Az e-matrica ötletét a tagság teljes mellőzésével, fél óra alatt „gyorsított eljárásban” szavazta meg a MÜK elnöksége a május 22-i elnökségi ülésen, miután az Igazságügyi Minisztérium az ügyvédi kamara támogatását kérte ehhez a váratlanul felélesztett ötlethez. Egy kivétellel valamennyi BÜK küldött az e-matrica bevezetése mellett szavazott annak ellenére, hogy 2014. január 27-én a BÜK közgyűlése elvetette az e-matricával kapcsolatos Alapszabály módosítási javaslatokat.
Az ügyben 2014. január 27-e óta újabb közgyűlési döntés nem született, így akkor, amikor a BÜK tagjai az Igazságügyi Minisztérium “támogatása” mellett döntöttek, egy élő BÜK közgyűlési határozatot vettek semmibe.
Nyilván lehet azzal érvelni, hogy 2014. január 27-én mindössze egy Alapszabály módosítással kapcsolatos előterjesztést szavazott le a közgyűlés, azonban a leszavazás oka az volt, hogy a tagság nem kíván e-matricát. S ezt a döntést a minket a MÜK-ben képviselő kollégáknak kötelező erővel be kellett volna tartani és tartatni.
Az ötlet puccsszerű elfogadása tehát szembe megy a kamara közgyűlése által kifejtett, határozatba foglalt akarattal. A kérdésről előzetes egyeztetés az ügyvéd szakmában nem zajlott. Egyetlen kamarai vezető – sem a fővárosi, sem vidéki – nem kérdezte meg a saját tagságát arról, hogy támogató szavazatot adhat-e le. Sőt, mint azt már fentebb jeleztük, a budapesti kamara képviselői kifejezetten egy érvényben lévő közgyűlési döntéssel szemben adták le a szavazataikat.
A jelenleg rendelkezésre álló kevés információ szerint a MÜK elnökségének mindössze fél óra állt rendelkezésére arra, hogy döntését meghozza. A döntéssel kapcsolatos tájékoztatást az a dr. Baranyi Bertold tette meg, akit a BÜK szabályozási szakjogászi munkákra folyamatosan alkalmaz, és a 2016. évben 2.127.250,- Ft került kifizetésre részére a BÜK költségvetése terhére. A körülményekből – miszerint az e-matrica sem a tavaly kiadott Üt. koncepcióban, sem az IM által előterjesztett törvénytervezetben, sem a törvényhez érkezett tíz képviselői módosító indítványban nem szerepelt, hanem az egyszerre a “semmiből” bújt elő, mintha az IM javaslata lenne –, valamint az e heti BÜK hírlevél hangvételéből arra lehet következtetni, hogy az e-matrica intézménye személyesen a BÜK elnöke, dr. Réti László kérésére került be az ügyvédi törvény tervezetébe. Annak ellenére, hogy a budapesti tagság korábban kifejezetten az e-matrica ellen foglalt állást.
Az ügyvédi törvény Igazságügyi Minisztérium által közzétett eredeti változatáról a BÜK-ben szakmai egyeztetés nem folyt. A legfontosabb érdekképviseleti szerünk vezetői nem ösztönözték a tagságot arra, hogy véleményét kifejtse, illetve akik ezt megtették, azok választ nem kaptak arra nézve, hogy javaslataik sorsa mi lett. Nem folytattak le széleskörű társadalmi vitát a kamarai tagságon belül, nem jelezték a tagság számára, hogy melyek azok a módosító indítványok, melyeket a BÜK javasol és megküld az IM részére. Különösen igaz ez az e-matricával kapcsolatos módosításra. Egy olyan elnök, aki szívén viseli a tagság véleményét, akinek számára fontos, hogy a meghozott kamarai döntések a tagság támogatását is élvezzék, az amint tudomást szerez a változtatási szándékról, azonnal fellármázza a tagságot, rendkívüli közgyűlést hív össze – bár kétségtelen, hogy a közgyűlés összehívásában nem jeleskednek mostanában a kamarai vezetőink –, vitaesteket szervez, igyekszik megtudni, hogy milyen irányba lépjen annak érdekében, hogy a kamara tagságának széleskörű egyetértésével találkozzon. Legalábbis egy ideális világban ezt kellett volna tennie. Kivéve, ha ő maga az, akinek érdekében áll az e-matrica bevezetése.
Az elnök több alkalommal is kifejtette, hogy neki az e-matrica a szívügye. Nyilván ezért költött annak idején a BÜK az előkészítésére (az ún. Arhitel-projekt keretében) 124 millió forintot (az Index cikkében szereplő szám), szintén széleskörű ügyvédtársadalmi egyeztetés nélkül. S ezért szerepel az idei évi beszámolóban is, hogy ez a kifizetett 124 millió forint egy olyan költség, amely valamikor a jövőben megtérül. Mi, olvasók nem tudhattuk, hogy ez a nagyon közeli jövő. Az előterjesztés írója annál inkább.
A dolog egyértelmű: ebben a kérdésben a fejünk felett döntöttek, a megkérdezésünk nélkül.
Hogyan érvel a BÜK hírlevele az e-matrica intézménye mellett?
“Az ügyvédi hétköznapokat az „ellenjegyzési nyilvántartás” nevű új intézmény érintheti. Az állam által biztosított ügyvédi monopóliumok körébe (cégügyek, ingatlan-nyilvántartás) tartozó kötelező ellenjegyzéses okiratoknál a közjegyzőkével gyakorlatilag azonos technológiával készülne az okirat. Az ellenjegyzéshez a központi elektronikus nyilvántartásból kell kérni egy iktatószámot, amit akár papír, akár elektronikus ellenjegyzendő okiraton fel kell tüntetni. Nem minden egyes példányra kell külön iktatószámot kérni, ügyletenként 1-1 regisztrációs számról lenne szó! A költséget az ügyféltől rögtön el lehet kérni, mint jogszabályi előírás alapján és valószínűleg rendeleti úton meghatározott díjat. Természetesen, ha a jogtanácsosok kamarai taggá válnak, ez a nem ügyvédek által végzett ellenjegyzés után is jár. A bevétel a kamaráé.
A szaktárca álláspontja szerint ezzel az ügyfelek jól járnak, mert a most nem részletezett iratelőállítási módszertan egy magasabb okiratbiztonságot eredményez. Kizárja a visszadátumozást, a lapcserét az ellenjegyzett ügyek esetében. Az ügyfél egy minimális díjért jóval nagyobb értéket kap (az összeget nem tudjuk, de aligha fog többe kerülni, mint 2-3 kávé ára). Ez növelni fogja az ügyvédi hivatás iránti közbizalmat, méltóságát és biztosíthatja azt is, hogy ezeket a feladatainkat hosszú távon megtarthassuk. Adminisztratív teher szempontból nem összehasonlítható a törvényben még jelenleg is létező, de hatályba nem léptetett, 2013 végén elfogadott „matricarendszerrel”. Az ott tervezett adminisztrációnak a töredéke.
Ez – bár erről még korai álmodozni – forrást teremthet a felelősségbiztosítás növeléséhez, a tagdíj-emelés elkerüléséhez, a JogTudor és ne adj’ Isten más szolgáltatások térítésmentes nyújtásához, és a Magyar Ügyvédi Kamarát terhelő feladatok költségeinek csökkentéséhez. A tárca szerint: jó az államnak, jó az ügyfélnek és az ügyvéd zsebéből nem vesz ki pénzt. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének legutóbbi ülésén egy ellenszavazat mellett és az összes területi kamarai elnök igenlő szavazatával dr. Bánáti János felhatalmazást kapott arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium és a Parlament Igazságügyi Bizottsága e javaslatát támogassa.”
Melyek az ellenérvek?
- Az e-matrica egy újabb felesleges adminisztratív teher. Mint minden elektronikus rendszer esetében, itt is lehetnek leállások, problémák, előre nem tervezett üzemszünetek, amelyek megnehezítik, sőt az ellenjegyzéshez kötött ügyletek esetében akár ellehetetlenítik az ügyvéd munkáját. A rendszer feltörhető, ezzel nagyszámú ügyvédről derülhet ki munkájuk volumene, illetőleg valamennyi olyan adat, amelynek rögzítését a tervezet kötelezővé tenné.
Egyszerűbb és gyakorlatilag ingyenes megoldás: az elkészült szerződést aznap kötelező e-aktává alakítani és időbélyegzővel ellátni. Egy ellenőrzés során, vagy vitás esetben így ugyanúgy visszaellenőrizhető a dokumentum elkészítésének időpontja. A közbizalom és az ügyvédi hivatás méltósága nem az e-matricától fog növekedni, viszont a magasabb okiratbiztonsággal kapcsolatos jogalkotói szándék az e-aktává alakítással ingyen elérhető. Az ügyfél nem kap “egy minimális díjért jóval nagyobb értéket”. Olyan “értéket” kap, amelyet ingyen is megkaphatna a fenti javaslatunk szerint.
2. A regisztrációs díjat azonnal el lehet kérni. Igen, azonban pl. egy adásvételi szerződés esetében a regisztrációs díj mellett el kell még kérni a JÜB ellenőrzés költségét, a tulajdoni lap szolgáltatásának díját, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás szolgáltatási díját. Mindezek után kell még alkudozni az ügyvédi munkadíjról, amelyet – köszönhetően annak, hogy a kamara nem lép ebben az ügyben – már így is a padlóig nyomnak le az ingatlanközvetítők, a zugírász céggyárak, valamint az ügyvédek közötti kenyérharc. Egy cégalapítás esetében pedig az illeték és a közzétételi díj az, ami plusz teherként jelentezik az ügyfélnél, s amely mellé bejön az e-matricával kapcsolatos teher is, így tovább szűkítve az ügyvéd mozgásterét a saját megbízási díjával kapcsolatos alkuban (amikor a céggyárak, az ingyenes cégalapítást ajánló könyvelői irodák már így is versenyelőnyben vannak, s e tekintetben a kamara érdekvédelmi tevékenysége szintén a nullával egyenlő).
A regisztrációs díjjal kapcsolatos valós szándék (a jogtanácsosoknak az ügyvédi kamarába integrálásával együtt) úgy tűnik semmi más, mint újabb bevételi forrást generálni a kamara részére. Amivel akkor nem lenne probléma, ha ezzel együtt egy jelentős tagdíjcsökkentés is történne. Azonban látható az idei költségvetési tervezetből is, hogy annak ellenére, hogy a vezetés szerint 1,1 milliárd forintnyi tartaléka van kamaránknak, fel nem merül, hogy ezt az összeget, vagy ennek egy részét tagdíjcsökkentésre fordítsák.
A plusz költséget továbbá az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg, az bármikor módosítható, pl. csökkenthető, ami kérdésessé teszi az egész rendszert fenntartó területi kamarák invesztíciójának a megtérülését, vagy akár növelhető, ami még nehezebbé teszi az áralkut az ügyvédi díj mellett fizetendő egyéb költségek figyelembevételével. S ha azt is hozzátesszük, hogy a tisztán sikerdíjas megállapodást – amely sok ügyvéd számára jelent megbízást olyan esetekben, amikor az ügyfélnek nincs pénze a jogi képviseletének az előfinanszírozására – a törvény lényegében naturalis obligatiová minősítette, akkor már látható, hogy az ügyvédek számára nem sok pozitívumot hoz az új Üt. bármely olyan rendelkezése, mely az ügyvédi munkadíjat érinti.
3. Amiről nem szól a kamarai hírlevél: a módosítás elfogadásával mindazok az ügyvéd kollégák, akik eddig nem rendelkeztek elektronikus aláírással és az ehhez szükséges technikai felszereltséggel (mert pl. nem vittek cégeljárásokat), azok mostantól nem készíthetnek adásvételi szerződéseket. Eddig egy adásvételhez ad absurdum elegendő volt egy írógép is. Innentől kezdődően viszont számítógépre, elektronikus aláírásra, az ehhez szükséges programokra, ezen programok felhasználószintű ismeretére lesz szükség, amely mindazokat a kollégákat, akik erre nem fogékonyak, nem versenyhátrányba kényszeríti, hanem konkrétan kiűzi az ingatlanpiacról is.
4. Arról sem szól a tájékoztatás, hogy az e-matricát kezelő elektronikus rendszer felállítása és működtetése feltehetően a mi kamarai tagdíjunk terhére történik majd. Azaz velünk fizettetnek meg egy olyan rendszert, aminek a bevezetését már elutasítottuk, amely a mindennapi adminisztrációs terhek növelésével és a felesleges költségével számos hátrányt hordoz magában, és amelynek az előkészítésre a mai napig sikerült elkölteni 124 millió forintot. A 2014. január 27-i közgyűlésen sikerült megakadályozni, hogy további, több mint félmilliárdos invesztíció történjen ugyanezen témában. Az előterjesztés szerint az e-matricát kezelő rendszer 40-60 millió forintból megvalósítható (hogy akkor csak az előkészítésére hogyan lehetett 124 milliót költeni a mi pénzünkből, az rejtély, különösen, hogy az előkészítő anyagok nem publikusak). Ezt az összeget lehetne tagdíjcsökkentésre, továbbképzésre, érdekvédelemre fordítani, mivel – hangsúlyozni kell – ez a MI, kamarai tagok pénze, amelynek elköltésébe nekünk is kellene, hogy beleszólásunk legyen.
5. Végül még egyszer arról, hogy a tervezett intézkedés “növelni fogja az ügyvédi hivatás iránti közbizalmat, méltóságát és biztosíthatja azt is, hogy ezeket a feladatainkat hosszú távon megtarthassuk”.
-
- Egyrészt, ma sem vagyunk egyedül a piacon. A közjegyzők, jogtanácsosok is jogosultak az ellenjegyzésre. Az új Üt. szerint azok a jogtanácsosok, akik “csak” ellenjegyeznek, nem is kell, hogy kamarai tagok legyenek. Továbbra is külsősként, továbbra is konkurenciát jelentenek.
- A tervezett intézkedés – mivel még a hírlevél is hivatkozik is erre – azt sugallja, hogy eddig rendszeres volt a szerződések visszadátumozása ügyvédi berkekben. Nem sokban növeli az ügyvédség szakmai presztízsét, ha a saját vezetői feltételezik, hogy a közokiratok hamisítása olyan napi gyakorlat az ügyvédség körében, hogy ennek “visszaszorítására” törvényi rendelkezést kell hozni, és ezt még indokként is hangoztatja.
- Az e-matrica bevezetése a sorok között azt is sugallja, hogy az ügyvédek gazdálkodásának, számlaadásának szigorúbb ellenőrzésére van szükség, mert az ügyvédek “nyilván” adócsalók. Persze 2014-ben, az emlékezetes matrica-közgyűlésen hivatkozott arra Réti elnök, hogy az ügyvédi tevékenység a cégügyekben és az ingatlan adásvételek esetében is nyomon követhető, mivel a készített okiratok bekerülnek a cégbírósághoz, illetőleg a NAV-hoz is. Mégsem ugyanaz egyetlen gombnyomással lekérni, hogy egy konkrét ügyvéd kolléga pontosan hány matricát igényelt (azaz mennyi ellenjegyzéshez kötött okiratot készített, így szükségszerűen minimum mennyi munka után kellett, hogy számlát bocsásson ki), mint az adásvételi szerződéseket kiválogatni ellenjegyző ügyvédenként, vagy a cégeljárásokban az ügyvéd e-mail címe alapján szétválogatni, hogy mennyi cégügyben járt el.
A fentiek alapján álláspontunk, hogy a tervezett intézkedés az ügyvédség számára vajmi kevés haszonnal jár, az az ügyvédség érdekeivel ellentétes. Nagyon szomorú, hogy e tekintetben az ügyvédség mint társadalmi csoport, és az ügyvédséget tömörítő, az ügyvédség érdekeinek képviseletére hivatott kamara egymással érdekellentétben áll.
A kamara nem lehet “önjáró”.
A kamarának a tagjai érdekeit kell képviselnie és érvényesíteni, még abban az esetben is, ha ez a kamara élén álló személy vagy személyek anyagi vagy egyéb érdekeivel ellentétes.
Petíciónkkal tiltakozásunkat fejezzük ki az e-matrica bevezetésével összefüggésben és felszólítjuk a kamara vezetését arra, hogy vonja vissza hozzájárulását és kezdeményezze a kifogásolt, e-matricára vonatkozó módosító indítvány visszavonását.
Petíciónkkal párhuzamosan aláírásgyűjtést kezdeményezünk egy kamarai közgyűlés összehívására, amelynek kizárólagos napirendje az e-matrica ügyben tanúsított vezetőségi magatartás értékelése, és határozott közgyűlési állásfoglalás az e-matrica ügyében.
Kelt Budapesten, 2017. június 3. napján
Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport
Kérünk, írd alá TE is petíciónkat!
