Pontosan két hete jelent meg a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 3/2015.10.21. számú határozatával a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének hatáskörébe tartozó feladatok ellátására kijelölt Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnöksége 2016. február 17. napjára összehívta a Budapesti Ügyvédi Kamara évi rendes közgyűlését.
Az összehívással kapcsolatban a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport tagjai között felvetődött a kérdés: ha az évi rendes közgyűlés összehívására volt lehetőség, akkor a kamarai választások kiírására miért nem kerülhetett sor akár ezen aktussal egyidejűleg, vagy ahelyett. Az azonban fel sem merült bennünk, hogy a közgyűlés összehívását törvénytelennek minősítsük azért, mert azt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnöksége tette meg.
A tegnapi napon napvilágot látott egy, az összehívás jogszerűségét a fenti okból kétségbe vonó bejegyzés az Ügyvédi Összefogás Egyesület ügyvédi-jogász portálján. Ugyanezen portálon a 2014-es kamarai választásokkal kapcsolatos, jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárással kapcsolatban is megjelent egy hír, amely szerint elfogultsági kifogást kívánnak benyújtani az ügyben eljáró bíróval szemben, mert annak egy saját peres ügyében olyan ügyvéd járt el, aki a 2014-es választások során mandátumhoz jutott. Ezzel a szerző azt sugallta, hogy a bíró a volt jogi képviselője érdekeit szem előtt tartva dönthet, nem pedig a törvények biztosította jogi kereteken belül. Ez a vélemény igen sajnálatos. Megértjük, hogy mindenki véleménye szerint sok múlik a Kúria döntésén, azonban előre elfogultsággal vádolni a bíróságot anélkül, hogy az bármilyen jelét adta volna ténylegesen az elfogultságának, nem méltó az ügyben érintett felekhez, nem méltó végső soron a budapesti ügyvédséghez sem.
Visszatérve a BÜK közgyűlésének összehívására, az Ügyvédi Összefogás hivatkozott oldalának jogi érvelése szerint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv) 125/A. § (1) bekezdése a) és b) pontjának összevetéséből az derül ki, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnökségének kijelölése kizárólag a Kamara közfeladatainak ellátására vonatkozik, de az önkormányzatisággal, önszerveződéssel kapcsolatos feladatok ellátására nem.
A Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport álláspontja szerint nem ütközik jogszabályba, hogy az évi rendes közgyűlést a MÜK által kijelölt elnökség hívta össze.
Az Ütv. 125/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter e jogkörében keresetet indít a törvényben meghatározott okokból, és ezzel a területi kamara bármely szervének, tisztségviselőjének határozata, intézkedése, vagy az általa kiállított okirat érvényessége, létrejötte kétségessé válik, a miniszter tájékoztatása alapján a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége gondoskodik arról, hogy az érintett területi kamara elnöke, elnöksége, vagy fegyelmi bizottsága hatáskörébe tartozó feladat ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő szervét, tisztségviselőjét jelölje ki. A törvényhely itt tehát az illetékes szerv hatáskörébe tartozó feladat ellátásáról beszél, nem térve ki arra, hogy az a feladat a közfeladat ellátásából, vagy az önkormányzatiságból adódik.
Ugyanezen jogszabályhely (1) bekezdésének b) pontja azonban már “közfeladatról” beszél, amikor azt mondja “a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik arról, hogy az a) pont szerinti körbe nem tartozó bármely más közfeladat ellátására – a 119. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő – ügyvédet jelöljön ki”.
A hivatkozott portálbejegyzés szerint ha a b) pontban közfeladatról van szó, akkor az a) pontban is. Ez azonban a törvényszöveg semmilyen szempontú elemzéséből sem következik. Annál is inkább, mert a MÜK Elnöke élt is a b) pont szerinti kijelölés lehetőségével, amikor például 2015. november 16. napján fegyelmi megbízottakat jelölt ki. Ügyvédeket, közfeladat ellátására.
Az a) pont értelmében a BÜK Elnökségének valamennyi hatáskörébe tartozó feladat ellátására kijelölte a MÜK Elnöke a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnökségét. Az Ütv. 106. § (2) bekezdésének a) pontja elsőként rögzíti, hogy a területi kamara elnökség összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását. Az évi rendes közgyűlés összehívása [továbbá az Ütv. 105. § (1) bekezdése értelmében a választások kiírása is] egyértelműen az elnökség hatáskörébe tartozik. Az elnökség hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával jelenleg a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnöksége jár el. Jelenleg nincs olyan más szerve a Budapesti Ügyvédi Kamarának, amely elláthatná ezt a feladatot.
Az Ügyvédi Összefogás által megfogalmazott vélemény szerint a Kamaránk önkormányzatiságával nem fér össze, hogy önkormányzatiságunkkal kapcsolatos ügyekben, mint amilyen egy közgyűlés kiírása, vagy ezek szerint akár választások kiírása, olyan szerv döntsön, amelynek tagjai valójában nem tagjai a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Ez sértheti az érzéseinket, sértheti a hiúságunkat, állíthat ki a budapesti ügyvédségről egyfajta bizonyítványt, de attól még lehet teljes mértékben szabályos. Ahogyan jelen pillanatban az is.
A fentiek fényében is kijelenthetjük, véleményünk változatlanul az, hogy a kialakult helyzetet kizárólag új választások kiírásával lehet véglegesen, a tagságunk számára megnyugtató módon megoldani. Semmiképpen sem alkalmas a helyzet megoldására az, ha a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban egyes csoportok megkérdőjelezik az eljáró bíróság pártatlanságát, vagy a közgyűlés összehívásának a jogszerűségét, mert ez a fajta magatartás csak a jelenlegi, áldatlan állapotok prolongálásához vezet.
A Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport arra buzdítja a tagságot, minél nagyobb számban vegyünk részt a közgyűlésen, hogy szakmai önkormányzatiságunk, önrendelkezésünk ne csupán egy jogszabályban biztosított lehetőség legyen, hanem valósággá váljon.
Ceterum censeo, az új választásokat minél hamarabb ki kell írni!
Budapest, 2016. január 25.
Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért