Kategória: Információk

Lezajlott a választás – büszkék vagyunk az eredményünkre!

Lezajlott a választás – büszkék vagyunk az eredményünkre!

(rövidhír, 2018.11.17.) – November 16-án lezajlottak a választások a Budapesti Ügyvédi Kamarában. A Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért Egyesület által támogatott nyolc jelölt közül négyen jutottak be a tisztségviselők közé.  Büszkék vagyunk az elért eredményre, és bízunk benne, hogy a kamarai tisztségekhez jutott jelöltjeinknek lesz módja arra, hogy megvalósítsák a programunkat, vagy annak egyes részeit.

A nem hivatalos végeredmény szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke dr. Tóth M. Gábor, főtitkára dr. Gyalog Balázs lett. A K21 csoport jelöltjei közül dr. Németh Zsoltot az elnökség, valamint a MÜK teljes ülés tagjává, dr. Vauver Krisztina Évát a MÜK teljes ülés tagjává,  dr. Kollár Rózsát a szociális bizottság tagjává, valamint dr. Kővári Kálmánt a tagfelvételi bizottság tagjává választották. A K21 által támogatott további jelöltek közül dr. Ésik Sándor a MÜK teljes ülés tagja lett.

Gratulálunk valamennyi, tisztséget nyert kollégának, külön büszkeséggel az általunk jelölteknek is!

Jó és eredményes munkát kívánunk, és bízunk abban, hogy az ügyvédség érdekeinek védelmében egy megerősödött, megfiatalodott kamara tud a jövőben működni.

Elnökjelölti vita, 2018. 11. 13.

Elnökjelölti vita, 2018. 11. 13.

Hagyományteremtőnek szánt rendezvénynek adott helyet kedden a BÜK épülete. A kamarai választások két elnökjelöltje között rendezett elnökjelölti vita eseménye sokakat vonzott, hiszen tele volt a kamara díszterme. Tekintse meg a vitáról készült képeinket!

ÖSSZEFOGÁS A XXI. SZÁZADI ÜGYVÉDSÉGÉRT!

ÖSSZEFOGÁS A XXI. SZÁZADI ÜGYVÉDSÉGÉRT!

Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaink!
Ma este felröppent a hír, miszerint összebútoroztunk a “hírhedt ÜÖ-vel”. Ez a felvetés erős csúsztatás. Mind az Ügyvédi Összefogás, mind a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport célja, hogy végre elinduljanak a reformok a Kamarában. Az Ügyvédi Összefogás e cél érdekében az elmúlt napokban gyökeres szervezeti változtatást is végrehajtott. Mindkét csoport teljes egyetértésben az újítás mellett tette le voksát. Ennek értelmében az alábbi közös nyilatkozatot tesszük. Kérünk benneteket, tegyétek félre a múltat és támogassátok a szükséges és ésszerű változást! Minden olyan erőre, csoportosulásra, egyesületre számítunk, amelynek célja az ügyvédség függetlenségének védelme!

Ritkaságszámba megy a magyar közéletben, hogy két civil szervezet egy jelentős közös cél érdekében félretegye a részletekben fennálló nézetkülönbségeit. A budapesti ügyvédi közélet jelenlegi állapota azonban megérlelte ezt a példaértékű összefogást két alternatív szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet részéről. A Kollégák a XXI. Századi Ügyvédségért Egyesület és az Ügyvédi Összefogás Egyesület évek óta törekszik arra, hogy kritikai észrevételeivel, sok esetben konkrét javaslatokkal felhívja a hivatalos kamarai vezetés figyelmét az ügyvédszakmát érintő problémákra és barométerként jelezze az ügyvédi közhangulat változásait, jobbára romlását. Ezek a jelzések és javaslatok azonban rendre leperegtek a mindenkori kamarai vezetésről, és még azt az ingerküszöböt sem érték el, hogy érdemben megvitassák azokat.

Az idén hatályba lépett új Ügyvédi Törvény a társadalom minden egyéb területén is alkalmazott centralizáció jegyében kiüresítette a Budapesti Ügyvédi Kamara hatáskörét és egyfajta ügyvédi nyilvántartó és fegyelmi hivatal szintjére degradálta azt, a még megmaradt érdemi önkormányzati hatásköröket pedig az országos kamarához delegálta. Mindez a kamarai önkormányzatiság végérvényes kiürülésével fenyeget, és ha nem adunk esélyt egy bátor és autonóm kamarai vezetésnek, a helyzet helyrehozhatatlanul elromlik. Pedig a kamara környékén igen csak elkél a reform és az újragondolás. Sok mellényt kéne újragombolni, ami a „megőrizve megváltoztatni” jegyében már nem fog működni. Itt az ideje, hogy a kamarában egyedülállóan elmaradt rendszerváltás közel harminc év után végre megtörténjen.

A Budapesti Ügyvédi Kamara 2018. november 16-án sorra kerülő tisztújítása lehetőséget ad a tagok számára, hogy felülemelkedve az elmúlt évtizedek közönyén komolyan fontolóra vegyék, hogy kívánnak-e esélyt adni a reformoknak vagy megelégszenek a kötelező kampányígéretek nyújtotta ráncfelvarrással. Ha az előbbi mellett döntenek, akkor azt javasoljuk, hogy válasszanak hiteles, a valódi változás mellett elkötelezett vezetőket és tisztségviselőket is. A vezetés fiatalítása üdvözlendő, szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel. A hiteles múlt és személyiség legalább ennyire fontos! Ne engedjük át a választási terepet a sokadik mandátumukat töltő kamarai tisztségviselők szűk környezetének és mutassuk meg közösen, hogy a kamarai tisztség közmegbízatás és nem hitbizomány.

Mindezek jegyében azzal a közös felhívással fordulunk a budapesti ügyvéd kollégákhoz, hogy szavazatukkal támogassák az Ügyvédi Összefogás Egyesület és a Kollégák a XXI. Századi Ügyvédségért Egyesület mellékelt közös választási listáját, a VÁLTOZÁS LISTÁJÁT és ezzel adjanak esélyt a megújulásnak!

Dr. Németh Zsolt  elnökjelölt            Dr. Fluck Ákos főtitkár jelölt

Építő tervek a kamarához

Építő tervek a kamarához

Csapatunk volt az első, amely a választási programját nyilvánosságra hozta. Olyannyira, hogy a program egyes elemeit már 2016. óta olvasni lehet a honlapunkon. Fontos volt számunkra, hogy az ígéreteink teljesítése akár lista szerűen visszakérdezhető, ellenőrizhető legyen. Bíztunk benne, hogy sokan elolvassák az elképzeléseinket, és ha kérdésük van, akkor eljönnek hozzánk, és beszélünk róla.

Ezért szerveztük meg november 6-ára az “Építő tervek a kamarához” című rendezvényünket, ahol valamennyi választási jelöltünk jelen volt, hogy személyesen válaszoljon a kérdésekre, felvetésekre.

A rendezvény elején Mező András, a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport egyik alapító tagja mondott néhány szót arról, hogy a csoport megalakulása óta áll ott a pálya szélén, kiabálja be az ötleteit, javaslatait, melyeket a pályán focizók nemigen hallgattak meg eddig. A csoport éppen ezért döntött úgy, hogy jelöltjeivel elindul a választásokon, sőt, hogy elnökjelöltet állít Németh Zsolt személyében.  Ezt követően Zsolt lépett elő, és minden egyes jelöltünket (a már említetteken felül Kollár Rózsát, Vauver Krisztina Évát, d’Elhougne Győzőt, Kővári Kálmánt, Poprádi Pétert és Vadász Andrást)  egyenként bemutatta.

A bemutatkozást követően kezdődött a “Kamarandi”! Ezt a megoldást a RapidRandi-tól kölcsönöztük, és lényege az volt, hogy minden jelölt szívesen várta az érdeklődőket egy rövid, rapid beszélgetésre a saját asztala mellett, majd rövid idő elteltével, csengőszóra, újabb érdeklődők ültek le az asztalhoz, míg a régebbiek kerestek maguknak egy másik témakört és egy másik jelöltet.

A Kamarandi után kötetlen beszélgetéssel folytatódott az este, majdnem éjfélig. Jöttek-mentek a kollégák, mindenkinek jutott egy pohár remek bor Újvári Zoltán kollégánk jóvoltából, és némi lazacos szendvics is, melyről az esemény helyszínét adó Chagall Étterem gondoskodott. Voltak, akik kinyomtatott programunkkal érkeztek, hogy rákérdezzenek benne arra, ami érdekelte őket, mások az ötleteiket mondták el, megint mások csupán meg akartak ismerni minket.

Jó volt együtt lenni, jó volt beszélgetni! Hiszen így valóban sokkal jobban megismerhetjük egymást, mint fényképről, bemutatkozó gondolatokból, vagy akár videóról. Bízunk benne, hogy mindenki jól érezte magát. Az eseményen készült fényképek legalább is erről tanúskodnak 🙂

Közre is adunk belőlük néhányat! Jó böngészést!

Legközelebb az elnökjelölti vitán találkozhatsz velünk, természetesen elsősorban elnökjelöltünkkel, Németh Zsolttal! Majd a választások napján is együtt leszünk, és akkor is szívesen várunk egy kis tartalmas beszélgetésre, illetőleg az eredményhirdetésre 🙂

Következzenek a fényképek!

A MI – XXI. SZÁZADI – KAMARÁNK!    ÉRDEKVÉDELEM – AMIT MEG KELL TENNI

A MI – XXI. SZÁZADI – KAMARÁNK! ÉRDEKVÉDELEM – AMIT MEG KELL TENNI

 

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 144.§ (3) bekezdése az ügyvédi kamarák (a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák) által kötelezően ellátandó közfeladatként jelöli meg az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak érdekképviseletével kapcsolatos feladatok ellátását. A törvény az ügyvédi kamarákat, az ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestületeként definiálja.

A törvény az érdekképviseleti tevékenység tartalmának kifejtésével adós marad, azonban a tény ettől még tény: a kamarák (mind a Magyar Ügyvédi Kamara, mind pedig a területi kamarák) kötelezően ellátandó, így számonkérhető közfeladata tagjainak érdekképviseletét biztosítani.

Sokan éreztük úgy az elmúlt időkben, hogy ez a kötelezően ellátandó tevékenység a háttérbe szorult. Ha volt is, esetlegesen, véletlenszerűen történt, általában az események után kullogva és későn reagálva. Egyértelműen látszik, hogy míg a kamara közhatalmi funkcióinak végrehajtására (“a kamara az ügyvédség cégbírósága”) jelentős méretű, drága, és nem feltétlenül hatékony szervezetet tart fenn, addig az érdekvédelemmel kapcsolatos közfeladatoknak sem a szervezeti kereteit, sem a kialakult eljárásrendjét, sem a megfelelő fórumait nem találjuk.

Egy korábbi írásunkban kifejtettük, milyen szervezeti keretei lehetnének az intézményesített érdekvédelmi tevékenységnek kamaránkon belül. Érdekvédelmi Elnökhelyettes, és állandó Érdekvédelmi Bizottság szükséges, vagy ezek hiányában (mivel állandó bizottságot csak a kamarai alapszabály hozhat létre) az Elnökség keretein belül működő “ad hoc”, mégis állandó bizottság, egy elnöki megbízott vezetésével.

A hatékony érdekvédelem első lépése, hogy megfogalmazzuk, mik az érdekeink nekünk, ügyvédeknek. Ezek két nagyobb részre oszthatók, elsőként azokra, amelyek közvetlenül érintik az egyes ügyvédeket, másrészt azokra, amelyek az ügyvédséggel, mint társadalmi csoporttal kapcsolatosak, és áttételesen érintik a csoport tagjait.

Minket, ügyvédeket közvetlenül érintő érdekvédelmi kérdések:

  • legyen munkánk,
  • a munkánkért méltó díjazásban részesüljünk,
  • a munkánkat megfelelő körülmények között végezhessük.

Az ügyvédséget, mint társadalmi csoportot érintő kérdések, amelyek áttételesen visszahatnak az egyes egyének munkájára, életére is:

  • legyen beleszólásunk a munkánkat érintő jogi környezetbe,
  • emeljük az ügyvédség társadalmi megbecsültségének szintjét.

A Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport tagjaiként a következőket vállaljuk, ha a 2018-as kamarai választások révén döntési pozícióba kerülünk, azaz tagjaink megfelelő, döntésképes számban bekerülnek a MÜK és a BÜK teljes ülésébe, elnökségébe, bizottságaiba.

Hogy legyen munkánk…

  1. … vállaljuk, hogy erőteljesen lobbizunk azért, hogy az ügyvéd is szerkeszthessenek közhiteles és ehhez kapcsolódó végrehajtható közokiratokat. Kidolgozzuk az ilyen típusú okiratok szerkesztéséhez  szükséges feltételrendszert, amely ugyanolyan módon biztosítja az ilyen okiratok létrejöttéhez fűződő közbizalmat, mint a közjegyzők esetében. A lobbizással profi lobbistákat bízunk meg.
  2. … vállaljuk, hogy határozottan fellépünk a kontárok, ingatlanközvetítők, biztosítási ügyintézők által végzett ügyvédi tevékenységekkel szemben. Megtesszük a szükséges fel- és bejelentéseket az ilyen tevékenységeket végzőkkel szemben. A velük jogellenesen együttműködő ügyvédeket felelősségre vonjuk.
  3. … vállaljuk, hogy külön munkacsoportban vizsgáljuk meg azokat a területeket, ahol ügyvédkényszert lehet bevezetni, vagy “kényszer” nélkül is olcsóbb, biztonságosabb vagy célszerűbb az ügyvéd igénybevétele. Ezen területekkel kapcsolatos jogszabály módosításokat a kamarai lobbista segítségével átvisszük a jogalkotáson.

Hogy a munkánkért méltó díjazásban részesüljünk…

  1. … vállaljuk, hogy erőteljes lobbizásba kezdünk annak érdekében, hogy – az ügyvéd és ügyfele díjazásban való megállapodásának szabadságát fenntartva – az ügyvédi minimum munkadíjak megállapításra kerülhessenek a Kamara által. Nem tartjuk jó megoldásnak, ha állami aktus állapítja meg a díjaink mértékét. Azt viszont követhető útnak gondoljuk, ha jogszabály a Kamara számára megadja a szabályozás lehetőségét (nem a kötelezettségét, mivel területi kamaránként eltérő lehet az ezzel kapcsolatos igény).
  2. … amíg a fenti lobbizás folyamatban van, a Kamara a jogkereső állampolgárok részére kiad egy ajánlást, amely a javasolt minimális ügyvédi díjakat tartalmazza. Az ajánlás megalkotásánál figyelembe fogjuk venni az adott feladat ellátásával kapcsolatos adminisztratív terheket, a kötelezően használt adatbázisok használati díjait, a szükséges infrastruktúrát, és minden egyéb, az árat befolyásoló tényezőt. Azoknál a kollégáknál, akik rendszeresen vagy kampányszerűen a javaslatban foglaltnál alacsonyabb dömpingárat alkalmaznak, amennyiben ez a Kamara tudomására jut, vizsgálattal ellenőrzi, milyen módon tudja az adott kolléga a figyelembe vett költségek alatt megvalósítani az adott tevékenységet (hiszen ha birtokukban van a Bölcsek köve, akkor mindenkinek jó, ha ez a tudásuk közkinccsé válik – ha viszont csak spóroltak egyes kötelező díjakkal, tartalmi elemekkel, akkor fontos, hogy ez még időben kiderüljön).
  3. … vállaljuk, hogy erőteljesen lobbizunk a sikerdíj jelenlegi, ügyvédek számára hátrányos szabályozásának eltörlése érdekében.
  4. … vállaljuk, hogy erőteljes lobbizásba kezdünk az ügyvédi díjazást megállapító jogszabályok módosítása érdekében, hogy a jelenlegi megalázóan alacsony összegek helyett az ügyvédi munkát megfelelő módon elismerő díjak kerüljenek megállapításra (pl. perköltségek, kirendelési díjak), amelyek alkalmasak a színvonalas és modern ügyvédi tevékenységgel járó költségek finanszírozására és a bírókkal, ügyészekkel azonos mértékű jövedelem elérésére.

Hogy a munkánkat megfelelő körülmények között végezhessük…

  1. … vállaljuk, hogy felülvizsgáljuk az ügyvédeket érintő bürokratikus szabályokat. Kidolgozzuk az ezek egyszerűsítését, esetenként eltörlését biztosító módosításokat. A jogalkotáson a kamarai lobbista segítségével végigvisszük a szükséges jogszabály változtatásokat.
  2. … vállaljuk, hogy a XXI. századi igényeknek megfelelő ügyintézés (e-ügyintézés) elsajátítása érdekében biztosítjuk a Kamara segítségét. A könyvtárat e-ügyintézésre alkalmas számítógépekkel szereljük fel. Naponta munkaidőben biztosítjuk, hogy a helyszínen hozzáértő személy tudjon segítséget nyújtani az ügyintézéshez az azt igénybe vevő kollégák részére.
  3. … vállaljuk, hogy a jelenleginél is nagyobb súlyt fektetünk a szakmai oktatásra. Az oktatásokat lehetőleg szombatonként tartjuk, amikor többen ráérnek. Az oktatás online közvetítés útján is figyelemmel kísérhető lesz. Az oktatásban a gyakorlati képzés lesz az elsődleges, amit az ügyvéd a napi munkája során azonnal felhasználhat.
  4. … vállaljuk, hogy a kamarai tagok részére az e-ügyintézéshez szükséges infrastruktúra megteremtése (géppark, megfelelő szoftverek beszerzése) érdekében, jelentős árkedvezmény eléréséért pályáztatunk szolgáltatókat. A legjobb ár-érték arányt nyújtó ajánlattevők révén a teljes ügyvédi kar részére biztosítjuk az e-ügyintézéshez szükséges megfelelő eszközöket.
  5. … vállaljuk, hogy a 3 évnél fiatalabb gyermeket nevelő női kollégák részére tagdíjmérséklést nyújtunk. Elérjük, hogy kedvezményes biztosítási konstrukciókat vehessenek igénybe, és lobbizunk a kedvezőbb adózási lehetőségekért.
  6. … vállaljuk, az ügyvédeket terhelő bürokratikus terhek csökkentése érdekében, hogy a Kamara mintaszabályzatokat bocsát tagjai rendelkezésére minden olyan kérdésben, ahol ilyen szabályzatra jogszabályi kötelezettség miatt szükség van.
  7. … vállaljuk, hogy létrehozunk egy kizárólag kamarai tagok által használható, a kollektív bölcsesség talaján álló ingyenes, wiki típusú, elsősorban a gyakorlatra koncentráló tudásbázist, amelynek használata meggyorsítja és megkönnyíti az ügyvédi tevékenységet.
  8. … vállaljuk, hogy modern, jól kereshető, kibővített ügyvédi szaknévsorral rendelkező honlapot hozunk létre, amely az ügyvédek és az ügyfelek érdekeit is szem előtt tartva olyan – többségében fizetős – szolgáltatásokat is ingyenesen bocsát a kamarai tagok rendelkezésére, mint amilyeneket pl. a jelenlegi Ügyvédbróker, vagy ügyvéd.hu oldalak kínálnak. Az “e-ümk”-t szintén integráljuk a honlapra. Így a kamara által felügyelt módon működhet ez a típusú rendszer, megszűnnek a minimum díj alatti ügyvállalások.
  9. … vállaljuk, hogy a kamara olcsó rezsijű, felszerelt irodákat bocsát az arra rászoruló kollégák rendelkezésére legfeljebb egy éves időtartamra, amennyiben az adott kollégák igazolják a rászorultságot (egy kidolgozandó szempontrendszer alapján), valamint vállalják, hogy a kamarai jogsegélyszolgálat munkájában térítésmentesen részt vesznek.
  10. … vállaljuk, hogy biztosítási szakemberek bevonásával korszerű, az ügyvédi munkához igazodó biztosítási konstrukciókat dolgozunk ki, amelyeket vagy biztosítótársaságok, vagy egy új, önkéntes, kölcsönös önsegélyező szervezet keretein belül bocsátunk a tagság rendelkezésére.
  11. … vállaljuk, hogy a kamara gazdálkodásának racionalizálásával lehetőséget teremtünk a tagdíjcsökkentésre.
  12. … vállaljuk, hogy lobbizással megszüntetjük az ügyvédi korlátlan felelősséget, amely a jelenlegi jogszabályi környezetben tarthatatlan és vállalhatatlan.

Hogy beleszólásunk legyen a munkánkat érintő jogi környezetbe…

  1. … vállaljuk, hogy állandó lobbistát bízunk meg az ügyvédséget vagy az ügyvédi munkát közvetlenül érintő törvényjavaslatok, jogszabályok tartalmának a gyakorlatnak megfelelő befolyásolása érdekében. A lobbista első feladatai közé tartozik majd az ügyvédi törvény, az új polgári perrendtartás és büntető eljárási kódexek módosításainak kijárása.
  2. … vállaljuk, hogy azonnal kezdeményezzük a Budapesti Ügyvédi Kamara felvételét az Országgyűlés Hivatala által az országos érdekképviseleti és civil szervezetekről vezetett részletes jegyzékre. A listán szereplő szervezetek napi kapcsolatot tarthatnak az Országgyűlés irodáján keresztül a minisztériumokkal, a parlamenti bizottságokkal, figyelemmel kísérhetik, milyen jogszabályok vannak készülőben, melyek érintik az ő területüket is. A parlamenti bizottságok maguk is meghívhatják nyilvános üléseikre a listán szereplő csoportokat, és kikérhetik véleményüket törvénytervezetek kapcsán. Ezzel hivatalos mederbe tereljük a jelenlegi ad hoc jellegű, a tagság számra átláthatatlan jogszabály-véleményezési gyakorlatot.

Hogy emeljük az ügyvédség társadalmi megbecsültségének szintjét…

  1. … vállaljuk, hogy az ügyvédi tevékenység népszerűsítése érdekében felvilágosító kampányt indítunk. Honlapokat működtetünk, kiadványokat készíttetünk a jogkereső állampolgárok megfelelő tájékoztatása érdekében. Ennek érdekében a kommunikációért és a PR-ért felelős szakembert szerződtetünk a kamaránkba.
  2. … vállaljuk, hogy a kamarai tagság részvételével a társadalom számára megfelelően kommunikált jótékonysági gyűjtéseket, eseményeket rendezünk.
  3. … vállaljuk, hogy az ügyvédek által végzett társadalmi tevékenységeket (pl. színjátszókör, zenei események, írás stb.) a Kamara támogatja, és a társadalom számára megfelelően kommunikálja.
  4. … vállaljuk, hogy az ügyvédséggel kapcsolatos, ügyvédeket bemutató (pozitív PR) produkciókat (pl. film, színház, zenei művek) a Kamara támogatja.
  5. … vállaljuk, hogy lobbizunk a MÜK (BÜK) mellett működő állandó választottbíróság felállítása érdekében. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy intézményesítjük a BÜK mellett működő eseti választottbíróságot: egységes szabályzatot és állandó (a kamara tagjaiból álló) bírói névsort alakítunk ki. A kamarai tagok között felvilágosító és népszerűsítő munkával elérjük, hogy lehetőség szerint az általuk szerkesztett szerződésekben a BÜK mellett működő eseti választottbíróságra vonatkozó választottbírósági kikötés szerepeljen.
  6. … vállaljuk, hogy intézményesített, rendszeres kapcsolattartási formákat alakítunk ki az ügyvédség munkájával közvetlen kapcsolatban álló állami szervek vezetőivel (rendőrség, ügyészség, bíróság, ingatlan-nyilvántartás, cégbíróság, közjegyzők), és ezek segítségével az ügyvédséget érintő hátrányos gyakorlat esetén, vagy egyedi ügyekben hathatós és gyors jelzésre és intézkedés kérésére lesz lehetőségünk. E szervekkel a nem hivatalos kapcsolatokat is szorosabbá tesszük (pl. közös sportprogramok, rendezvények stb.), amivel ezen hivatások gyakorlói közötti, jelenleg a tapasztalatok szerint meglehetőst széles szakadékot igyekszünk áthidalni.
  7. … vállaljuk, hogy a kamara ingyenes jogsegélyszolgálatot működtet a kartársak, a kartársak családtagjai, valamint bármely állampolgár részére. Ezzel egyrészt az ügyvédség társadalmi elismertsége növekszik, másrészt a jogsegélyszolgálatot nyújtó kartársak ügyfélhez jutási lehetőségét is megteremtjük.
  8. … vállaljuk, hogy újraszervezzük az Ügyvéd Múzeumot, ahol bemutathatjuk szakmánk múltját. Mert múlt nélkül nincs jövő!

A saját házunk tája…

Nem tagadható, hogy egy átlagos kamarai tag számára a Kamara a múltban és jelenleg is inkább a kötelezettségek és a hatóságosdi képzetét kelti. Ebben komoly szerepet játszott az a fajta hivatalos hangnem, amit a legutóbbi időben a kamara felvett a tagjaival szemben (pl. nem “Tisztelt Kartárs!” vagy “Kedves kamarai tag!”, hanem egyszerűen csak “nyilvántartott”, vagy az egyes hatósági tevékenységek után fizetendő hatósági díjak, és még sorolhatnánk).

Nincs mese, a saját házunk táján is rendet kell teremteni. Ezzel kapcsolatban…

  1. … vállaljuk, hogy megvizsgáljuk a kamarai tagokkal kapcsolatos ügytípusokat, és a lehető leglogikusabb és legkevésbé bürokratikus megoldások alkalmazásával egyszerűsítjük a tagság feladatait. A kamarai ügyintézők számára világossá tesszük, hogy a kamarai tag ügyvéd az a személy, akinek ő a munkáját köszönheti, és ennek megfelelő kommunikációt várunk el valamennyiüktől.
  2. … vállaljuk, hogy megszüntetjük a pazarló kamarai gazdálkodást. Az ennek eredményeként felszabaduló tételt tagdíjcsökkentésre, valamint az ügyvédek munkáját segítő beszerzésekre fordítjuk.
  3. … vállaljuk, hogy a Kamarát ismét élhető, kellemes, ügyvédbarát hellyé tesszük. A kamarai büfét megnyitjuk, napilapokat rendelünk, melyeket a kollégák átnézhetnek egy csésze kávé, tea vagy egyéb finomság mellett. Érdekes, tanulságos, hasznos rendezvényekkel csalogatjuk be a kartársakat a kamarába, hogy érezzék: nem ők vannak a Kamaráért, hanem a Kamara van őértük.
  4. … vállaljuk, hogy megalakulásuk után mind az elnökségnek, mind az egyes bizottságoknak az első feladata lesz a saját ügyrendjük megalkotása. Valamennyi elnökségi és bizottsági ülés nyilvános lesz a kamarai tagok számára (a személyiségi jogok és az adatvédelem által megkövetelt korlátozások figyelembevételével). A nyilvánosságot a személyes jelenlét biztosításával, vagy online közvetítésekkel oldjuk meg. Az elnökségi és bizottsági jegyzőkönyvek nyolc munkanap elteltével a kamarai honlapon megtalálhatók lesznek.
  5. … vállaljuk, hogy előkészítjük és megvalósítjuk az elektronikus szavazás rendszerét (a jogtanácsosok számára a kamara ezt már megtette…), amelynek segítségével jóval nagyobb részvételt érhetünk el a Kamaránkat érintő döntésekkel kapcsolatban. Így az egyes döntések legitimitását nem 150 szavazat fogja biztosítani (a mintegy 6000 ügyvédből), hanem valóban egy jelentős véleménynyilvánítás, amelyet az ügyvéd a rendszerben akár otthonról, vagy az irodájából megtehet majd a szavazásra meghatározott időintervallumon belül, az ügyfélkaput használva.
  6. … vállaljuk, hogy az etikai kérdésekre sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk. Ne legyenek kamarai tagok között etikátlan megnyilvánulások, egymás “fúrása”, esetenként verbális, vagy akár fizikai atrocitás. Az Etikai Bizottság mellett szükség esetén mediációs csatornákat alakítunk ki az ilyen jellegű ügyek kezelésére.
  7. … végül vállaljuk, hogy az érdekvédelemmel kapcsolatos kérdések gyors megoldása érdekében kamarai forródrótot működtetünk, amely közvetlenül az Elnökségen belül felállításra kerülő érdekvédelmi munkabizottsághoz lesz bekötve. Azonnal értesülni szeretnénk minden olyan problémáról, kérdésről, esetről, amely felveti a kamarai érdekérvényesítés szükségességét, legyen az egy hatóság méltánytalan eljárása, egy bíró lenéző szavai, vagy bármi egyéb.

A fentiek alapján látható, hogy van munka bőven. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk a vállalásainkat, megfelelő számban kell részt vennünk a kamarai munkában, mind az elnökségben, mind a bizottságokban, valamint a MÜK teljes ülésben is. Ha szimpatikusak a fenti célkitűzéseink, úgy kérünk Kedves Kolléga, a novemberi kamarai választások során szavazz a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport (vagy rövidítve K-XXI) jelöltjeire!

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért

Tényleg semmit nem ér a szavunk?

Tényleg semmit nem ér a szavunk?

Az e-matrica ötletét a tagság teljes mellőzésével, fél óra alatt „gyorsított eljárásban” szavazta meg a MÜK elnöksége a május 22-i elnökségi ülésen, miután az Igazságügyi Minisztérium az ügyvédi kamara támogatását kérte ehhez a váratlanul felélesztett ötlethez. Egy kivétellel valamennyi BÜK küldött az e-matrica bevezetése mellett szavazott annak ellenére, hogy 2014. január 27-én a BÜK közgyűlése elvetette az e-matricával kapcsolatos Alapszabály módosítási javaslatokat.

Az ügyben 2014. január 27-e óta újabb közgyűlési döntés nem született, így akkor, amikor a BÜK tagjai az Igazságügyi Minisztérium “támogatása” mellett döntöttek, egy élő BÜK közgyűlési határozatot vettek semmibe.

Nyilván lehet azzal érvelni, hogy 2014. január 27-én mindössze egy Alapszabály módosítással kapcsolatos előterjesztést szavazott le a közgyűlés, azonban a leszavazás oka az volt, hogy a tagság nem kíván e-matricát. S ezt a döntést a minket a MÜK-ben képviselő kollégáknak kötelező erővel be kellett volna tartani és tartatni.

Az ötlet puccsszerű elfogadása tehát szembe megy a kamara közgyűlése által kifejtett, határozatba foglalt akarattal. A kérdésről előzetes egyeztetés az ügyvéd szakmában nem zajlott. Egyetlen kamarai vezető – sem a fővárosi, sem vidéki – nem kérdezte meg a saját tagságát arról, hogy támogató szavazatot adhat-e le. Sőt, mint azt már fentebb jeleztük, a budapesti kamara képviselői kifejezetten egy érvényben lévő közgyűlési döntéssel szemben adták le a szavazataikat.

A jelenleg rendelkezésre álló kevés információ szerint a MÜK elnökségének mindössze fél óra állt rendelkezésére arra, hogy döntését meghozza. A döntéssel kapcsolatos tájékoztatást az a dr. Baranyi Bertold tette meg, akit a BÜK szabályozási szakjogászi munkákra folyamatosan alkalmaz, és a 2016. évben 2.127.250,- Ft került kifizetésre részére a BÜK költségvetése terhére. A körülményekből – miszerint az e-matrica sem a tavaly kiadott Üt. koncepcióban, sem az IM által előterjesztett törvénytervezetben, sem a törvényhez érkezett tíz képviselői módosító indítványban nem szerepelt, hanem az egyszerre a “semmiből” bújt elő, mintha az IM javaslata lenne –, valamint az e heti BÜK hírlevél hangvételéből arra lehet következtetni, hogy az e-matrica intézménye személyesen a BÜK elnöke, dr. Réti László kérésére került be az ügyvédi törvény tervezetébe. Annak ellenére, hogy a budapesti tagság korábban kifejezetten az e-matrica ellen foglalt állást.

Az ügyvédi törvény Igazságügyi Minisztérium által közzétett eredeti változatáról a BÜK-ben szakmai egyeztetés nem folyt. A legfontosabb érdekképviseleti szerünk vezetői nem ösztönözték a tagságot arra, hogy véleményét kifejtse, illetve akik ezt megtették, azok választ nem kaptak arra nézve, hogy javaslataik sorsa mi lett. Nem folytattak le széleskörű társadalmi vitát a kamarai tagságon belül, nem jelezték a tagság számára, hogy melyek azok a módosító indítványok, melyeket a BÜK javasol és megküld az IM részére. Különösen igaz ez az e-matricával kapcsolatos módosításra. Egy olyan elnök, aki szívén viseli a tagság véleményét, akinek számára fontos, hogy a meghozott kamarai döntések a tagság támogatását is élvezzék, az amint tudomást szerez a változtatási szándékról, azonnal fellármázza a tagságot, rendkívüli közgyűlést hív össze – bár kétségtelen, hogy a közgyűlés összehívásában nem jeleskednek mostanában a kamarai vezetőink –, vitaesteket szervez, igyekszik megtudni, hogy milyen irányba lépjen annak érdekében, hogy a kamara tagságának széleskörű egyetértésével találkozzon. Legalábbis egy ideális világban ezt kellett volna tennie. Kivéve, ha ő maga az, akinek érdekében áll az e-matrica bevezetése.

Az elnök több alkalommal is kifejtette, hogy neki az e-matrica a szívügye. Nyilván ezért költött annak idején a BÜK az előkészítésére (az ún. Arhitel-projekt keretében) 124 millió forintot (az Index cikkében szereplő szám), szintén széleskörű ügyvédtársadalmi egyeztetés nélkül. S ezért szerepel az idei évi beszámolóban is, hogy ez a kifizetett 124 millió forint egy olyan költség, amely valamikor a jövőben megtérül. Mi, olvasók nem tudhattuk, hogy ez a nagyon közeli jövő. Az előterjesztés írója annál inkább.

A dolog egyértelmű: ebben a kérdésben a fejünk felett döntöttek, a megkérdezésünk nélkül.

Hogyan érvel a BÜK hírlevele az e-matrica intézménye mellett?

Az ügyvédi hétköznapokat az “ellenjegyzési nyilvántartás” nevű új intézmény érintheti. Az állam által biztosított ügyvédi monopóliumok körébe (cégügyek, ingatlan-nyilvántartás) tartozó kötelező ellenjegyzéses okiratoknál a közjegyzőkével gyakorlatilag azonos technológiával készülne az okirat. Az ellenjegyzéshez a központi elektronikus nyilvántartásból kell kérni egy iktatószámot, amit akár papír, akár elektronikus ellenjegyzendő okiraton fel kell tüntetni. Nem minden egyes példányra kell külön iktatószámot kérni, ügyletenként 1-1 regisztrációs számról lenne szó! A költséget az ügyféltől rögtön el lehet kérni, mint jogszabályi előírás alapján és valószínűleg rendeleti úton meghatározott díjat. Természetesen, ha a jogtanácsosok kamarai taggá válnak, ez a nem ügyvédek által végzett ellenjegyzés után is jár. A bevétel a kamaráé.

A szaktárca álláspontja szerint ezzel az ügyfelek jól járnak, mert a most nem részletezett iratelőállítási módszertan egy magasabb okiratbiztonságot eredményez. Kizárja a visszadátumozást, a lapcserét az ellenjegyzett ügyek esetében. Az ügyfél egy minimális díjért jóval nagyobb értéket kap (az összeget nem tudjuk, de aligha fog többe kerülni, mint 2-3 kávé ára). Ez növelni fogja az ügyvédi hivatás iránti közbizalmat, méltóságát és biztosíthatja azt is, hogy ezeket a feladatainkat hosszú távon megtarthassuk. Adminisztratív teher szempontból nem összehasonlítható a törvényben még jelenleg is létező, de hatályba nem léptetett, 2013 végén elfogadott “matricarendszerrel”. Az ott tervezett adminisztrációnak a töredéke.

Ez – bár erről még korai álmodozni – forrást teremthet a felelősségbiztosítás növeléséhez, a tagdíj-emelés elkerüléséhez, a JogTudor és ne adj’ Isten más szolgáltatások térítésmentes nyújtásához, és a Magyar Ügyvédi Kamarát terhelő feladatok költségeinek csökkentéséhez. A tárca szerint: jó az államnak, jó az ügyfélnek és az ügyvéd zsebéből nem vesz ki pénzt. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének legutóbbi ülésén egy ellenszavazat mellett és az összes területi kamarai elnök igenlő szavazatával dr. Bánáti János felhatalmazást kapott arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium és a Parlament Igazságügyi Bizottsága e javaslatát támogassa.

Melyek az ellenérvek?

  1. Az e-matrica egy újabb felesleges adminisztratív teher. Mint minden elektronikus rendszer esetében, itt is lehetnek leállások, problémák, előre nem tervezett üzemszünetek, amelyek megnehezítik, sőt az ellenjegyzéshez kötött ügyletek esetében akár ellehetetlenítik az ügyvéd munkáját. A rendszer feltörhető, ezzel nagyszámú ügyvédről derülhet ki munkájuk volumene, illetőleg valamennyi olyan adat, amelynek rögzítését a tervezet kötelezővé tenné.

Egyszerűbb és gyakorlatilag ingyenes megoldás: az elkészült szerződést aznap kötelező e-aktává alakítani és időbélyegzővel ellátni. Egy ellenőrzés során, vagy vitás esetben így ugyanúgy visszaellenőrizhető a dokumentum elkészítésének időpontja. A közbizalom és az ügyvédi hivatás méltósága nem az e-matricától fog növekedni, viszont a magasabb okiratbiztonsággal kapcsolatos jogalkotói szándék az e-aktává alakítással ingyen elérhető. Az ügyfél nem kap “egy minimális díjért jóval nagyobb értéket”. Olyan “értéket” kap, amelyet ingyen is megkaphatna a fenti javaslatunk szerint.

2. A regisztrációs díjat azonnal el lehet kérni. Igen, azonban pl. egy adásvételi szerződés esetében a regisztrációs díj mellett el kell még kérni a JÜB ellenőrzés költségét, a tulajdoni lap szolgáltatásának díját, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás szolgáltatási díját. Mindezek után kell még alkudozni az ügyvédi munkadíjról, amelyet – köszönhetően annak, hogy a kamara nem lép ebben az ügyben – már így is a padlóig nyomnak le az ingatlanközvetítők, a zugírász céggyárak, valamint az ügyvédek közötti kenyérharc. Egy cégalapítás esetében pedig az illeték és a közzétételi díj az, ami plusz teherként jelentezik az ügyfélnél, s amely mellé bejön az e-matricával kapcsolatos teher is, így tovább szűkítve az ügyvéd mozgásterét a saját megbízási díjával kapcsolatos alkuban (amikor a céggyárak, az ingyenes cégalapítást ajánló könyvelői irodák már így is versenyelőnyben vannak, s e tekintetben a kamara érdekvédelmi tevékenysége szintén a nullával egyenlő).

A regisztrációs díjjal kapcsolatos valós szándék (a jogtanácsosoknak az ügyvédi kamarába integrálásával együtt) úgy tűnik semmi más, mint újabb bevételi forrást generálni a kamara részére. Amivel akkor nem lenne probléma, ha ezzel együtt egy jelentős tagdíjcsökkentés is történne. Azonban látható az idei költségvetési tervezetből is, hogy annak ellenére, hogy a vezetés szerint 1,1 milliárd forintnyi tartaléka van kamaránknak, fel nem merül, hogy ezt az összeget, vagy ennek egy részét tagdíjcsökkentésre fordítsák.

A plusz költséget továbbá az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg, az bármikor módosítható, pl. csökkenthető, ami kérdésessé teszi az egész rendszert fenntartó területi kamarák invesztíciójának a megtérülését, vagy akár növelhető, ami még nehezebbé teszi az áralkut az ügyvédi díj mellett fizetendő egyéb költségek figyelembevételével. S ha azt is hozzátesszük, hogy a tisztán sikerdíjas megállapodást – amely sok ügyvéd számára jelent megbízást olyan esetekben, amikor az ügyfélnek nincs pénze a jogi képviseletének az előfinanszírozására – a törvény lényegében naturalis obligatiová minősítette, akkor már látható, hogy az ügyvédek számára nem sok pozitívumot hoz az új Üt. bármely olyan rendelkezése, mely az ügyvédi munkadíjat érinti.

3. Amiről nem szól a kamarai hírlevél: a módosítás elfogadásával mindazok az ügyvéd kollégák, akik eddig nem rendelkeztek elektronikus aláírással és az ehhez szükséges technikai felszereltséggel (mert pl. nem vittek cégeljárásokat), azok mostantól nem készíthetnek adásvételi szerződéseket. Eddig egy adásvételhez ad absurdum elegendő volt egy írógép is. Innentől kezdődően viszont számítógépre, elektronikus aláírásra, az ehhez szükséges programokra, ezen programok felhasználószintű ismeretére lesz szükség, amely mindazokat a kollégákat, akik erre nem fogékonyak, nem versenyhátrányba kényszeríti, hanem konkrétan kiűzi az ingatlanpiacról is.

4. Arról sem szól a tájékoztatás, hogy az e-matricát kezelő elektronikus rendszer felállítása és működtetése feltehetően a mi kamarai tagdíjunk terhére történik majd. Azaz velünk fizettetnek meg egy olyan rendszert, aminek a bevezetését már elutasítottuk, amely a mindennapi adminisztrációs terhek növelésével és a felesleges költségével számos hátrányt hordoz magában, és amelynek az előkészítésre a mai napig sikerült elkölteni 124 millió forintot. A 2014. január 27-i közgyűlésen sikerült megakadályozni, hogy további, több mint félmilliárdos invesztíció történjen ugyanezen témában. Az előterjesztés szerint az e-matricát kezelő rendszer 40-60 millió forintból megvalósítható (hogy akkor csak az előkészítésére hogyan lehetett 124 milliót költeni a mi pénzünkből, az rejtély, különösen, hogy az előkészítő anyagok nem publikusak). Ezt az összeget lehetne tagdíjcsökkentésre, továbbképzésre, érdekvédelemre fordítani, mivel – hangsúlyozni kell – ez a MI, kamarai tagok pénze, amelynek elköltésébe nekünk is kellene, hogy beleszólásunk legyen.

5. Végül még egyszer arról, hogy a tervezett intézkedés “növelni fogja az ügyvédi hivatás iránti közbizalmat, méltóságát és biztosíthatja azt is, hogy ezeket a feladatainkat hosszú távon megtarthassuk”.

    • Egyrészt, ma sem vagyunk egyedül a piacon. A közjegyzők, jogtanácsosok is jogosultak az ellenjegyzésre. Az új Üt. szerint azok a jogtanácsosok, akik “csak” ellenjegyeznek, nem is kell, hogy kamarai tagok legyenek. Továbbra is külsősként, továbbra is konkurenciát jelentenek.
    • A tervezett intézkedés – mivel még a hírlevél is hivatkozik is erre – azt sugallja, hogy eddig rendszeres volt a szerződések visszadátumozása ügyvédi berkekben. Nem sokban növeli az ügyvédség szakmai presztízsét, ha a saját vezetői feltételezik, hogy a közokiratok hamisítása olyan napi gyakorlat az ügyvédség körében, hogy ennek “visszaszorítására” törvényi rendelkezést kell hozni, és ezt még indokként is hangoztatja.
    • Az e-matrica bevezetése a sorok között azt is sugallja, hogy az ügyvédek gazdálkodásának, számlaadásának szigorúbb ellenőrzésére van szükség, mert az ügyvédek “nyilván” adócsalók. Persze 2014-ben, az emlékezetes matrica-közgyűlésen hivatkozott arra Réti elnök, hogy az ügyvédi tevékenység a cégügyekben és az ingatlan adásvételek esetében is nyomon követhető, mivel a készített okiratok bekerülnek a cégbírósághoz, illetőleg a NAV-hoz is. Mégsem ugyanaz egyetlen gombnyomással lekérni, hogy egy konkrét ügyvéd kolléga pontosan hány matricát igényelt (azaz mennyi ellenjegyzéshez kötött okiratot készített, így szükségszerűen minimum mennyi munka után kellett, hogy számlát bocsásson ki), mint az adásvételi szerződéseket kiválogatni ellenjegyző ügyvédenként, vagy a cégeljárásokban az ügyvéd e-mail címe alapján szétválogatni, hogy mennyi cégügyben járt el.

A fentiek alapján álláspontunk, hogy a tervezett intézkedés az ügyvédség számára vajmi kevés haszonnal jár, az az ügyvédség érdekeivel ellentétes. Nagyon szomorú, hogy e tekintetben az ügyvédség mint társadalmi csoport, és az ügyvédséget tömörítő, az ügyvédség érdekeinek képviseletére hivatott kamara egymással érdekellentétben áll.

A kamara nem lehet “önjáró”.

A kamarának a tagjai érdekeit kell képviselnie és érvényesíteni, még abban az esetben is, ha ez a kamara élén álló személy vagy személyek anyagi vagy egyéb érdekeivel ellentétes.

Petíciónkkal tiltakozásunkat fejezzük ki az e-matrica bevezetésével összefüggésben és felszólítjuk a kamara vezetését arra, hogy vonja vissza hozzájárulását és kezdeményezze a kifogásolt, e-matricára vonatkozó módosító indítvány visszavonását.

Petíciónkkal párhuzamosan aláírásgyűjtést kezdeményezünk egy kamarai közgyűlés összehívására, amelynek kizárólagos napirendje az e-matrica ügyben tanúsított vezetőségi magatartás értékelése, és határozott közgyűlési állásfoglalás az e-matrica ügyében.

Kelt Budapesten, 2017. június 3. napján

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport

Kérünk, írd alá TE is petíciónkat!

Csatlakozzon hozzánk!

Csatlakozzon hozzánk!

Köszönjük, hogy ennyien kitöltötték ügyvédi konzultációs kérdőívünket! Ha egyetért a céljainkkal, csatlakozzon hozzánk!

Azok száma, akik kitöltötték konzultációs ívünket, messze meghaladta az általunk előzetesen elképzeltet.

Nagyon szépen köszönjük!

Ha Ön még nem töltötte volna ki, akkor ezen a linken továbbra is elérheti.

Szeretnénk, ha el tudnánk érni azt a kritikus tömeget, amely végre komoly és eredményes érdekvédelmet biztosíthat az ügyvédségnek. Programunkat három kérdéskör megoldása köré csoportosítottuk:
  • érdekvédelem hiánya,
  • átláthatatlan kamarai működés,
  • az ügyvédi szakma idejétmúlt szabályozása.
Ha Ön úgy gondolja, hogy bármelyik kérdésben hallatni szeretné a hangját, vagy vannak ötletei, ne tartsa vissza magát!
Ha Önt is érdeklik a kamarai események, és úgy gondolja, hogy szívesen csatlakozna hozzánk, akik szeretnénk elérni, hogy a kamaránk elsősorban azokkal a problémákkal foglalkozzon, amelyeket a tagsága fontosnak lát, akkor kérjük, keressen meg minket akár úgy, hogy e-mailt ír nekünk, akár úgy, hogy Facebook oldalunkon jelzi ezen szándékát.
Ügyvédi konzultáció

Ügyvédi konzultáció

Szeretnénk megismerni a véleményét!

Ügyvédi konzultáció

Mikor kérdezték meg legutóbb a kamarai ügyekről? Bizonyára régen. Az ilyesmi inkább választások előtt dívik az elnökjelöltek körében.
Mi most nem készülünk választásokra, mindössze azt szeretnénk megtudni, hogy karunk tagjainak mi a véleménye a saját kamarájáról. A legtöbb kérdésre 5 választ adtunk meg, a legjobb véleménytől a legrosszabbig. Ön dönti el, mit választ közülük. A konzultáció név nélküli, mivel itt valóban nem az a fontos, hogy ki mondja, hanem az, hogy mit mond.
Kérjük, tiszteljen meg a véleményével, kedves kolléga, és töltse ki ügyvédi konzultációs kérdőívünket! Bízunk benne, hogy az eredmények ismeretében, amelyet természetesen megosztunk majd Önnel, mi is többet tudunk tenni a kamaránkért.
Konzultációs kérdőív kitöltése

A BÜK felülvizsgálati kérelme a “választási per”-ben

A mai napon elvileg minden kollégához eljutott a Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevelén keresztül az a felülvizsgálati kérelem, amelyben a BÜK a Kúria döntését kéri a 2014-es kamarai választások eredményét megsemmisítő, jogerős bírósági ítéletek kapcsán.

A felülvizsgálati kérelmet már mi is kértük levélben a BÜK jelenlegi megbízott vezetésétől, és nagy örömünkre szolgál, hogy ezt a tagság számára valóban lényeges iratot végre teljes terjedelmében a BÜK tagjainak rendelkezésére bocsátották. Szerényen reméljük, hogy talán egy picit a mi kérelmünk is hozzájárult ahhoz, hogy a felülvizsgálati kérelmet végre elolvashassuk, értelmezhessük, és valamennyien, ki-ki a saját ügyvédi-jogászi szubjektumán átszűrve, levonhassuk belőle a megfelelő következtetéseket.

A felülvizsgálati kérelem linkjét megosztjuk minden BÜK tag olvasónkkal a hírlevelünkben!

A Budapesti Ügyvédi Kamarával kapcsolatos ügyek 2015 októberében

Talán még mindig nem mindenkinek világos, mi történt eddig a Budapesti Ügyvédi Kamarával kapcsolatban. Feljelentés, törvénymódosítás, MÜK beavatkozás… az ember csak kapkodja a fejét. Most összeszedtük a 2015. októberében történt eseményeket. Nem nyúlunk bulvárlapokhoz, és olyan médiákhoz sem, amelyek esetleg köthetők valamelyik politikai oldalhoz. Kizárólag az MTI-ben megjelenő hírek képezik e cikkünk tárgyát.


 

Budapest, 2015. október 2., péntek (MTI) – A Budapesti Ügyvédi Kamara a sajtóból értesült a feljelentésről

A Budapesti Ügyvédi Kamara a sajtóból értesült arról, hogy Papp Géza titkár hűtlen kezelés miatt a kamarát érintő büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen – közölte Réti László, a kamara elnöke a Magyar Nemzetben megjelentekre reagálva péntek délelőtt az MTI-vel.

A napilap pénteki számában a rendőrség tájékoztatása alapján írt arról, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik a köztestület egyik tisztségviselőjének hónapokkal ezelőtt tett feljelentése alapján, több százmillió forint gyanús elköltése miatt. Az ezekről szóló szerződéseket a kamara elnöke, Réti László írta alá – ismertette a Magyar Nemzet.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke közleményében azt írta: a köztestület a hatóságtól nem kapott értesítést az ügyről. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha az eljárás olyan stádiumba kerül, akkor a legnagyobb mértékben együttműködik a hatóságokkal.
Réti László kifejtette: a feljelentő a kamarai választási időszakban kezdte bírálni a költségvetési előirányzatok felhasználását, majd utólag több testületi vitát kezdeményezett, amelyeken előterjesztéseit leszavazták. Így tett a mindezeket ismét tárgyaló 2015. évi rendes közgyűlés is. A köztestület szerint “figyelmet érdemel a hír időzítése”.
A kamara elnöke kiemelte, “több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek”. Ez az ügyfelek jogérvényesítésére, az igazságszolgáltatás működésére és az ügyvédek jogaira kedvezőtlen kihatással lehet – jegyezte meg.
Kitért arra is: köztestületük éves közgyűlései a költségvetésekben valóban előirányoztak kifizetéseket. Ezek alapján az elmúlt kilenc évben a kamara három elnöksége nyilvános üléseken valóban tárgyalt és döntött is feladatokról, projektekről. A tagságot a Pesti Ügyvéd, az elektronikus hírlevél és a kamarai honlap folyamatosan tájékoztatta. Az erről szóló éves beszámolókat az elnökség megtárgyalta, az ellenőrző bizottság véleményezte, azokat a kamara honlapján elhelyezték és az éves közgyűlések utólag is jóváhagyták. A kifizetésekkel kapcsolatos szerződések a kamara üvegzsebén keresztül mindig elérhetők voltak – tette hozzá.
Réti László közölte, a költségvetési előirányzatokat olyan feladatok elvégzésére fordították, mint a kamarai informatikai rendszer felújítása és folyamatos fenntartása, a törvény által a kamaráknak előírt jogügylet-biztonsági fejlesztések, a kamarai épület részleges felújításai, valamint a közismert JogTudor program, amely 2013 óta látja el a budapesti ügyvédséget térítés nélkül a napi munkához elengedhetetlen jogszabályokkal, nyomtatványokkal és jogi szakirodalommal.


 

Budapest, 2015. október 6., kedd (MTI) – Magyar Ügyvédi Kamara: törvényes összetételben működik a kamara

A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselői a 2014. május 12-i teljes ülésen megválasztott személyek, az elnökség és a fegyelmi bizottság ugyancsak az ebben a választási határozatban megállapított összetételben működik törvényesen – közölte a kamara kedden az MTI-vel.

A közleményben felidézték: miután 2014. évi választói közgyűlésük határozatait a Fővárosi Ítélőtábla 2015. szeptember 24-én kihirdetett, de eddig írásban még nem kézbesített jogerős ítéletével megsemmisítette, mind a Budapesti Ügyvédi Kamara, mind a Magyar Ügyvédi Kamara további törvényes működésével kapcsolatban különböző, egymásnak ellentmondó álláspontok kerültek napvilágra. Ez alkalmas volt az ügyvédi önkormányzati szervekbe vetett bizalom aláásására – tették hozzá.
Közölték, az ügyvédi kamarák folyamatos törvényes működése mind az igazságszolgáltatásnak, mind az ügyfeleknek, mind az ügyvédeknek alapvető érdekük, ezért a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a törvényességi felügyeleti jogot gyakorló igazságügy-miniszterhez fordult.
Trócsányi László igazságügy-miniszter a Magyar Ügyvédi Kamara megkeresésére október 2-án kelt levelében válaszolt. Ebben egyértelműen leszögezte: “a bírósági döntés nem érinti sem a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, sem a Magyar Ügyvédi Kamara többi tisztségviselője mandátumának érvényességét” – idézték a tárcavezetőt a kamara közleményében.


 

Budapest, 2015. október 12., hétfő (MTI) – Ötpárti javaslatra módosították az ügyvédi törvényt

A parlament ötpárti javaslatra – 161 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – módosította az ügyvédekről szóló törvényt, hogy rendezze azt a helyzetet, ha a kamara törvényességi felügyeletét gyakorló igazságügyi miniszter keresetet indít, és ezzel a területi kamara közfeladatainak ellátása veszélybe kerülhet. Az új szabályok a benyújtók szerint biztosítják e közfeladatok zökkenőmentes ellátását a bírósági döntésig.
Az indoklás szerint ebben az átmeneti időszakban – kiindulva a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből – a törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe helyezi a döntést az ideiglenesen működésképtelenné vált területi kamara által ellátandó feladatok “szétosztásról”.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Fidesz-frakció korábbi közlése szerint az előterjesztés az öt parlamenti képviselőcsoport mellett az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének támogatását is élvezi.


 

Budapest, 2015. október 14., szerda (MTI) – Az IM tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott ítélet

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős ítéletet, majd “törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva rövidesen megteszi a szükséges intézkedéseket”.

A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: szerdán megkapták a Fővárosi Ítélőtáblának a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős, írásba foglalt ítéletét. Tanulmányozzák, intézkednek, és minderről tájékoztatni fogják a közvéleményt – írták.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület szeptember 24-én közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével aznap helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választási közgyűlési határozatainak megsemmisítéséről.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az MTI megkeresésére aznap szintén arról beszélt, hogy az ügyvédi törvény erre vonatkozó szakasza alapján a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat meg nem választják. A mostani esetben nem ez történt, ezért a korábbi, vagyis a 2010-es választás eredménye éled fel – mondta. Hozzátette: ez az elnök személyében változást nem jelent, mivel korábban is Réti László volt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, az októberi elnökségi ülésre azonban már a 2010-ben megválasztott tisztségviselőket kell meghívni.


 

Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – A Budapesti Ügyvédi Kamarát átmenetileg a Győr megyei elnök vezeti

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét jelölte ki a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki teendőinek ellátására.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 24-ei jogerős ítéletével megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) 2014-es választásának eredményét. Ezután jogértelmezési vita alakult ki arról, hogy a tisztújításig a 2010-ben megválasztott tisztségviselők elláthatják-e a BÜK közfeladatait.
Az igazságügyi miniszter szerdán a jogbizonytalanságra hivatkozva keresetet nyújtott be, amelyben felügyeleti biztos kirendelését kérte a bíróságtól a BÜK-höz. Bánáti János azt írta: a keresetindítás miatt a MÜK elnökségének a budapesti kamara elnöki és elnökségi teendőinek ellátásra “más területi kamara megfelelő szervét, illetve tisztségviselőjét kellett kijelölnie”.
Az országos kamara elnöksége a BÜK elnöki teendőinek ellátására Havasi Dezsőt, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét, a testület elnökségi teendőinek ellátására pedig a Győr megyei kamara elnökségét jelölte ki.
Bánáti János ugyanakkor kiemelte: a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége továbbra is osztja azt a jogi álláspontot, hogy a BÜK 2010-ben megválasztott testületei, tisztségviselői “jogszerűen láthatták el feladatukat a mai napig”.
Az Igazságügyi Minisztérium október 14-ei, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: tanulmányozza a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében hozott jogerős ítéletet, majd “törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva rövidesen megteszi a szükséges intézkedéseket”.
Az Ügyvédi Összefogás Egyesület szeptember 24-én közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választási közgyűlési határozatainak megsemmisítéséről.
Bánáti János az MTI megkeresésére akkor is arról beszélt, hogy az ügyvédi törvény erre vonatkozó szakasza alapján a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat meg nem választják, ezért álláspontjuk szerint a korábbi, vagyis a 2010-es választás eredménye éled fel.


 

Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – Keresetet nyújtott be Trócsányi László a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében

Törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresetet nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) ügyében. A tárcavezető az MTI-nek szerdán telefonon elmondta: az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvása érdekében volt szükség erre a lépésre. Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az megfelel a kamarák önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás alkotmányos követelményének.

A miniszter kifejtette: azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljen ki felügyelő biztost a köztestület mellé, és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia egy megismételt választással kapcsolatban. “Amennyiben a bíróság ezt nem látja indokoltnak, akkor azt kérjük, hogy maga hívja össze a közgyűlést és jelölje ki a választási szerveket” – tette hozzá Trócsányi László. A Fővárosi Ítélőtábla a szeptember 24-én hozott jogerős ítéletében megsemmisítette a BÜK 2014-es választási eredményét, ezért a testület tisztségviselőinek választását meg kell ismételni. A közgyűlés összehívására az elnökség lenne jogosult, ám az ítélet egyik lehetséges értelmezése alapján a BÜK jelenleg nem rendelkezik elnökséggel, ezért indítványozza a szakminiszter a bíróság intézkedését. A BÜK tisztségviselői tekintetében ugyanis kétfajta jogértelmezése mellett is komoly jogi érvek sorakoztathatóak fel. Az egyik szerint most nincs olyan szerve a BÜK-nek, amely összehívhatná a közgyűlést. A másik értelmezés szerint erre az egy ciklussal korábban, 2010-ben megválasztott tisztségviselők jogosultak, mert ők tekinthetők a legutolsó, legitim módon megválasztott kamarai vezetőknek.
Arra a kérdésre, hogy miért az első értelmezés mellett áll ki, Trócsányi László elmondta, hogy az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeleti jogköre az ügyvédi törvény alapján – összhangban az alaptörvénnyel és kamarák autonómiájának elvével – rendkívül szűk, nem jogosult jogértelmezési kérdésekben végső autentikus választ adni. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a második jogértelmezés nagy kockázatot hordoz magában, ugyanis ha annak alapján lezajlana a megismételt választás, de később a bíróság úgy döntene, hogy ez a megközelítés helytelen volt, akkor a BÜK-nek hosszabb ideig – akár több mint egy évig – nem lenne legitim vezetése.
“Ezzel kétségessé válnának a testület közhatalmi jogkörben hozott döntései, amely beláthatatlan következményekkel járna az igazságszolgáltatásra” – tette hozzá a miniszter. A kereset alapján a bíróságnak soron kívüli eljárásban kell állást foglalnia az ügyben, így biztosítható, hogy törvényes legyen az új választás előkészítése.
Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban Trócsányi László elmondta, hogy az ötpárti közös támogatással elfogadott javaslat biztosítja, hogy a kamarai autonómia tiszteletben tartásával lehessen gondoskodni a kamarai feladatok ellátásáról. Az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályokat megfogalmazó állításokra reagálva elmondta, hogy a törvény megfelel az alaptörvénynek, hiszen a kamara önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás elvét követi, további módosításokra pedig nem volt szükség.