Talán még mindig nem mindenkinek világos, mi történt eddig a Budapesti Ügyvédi Kamarával kapcsolatban. Feljelentés, törvénymódosítás, MÜK beavatkozás… az ember csak kapkodja a fejét. Most összeszedtük a 2015. októberében történt eseményeket. Nem nyúlunk bulvárlapokhoz, és olyan médiákhoz sem, amelyek esetleg köthetők valamelyik politikai oldalhoz. Kizárólag az MTI-ben megjelenő hírek képezik e cikkünk tárgyát.
Budapest, 2015. október 2., péntek (MTI) – A Budapesti Ügyvédi Kamara a sajtóból értesült a feljelentésről
A Budapesti Ügyvédi Kamara a sajtóból értesült arról, hogy Papp Géza titkár hűtlen kezelés miatt a kamarát érintő büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen – közölte Réti László, a kamara elnöke a Magyar Nemzetben megjelentekre reagálva péntek délelőtt az MTI-vel.
A napilap pénteki számában a rendőrség tájékoztatása alapján írt arról, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik a köztestület egyik tisztségviselőjének hónapokkal ezelőtt tett feljelentése alapján, több százmillió forint gyanús elköltése miatt. Az ezekről szóló szerződéseket a kamara elnöke, Réti László írta alá – ismertette a Magyar Nemzet.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke közleményében azt írta: a köztestület a hatóságtól nem kapott értesítést az ügyről. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha az eljárás olyan stádiumba kerül, akkor a legnagyobb mértékben együttműködik a hatóságokkal.
Réti László kifejtette: a feljelentő a kamarai választási időszakban kezdte bírálni a költségvetési előirányzatok felhasználását, majd utólag több testületi vitát kezdeményezett, amelyeken előterjesztéseit leszavazták. Így tett a mindezeket ismét tárgyaló 2015. évi rendes közgyűlés is. A köztestület szerint „figyelmet érdemel a hír időzítése”.
A kamara elnöke kiemelte, „több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek”. Ez az ügyfelek jogérvényesítésére, az igazságszolgáltatás működésére és az ügyvédek jogaira kedvezőtlen kihatással lehet – jegyezte meg.
Kitért arra is: köztestületük éves közgyűlései a költségvetésekben valóban előirányoztak kifizetéseket. Ezek alapján az elmúlt kilenc évben a kamara három elnöksége nyilvános üléseken valóban tárgyalt és döntött is feladatokról, projektekről. A tagságot a Pesti Ügyvéd, az elektronikus hírlevél és a kamarai honlap folyamatosan tájékoztatta. Az erről szóló éves beszámolókat az elnökség megtárgyalta, az ellenőrző bizottság véleményezte, azokat a kamara honlapján elhelyezték és az éves közgyűlések utólag is jóváhagyták. A kifizetésekkel kapcsolatos szerződések a kamara üvegzsebén keresztül mindig elérhetők voltak – tette hozzá.
Réti László közölte, a költségvetési előirányzatokat olyan feladatok elvégzésére fordították, mint a kamarai informatikai rendszer felújítása és folyamatos fenntartása, a törvény által a kamaráknak előírt jogügylet-biztonsági fejlesztések, a kamarai épület részleges felújításai, valamint a közismert JogTudor program, amely 2013 óta látja el a budapesti ügyvédséget térítés nélkül a napi munkához elengedhetetlen jogszabályokkal, nyomtatványokkal és jogi szakirodalommal.
Budapest, 2015. október 6., kedd (MTI) – Magyar Ügyvédi Kamara: törvényes összetételben működik a kamara
A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői a 2014. május 12-i teljes ülésen megválasztott személyek, az elnökség és a fegyelmi bizottság ugyancsak az ebben a választási határozatban megállapított összetételben működik törvényesen – közölte a kamara kedden az MTI-vel.
A közleményben felidézték: miután 2014. évi választói közgyűlésük határozatait a Fővárosi Ítélőtábla 2015. szeptember 24-én kihirdetett, de eddig írásban még nem kézbesített jogerős ítéletével megsemmisítette, mind a Budapesti Ügyvédi Kamara, mind a Magyar Ügyvédi Kamara további törvényes működésével kapcsolatban különböző, egymásnak ellentmondó álláspontok kerültek napvilágra. Ez alkalmas volt az ügyvédi önkormányzati szervekbe vetett bizalom aláásására – tették hozzá.
Közölték, az ügyvédi kamarák folyamatos törvényes működése mind az igazságszolgáltatásnak, mind az ügyfeleknek, mind az ügyvédeknek alapvető érdekük, ezért a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a törvényességi felügyeleti jogot gyakorló igazságügy-miniszterhez fordult.
Trócsányi László igazságügy-miniszter a Magyar Ügyvédi Kamara megkeresésére október 2-án kelt levelében válaszolt. Ebben egyértelműen leszögezte: „a bírósági döntés nem érinti sem a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, sem a Magyar Ügyvédi Kamara többi tisztségviselője mandátumának érvényességét” – idézték a tárcavezetőt a kamara közleményében.
Budapest, 2015. október 12., hétfő (MTI) – Ötpárti javaslatra módosították az ügyvédi törvényt
A parlament ötpárti javaslatra – 161 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – módosította az ügyvédekről szóló törvényt, hogy rendezze azt a helyzetet, ha a kamara törvényességi felügyeletét gyakorló igazságügyi miniszter keresetet indít, és ezzel a területi kamara közfeladatainak ellátása veszélybe kerülhet. Az új szabályok a benyújtók szerint biztosítják e közfeladatok zökkenőmentes ellátását a bírósági döntésig.
Az indoklás szerint ebben az átmeneti időszakban – kiindulva a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből – a törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe helyezi a döntést az ideiglenesen működésképtelenné vált területi kamara által ellátandó feladatok „szétosztásról”.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Fidesz-frakció korábbi közlése szerint az előterjesztés az öt parlamenti képviselőcsoport mellett az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének támogatását is élvezi.
Budapest, 2015. október 14., szerda (MTI) – Az IM tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott ítélet
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős ítéletet, majd „törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva rövidesen megteszi a szükséges intézkedéseket”.
A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: szerdán megkapták a Fővárosi Ítélőtáblának a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős, írásba foglalt ítéletét. Tanulmányozzák, intézkednek, és minderről tájékoztatni fogják a közvéleményt – írták.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület szeptember 24-én közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével aznap helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választási közgyűlési határozatainak megsemmisítéséről.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az MTI megkeresésére aznap szintén arról beszélt, hogy az ügyvédi törvény erre vonatkozó szakasza alapján a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat meg nem választják. A mostani esetben nem ez történt, ezért a korábbi, vagyis a 2010-es választás eredménye éled fel – mondta. Hozzátette: ez az elnök személyében változást nem jelent, mivel korábban is Réti László volt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, az októberi elnökségi ülésre azonban már a 2010-ben megválasztott tisztségviselőket kell meghívni.
Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – A Budapesti Ügyvédi Kamarát átmenetileg a Győr megyei elnök vezeti
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét jelölte ki a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki teendőinek ellátására.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 24-ei jogerős ítéletével megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) 2014-es választásának eredményét. Ezután jogértelmezési vita alakult ki arról, hogy a tisztújításig a 2010-ben megválasztott tisztségviselők elláthatják-e a BÜK közfeladatait.
Az igazságügyi miniszter szerdán a jogbizonytalanságra hivatkozva keresetet nyújtott be, amelyben felügyeleti biztos kirendelését kérte a bíróságtól a BÜK-höz. Bánáti János azt írta: a keresetindítás miatt a MÜK elnökségének a budapesti kamara elnöki és elnökségi teendőinek ellátásra „más területi kamara megfelelő szervét, illetve tisztségviselőjét kellett kijelölnie”.
Az országos kamara elnöksége a BÜK elnöki teendőinek ellátására Havasi Dezsőt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét, a testület elnökségi teendőinek ellátására pedig a Győr megyei kamara elnökségét jelölte ki.
Bánáti János ugyanakkor kiemelte: a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége továbbra is osztja azt a jogi álláspontot, hogy a BÜK 2010-ben megválasztott testületei, tisztségviselői „jogszerűen láthatták el feladatukat a mai napig”.
Az Igazságügyi Minisztérium október 14-ei, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős ítéletet, majd „törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva rövidesen megteszi a szükséges intézkedéseket”.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület szeptember 24-én közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választási közgyűlési határozatainak megsemmisítéséről.
Bánáti János az MTI megkeresésére akkor is arról beszélt, hogy az ügyvédi törvény erre vonatkozó szakasza alapján a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat meg nem választják, ezért álláspontjuk szerint a korábbi, vagyis a 2010-es választás eredménye éled fel.
Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – Keresetet nyújtott be Trócsányi László a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében
Törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresetet nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) ügyében. A tárcavezető az MTI-nek szerdán telefonon elmondta: az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvása érdekében volt szükség erre a lépésre. Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az megfelel a kamarák önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás alkotmányos követelményének.
A miniszter kifejtette: azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljen ki felügyelő biztost a köztestület mellé, és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia egy megismételt választással kapcsolatban. „Amennyiben a bíróság ezt nem látja indokoltnak, akkor azt kérjük, hogy maga hívja össze a közgyűlést és jelölje ki a választási szerveket” – tette hozzá Trócsányi László. A Fővárosi Ítélőtábla a szeptember 24-én hozott jogerős ítéletében megsemmisítette a BÜK 2014-es választási eredményét, ezért a testület tisztségviselőinek választását meg kell ismételni. A közgyűlés összehívására az elnökség lenne jogosult, ám az ítélet egyik lehetséges értelmezése alapján a BÜK jelenleg nem rendelkezik elnökséggel, ezért indítványozza a szakminiszter a bíróság intézkedését. A BÜK tisztségviselői tekintetében ugyanis kétfajta jogértelmezése mellett is komoly jogi érvek sorakoztathatóak fel. Az egyik szerint most nincs olyan szerve a BÜK-nek, amely összehívhatná a közgyűlést. A másik értelmezés szerint erre az egy ciklussal korábban, 2010-ben megválasztott tisztségviselők jogosultak, mert ők tekinthetők a legutolsó, legitim módon megválasztott kamarai vezetőknek.
Arra a kérdésre, hogy miért az első értelmezés mellett áll ki, Trócsányi László elmondta, hogy az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeleti jogköre az ügyvédi törvény alapján – összhangban az alaptörvénnyel és kamarák autonómiájának elvével – rendkívül szűk, nem jogosult jogértelmezési kérdésekben végső autentikus választ adni. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a második jogértelmezés nagy kockázatot hordoz magában, ugyanis ha annak alapján lezajlana a megismételt választás, de később a bíróság úgy döntene, hogy ez a megközelítés helytelen volt, akkor a BÜK-nek hosszabb ideig – akár több mint egy évig – nem lenne legitim vezetése.
„Ezzel kétségessé válnának a testület közhatalmi jogkörben hozott döntései, amely beláthatatlan következményekkel járna az igazságszolgáltatásra” – tette hozzá a miniszter. A kereset alapján a bíróságnak soron kívüli eljárásban kell állást foglalnia az ügyben, így biztosítható, hogy törvényes legyen az új választás előkészítése.
Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban Trócsányi László elmondta, hogy az ötpárti közös támogatással elfogadott javaslat biztosítja, hogy a kamarai autonómia tiszteletben tartásával lehessen gondoskodni a kamarai feladatok ellátásáról. Az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályokat megfogalmazó állításokra reagálva elmondta, hogy a törvény megfelel az alaptörvénynek, hiszen a kamara önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás elvét követi, további módosításokra pedig nem volt szükség.