azokat a megjelenési, felszólalási, érdekérvényesítési lehetőségeket, amelyek segítségével előrébb tudunk lépni ezekben a kérdésekben.

Ezért legközelebb egy kötetlen fórumot, beszélgetést szervezünk

április 5-én 13.00 – 16.00 óra között

a Kamarában az érdekvédelem témakörében, ahová minden kollégánkat szeretettel várjuk!

Érdekképviselet – A büntetős kollégák érdekében

Kedves Támogatóink!

A Kollégák a XXI. századi ügyvédségért csoport programja átütő változást kíván a kamarai eredményesség terén az ügyvédi érdekképviselet vonatkozásában is.
Az érdekképviselet lehetőségeiről a közeli jövőben szeretnénk ismét publikálni, és – részvételeteket várva- fórumot tartani.

Ez az érdekképviselet szerteágazó terület, magában foglalja például a tagság érdekeinek képviseletét az egyre sokasodó adminisztrációs terhek letörésére, a fellépést a megélhetésünket veszélyeztető vállalkozások ellen, a kiharcolt ügyvédkényszert előíró tevékenységi lehetőségek megtartásáért való síkraszállást, új területek megszerzését hivatásrendünk számára is.

Jelenti ugyanakkor az érdekképviseletet a gyakorta ellenféllé váló ügyfelek alaptalan panaszaival szemben, különösen a preventív lehetőségek kialakításában és elterjesztésében, ide kell érteni továbbá a kar érdekeinek képviseletét a hatóságok túlkapásai, a hivatalok mozdulatlansága ellen is, és nem utolsó sorban bizony a kamarai tagok érdekképviseletét abban az irányban, hogy a vezetőség számára alapvető , és magától értetődő legyen a tagok – ha kell akár csak egy tag érdekének képviselete is. A választott köztestületnek mindig ki kell állnia az ügyvédekért.

Február elején néhány barátunk, akik korábbi kezdeményezéseink támogatói, rendezvényeink vendégei is voltak – dr. Lakatos Viktor, dr. Komlódi Gábor , és dr. Mile Attila kollégáink dr. Németh Zsolt társunkkal együtt az akut helyzetből adódóan, de krónikussá vált problémákat is érintve beadványt intéztek a Magyar Ügyvédi Kamara vezetéséhez. Beadványukhoz pár nap alatt sokan csatlakoztak. Levelükben, – melyet lentebb támogatóan közreadunk – az akkori nehéz helyzetben volt BÜK vezetőség helyett az országos kamara segítségét kérték.

A beadvánnyal élők örömmel vették, hogy a területi kamara hírlevele a leadást követő napokban beszámolt arról, hogy a levélben előadott panaszok tárgyában a budapesti vezetés a Fővárosi Törvényszék elnökének intézkedését kérte.

Örömünkre szolgálna, ha a tagság megismerhetné az e tárgykörben a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetői által a Törvényszék elnökének ez év február elején megküldött levelet.

Örömünk még nagyobb csak akkor lenne, ha a megtett intézkedések eredményeiről is mihamarabb értesülhetnénk!

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért

A korábban elküldött levél:

Dr. Bánáti János

Elnök Úr részére

Magyar Ügyvédi Kamara

Tisztelt Elnök Úr!


Alulírottak, Magyar Ügyvédi Kamara tagjai, akik hivatásunkból adódóan gyakorta fordulunk meg bíróságokon, törvényszékeken, az alábbiakkal fordulunk Hozzád :

A közelmúltban számos, és olykor méltatlan megnyilvánulások kerültek napvilágra a büntető ügyekben eljáró bíróságok ítélkezése kapcsán.

Örömünkre szolgált, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyben haladéktalanul nyilatkozó elnökén keresztül kifejezésre juttatta töretlen és hajlíthatatlan álláspontját, és kiállt a bírák függetlensége mellett, az ettől eltérő felvetéseket még elemében elvetve.

Gyakorlati tapasztalataink azonban arra indítottak bennünket, a büntető eljárások során védőként , illetőleg a polgári eljárásokban jogi képviselőként – tehát deklaráltan az igazságszolgáltatás részeként – fellépő kollégákat, hogy jelezzük a Magyar Ügyvédi Kamara felé azokat a mindennapos sérelmeket, amelyek orvoslásához mi kartársak külön-külön ugyan kevesek vagyunk, de az érdekünkben fellépő köztestület erejében bízva reményeink szerint változást érhetünk el.

Engedd meg Elnök Úr, hogy csupán a közelmúltból pár kiragadott példával jelezzük, hogy eljáró ügyvédként milyen sérelmek érnek bennünket, nap, mint nap.

Elsőként arra az eseményre hívnánk fel a figyelmet, amely az elmúlt héten következett be, azon a nevezetes napon, amelyen a budapesti kamarai választások kapcsán indított perben a Kúria megnyitotta a felülvizsgálati eljárás tárgyalását. Mialatt ugyanis a budapesti köztestületünk tisztségviselőinek színe-java a főbíróságon várakozott, a Fővárosi Törvényszéken egy bombariadó bejelentése apropóján elrendelt magasabb fokozatú ellenőrzés során kartársainkat fokozott biztonsági ellenőrzésnek vetette alá a hatóság, táskájukba belenéztek, öveiket levetették, ruházatukat átvizsgálták.

Természetesen nincs azzal gondunk, ha a napjainkban egyre fontosabbá váló, a sajnos valós veszély elhárítására szolgáló biztonsági intézkedés a bíróságokon is erősödik, amellett azonban nem mehetünk el szó nélkül, hogy ugyanekkor az ügyészek – tehát a büntető eljárások elviekben egyenlő ügyfelei – mindenféle vizsgálat nélkül léphettek be az épületbe.

Túl azon, hogy a helyzet számunkra, ügyvédek számára megalázó, ügyfeleink számára is arra enged következtetni, hogy a védői pozíció a hierarchiában a vádhatóság képviselője alá van rendelve, a védő nem érdemes arra a bizalomra, amelyre az ügyész igen.

Szintén az elmúlt héten jelezte egy kollégánk, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ez idáig a védők, és a polgári ügyekben eljáró ügyvédek számára nyitva tartott váró, elnevezése szerint „ügyvédi és ügyészi váró” a továbbiakban már nem áll nyitva az ügyvédi kar tagjai számára, azt már csak az ügyészek látogathatják, és a félreértések elkerülése végett a helyiség elnevezéséről az ügyvédekre vonatkozó utalást gondos kezek letakarták.

Kedves Elnök Úr!
Hivatásunkat gyakorolva nap, mint nap találkozhatunk a fegyveregyenlőtlenség ehhez hasonló megnyilvánulásaival, azzal, hogy nehezített, akadályokkal teli pályán kell helyt állnunk. Elhatározásunk az, hogy ezeket a sérelmeket időről-időre jelezni kívánjuk köztestületünk vezetői felé, mert várjuk, hogy elöljáróink jelképesen ott álljanak mellettünk minden olyan eseménynél, ahol ügyvédi mivoltunkban sért bennünket a hatalom egy-egy, a törvényeket rosszul értelmező képviselője, legyen az fontoskodó bírósági teremszolga, jogtalan és megalázó , védő kollégáinkat potenciális bűnelkövetőként vizsgálgató büntetés-végrehajtási kapuőr, a védőnél magának akár csak a tárgyalóterem elhagyásában is többletjogokat vindikáló ügyész, vagy akár hibás rendelkezést kiadó főbíró.

A jelenség országos és tendenciózus, kérelmünket tehát a Magyar Ügyvédi Kamara határozott fellépésére az ügynek a területi kamarán túlmutató nagyságrendje miatt tesszük meg a MÜK felé, túl azon, hogy a Budapesti Kamara az elmúlt időszak viharos eseményei okán tekintélyében erősen megtépázódott, érdekérvényesítő képessége jelenleg csak árnyéka a korábbinak.

Figyelmedet és segítségedet előre is köszönjük, bízunk a Kamara kiállásában!

Kartársi üdvözlettel:

Dr. Aczél Mariann
Dr. Atalay Borbála
Dr. Baji Éva
Dr. Bárdics Imre
Dr. Boda László
Dr. Brunner Tamás
Dr. Cs. Tóth Lilla
Dr. Csire Balázs
Dr. Csontos Krisztián
Dr. Decsov Judit
Dr. Deteky Gábor
Dr. Esősi Béla
Dr. Esősi Krisztina
Dr. Frank Tímea
Dr. Gazsi Gyula
Dr. Géczi Beatrix
Dr. Gerő Tamás
Dr. Groó Judit
Dr. Halász Judit
Dr. Haynal Géza
Dr. Herrmann Géza
Dr. Horváth Anna
Dr. Horváth Melinda
Dr. Hölter Ivett
Dr. Jéhn Kata
Dr. Juhász M. Gábor
Dr. Kadlót Erzsébet
Dr. Kalló Péter
Dr. Kecsmár Melinda
Dr. Kertész Gusztáv
Dr. Kéri Tamás
Dr. Királyhidi Gyula
Dr. Kiss Gábor Mihály
Dr. Kocsis Attila
Dr. Komlódi Gábor
Dr. Kósa Erzsébet
Dr. Kosik Péter
Dr. Kovács Anna Mária
Dr. Kővári Kálmán
Dr. Lakatos Ádám
Dr. Lakatos Viktor
Dr. Lex Annamária
Dr. Litresits András
Dr. Magasházy Katalin
Dr. Márton József
Dr. Mátrai Mihály
Dr. Mecsei Nóra
Dr. Méhes Dávid Dániel
Dr. Mészáros Emese
Dr. Mile Attila
Dr. Molnár Lajos

Dr. Nagy József
Dr. Móra László
Dr. Nagy Tamás
Dr. Nagy Zoltán
Dr. Nehéz-Posony Kata
Dr. Németh Gábor
Dr. Németh Zsolt
Dr. Papp Dávid
Dr. Pechlof György
Dr. Pethő Annamária
Dr. Pinczés Marianna Regina
Dr. Rohonyi Marianne
Dr. Sebők Dorottya
Dr. Sipos Ildikó
Dr. Soós Andrea Klára
Dr. Soós Péter
Somfainé dr. Vajda Ágnes
Dr. Stein Barnabás
Dr. Svéda István
Dr. Szabó Enikő
Dr. Szelei Flóra Léda
Dr. Szécsei Judit
Dr. Szécsényi Péter
Dr. Székely Péter
Dr. Szíjj Zsuzsanna
Dr. Sziklai János
Dr. Sziládi-Kovács Hajnalka
Dr. Szűcs A. Gábor
Dr. Takács Melinda
Dr. Tóth István
Dr. Újvári Zoltán
Dr. Vadász András
Dr. Vajda Szilvia
Dr. Vanyek Béla
Dr. Varga Tibor
Dr. Vauver Krisztina Éva
Dr. Vincze Tamás