Címke: szavazatok újraszámlálása

Miért nem elegendő újraszámlálni a szavazatokat?

Budapesti ügyvédek vagyunk. A mi kamaránkról van szó, amelynek jogszabályi kötelezés miatt, kötelezően tagjai vagyunk. A kamara legitimitása a mi, ügyvédek legitimitását is érintő probléma. Amíg vitássá tehető akár a legegyszerűbb névváltoztatás, vagy iroda áthelyezés, hogy ne is beszéljünk az ennél fajsúlyosabb olyan kérdésekről, mint mondjuk egy fegyelmi eljárás, vagy egy ügyvédi névjegyzékbe való felvétel, addig a saját ügyvédi működésünk alapjait fenyegeti veszély. Ezért az illegitim, vagy finomabban fogalmazva vitás állapotot minél hamarabb, megnyugtatóan meg kell szüntetni. Nem úgy, hogy abból újabb viták nőnek ki. Ezért vesszük most sorra a helyzetre megoldást nyújtó különféle lehetőségeket, amelyek egyáltalán felmerülhetnek.

Néhány gondolat arról…

… miért nem elegendő újraszámlálni a szavazatokat?

  • Mert ilyen lehetőséget sem az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, sem a Magyar Ügyvédi Kamara választási szabályzata nem tartalmaz. A törvény, amikor a tisztségviselők megválasztásáról beszél, kétféle eljárást ismer: a négyévente lebonyolításra kerülő “rendes” választásokat, valamint abban az esetben, ha egy tisztségviselő mandátuma nem azért szűnt meg, mert megválasztottak helyette egy újat, akkor pótválasztásokat. A Magyar Ügyvédi Kamara 3/2013. (VII. 08.) MÜK Szabályzata a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról szintén ezt a két eljárást ismeri. Részletesen szabályozza a választás lebonyolításának rendjét, a szavaztok megszámlálásának módját is, azonban arra az esetre, ha egy tisztségviselő mandátuma megszűnne, a szavazatszámlálással kapcsolatban nem tartalmaz külön rendelkezéseket.
  • Mert ilyen lehetőségre a jogerős bírósági ítéletből sem lehet következtetni. A bírósági ítélet részletesen foglalkozott azzal a kérdéskörrel, hogy a kamarai választások eredményével kapcsolatos perben kasszációs vagy reformációs jog illeti-e meg. Az ügyvédi törvény 104.§ (4) bekezdése és a régi Ptk. 62.§ (6) bekezdése értelmezése esetében felmerülhet, hogy ezek a szakaszok egymással nincsenek összhangban. A régi Ptk. hivatkozott szakasza ugyanis egyértelműen kasszációs jogot rögzít (tekintettel arra, hogy a 2006. évi LXV. törvény 8/A § (5) bekezdése értelmében a köztestületek működésére, ha speciális szabály egyebet nem tartalmaz, az egyesületek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni), míg az ügyvédi törvény csak határozat megtámadásáról beszél, de a normasértés orvoslásának a módját nem rendezi. Ebből azonban az következik, hogy a törvényalkotó nem kívánta bővíteni a bírósági beavatkozási lehetőségeket, ezért a bíróság számára maradt a sérelmezett határozat megsemmisítésének lehetősége (kasszációs jog). Egyébként áttételesen ez következik az ügyvédi törvény 12.§ (1) bekezdésében rögzített önkormányzatiságból is, mivel ha a bíróságnak reformációs jogköre lenne, úgy az önkormányzati szerv, a közgyűlés akaratától független döntéseket hozhatna, ami nyilvánvalóan nem férhet össze az önkormányzatisággal. A fenti okfejtés alapján a bíróságnak csak egy útja volt: amennyiben jogsértést észlelt, úgy meg kellett semmisítenie a választás eredményét. Tehát nem utasíthatta a Kamarát a szavazatok szabályos körülmények között történő újraszámlálására, nem tehetett egyebet, megsemmisítette a választás eredményét. Ha a választások eredménye megsemmisítésre került, akkor pedig nincs más lehetőség arra, hogy a Kamarának legitim vezetősége és tisztségviselői legyenek, mint egy új (pót)választás kiírása.

Ceterum censeo, ahhoz, hogy a saját kezünkbe vegyük a dolgaink intézését, és éljünk az önkormányzatiságunkkal, össze kell hívni az új választásokról döntő közgyűlést.