Címke: közgyűlés

Miért volt felesleges a közgyűlésen egyetlen pontban módosítani az alapszabályt?

Miért volt felesleges a közgyűlésen egyetlen pontban módosítani az alapszabályt?

A közgyűlésen többen is felszólaltunk a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében. Mező András felszólalása arról szólt, hogy miért nem kell ezen a közgyűlésen módosítani az alapszabályt.

Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Elnök Úr!

Az alapszabály módosításával kapcsolatban kértem szót a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében.

Kérem, indokolják meg nekem, miért van szükség erre a módosításra, ugyanis nem értem!

Az új ügyvédi törvény miatt hamarosan alapjaiban új alapszabályt kell megalkotnunk. A megalkotásban segítségünkre lesz majd természetesen a kifejezetten ránk, a hivatásunkra vonatkozó új ügyvédi törvény. Segítségünkre lesznek továbbá azok a MÜK döntések, melyek az utóbbi időben születtek a kamaránk elnöksége által meghozott egyes döntésekkel kapcsolatban. Segítségünkre lesznek majd a minisztériumi állásfoglalások is, például az, amelyet a költségvetéssel kapcsolatban oly lelkesen lobogtat Réti elnök úr, bár meg kell jegyeznem, a minisztérium abban az esetben úri módon jelezte, hogy a kamaránknál ez sincs rendben, mint sajnos annyi minden más. Segíteni fognak minket azok a bírósági ítéletek is, amelyek például a 2014-es választásokkal kapcsolatban születtek. És nyilván segíteni fog minket a kollektív tudat, hatezer ügyvéd szürkeállománya, ami egy nagyon-nagyon komoly erő, különösen, ha nem hiszi azt magáról senki, hogy egyedül nála található a bölcsesség kulcsa, és igénybe veszi ezt a lehetőséget.

Szóval hamarosan teljesen új alapszabályunk lesz. Mi oka van annak, hogy most döntsünk egyetlen részletkérdésről, mégpedig arról, hogy a közgyűlések előtt mennyi idővel kell a tagság részére eljuttatni a közgyűlési anyagokat?

A módosítási javaslat erre semmiféle indokkal sem szolgál. Elénk tesz egy elnökségi döntést, és arra kér, fogadjuk el.

Pedig ennek a döntésnek előzménye van.

Csoportunk idén április 7-én jelezte az elnök felé, hogy a májusra tervezett közgyűlés összehívása nem szabályos. Erre gyorsan kaptunk egy elnöki választ. Nincs igazunk, és ne is szóljunk bele.

Beleszóltunk. Igaz, nem közvetlenül a csoportunk, hanem néhány kolléga közösen írt a MÜK-nek és az Igazságügyi Minisztériumnak. A mai napig tagadják, de mégis lehetett valami igazságunk, hiszen végül az utolsó utáni pillanatban – ez alatt azt értem, hogy akkor, amikor az első, határozatképtelen közgyűlés már megtörtént – az elnökség meghátrált, és elhalasztotta a májusi közgyűlést. Mégpedig gyakorlatilag mostanra, szeptemberre.

Most már felesleges azon töprengeni, hogy miért nem június elejére, amikor még senki sem megy el szabadságra a kollégák közül – mivel még nincs törvénykezési szünet – és amikor még viszonylag kevés csúszással el lehetett volna fogadni a költségvetést.

Csoportunk felvetése kapcsán felmerült, hogy az az eddigi kényelmes álláspont, hogy a közgyűlési anyagokat a tagság mindig csak az utolsó pillanatban kapja meg, ezután már nem tartható. Volt olyan közgyűlés, amikor a döntési anyagot a székekre tették le. Hogyan lehet így felelősséggel dönteni? De hogyan lehet akár a tervezett 15 nap alatt áttekinteni mindent, és még olyan időben feltenni a kérdéseinket, hogy arra érdemi válasz érkezhessen?

A tervezett alapszabály módosítás megnyirbálja a tagság jogait. S ezzel szemben csak az általunk fizetett apparátus kényelmessége áll. Hogy ne kelljen 30 nappal korábban kiküldeni a közgyűlési anyagokat.

Azt örömmel látom, hogy azt a jogi nonszenszet, amely abban nyilvánult meg, hogy a közgyűlés napjaként a megismételt közgyűlés napját akarták definiálni, legalább kihagyták a tervezetből.

Ha már módosítunk… miért nem került bele a napirendbe az a 2014. óta esedékes módosítás, ami az ügyvédi törvény változásával kellett volna, hogy átvezetésre kerüljön, és ami arról szól, hogy amennyiben egy elnökségi tag mandátuma a választásokon kívüli bármely egyéb okból megszűnik, akkor a helyére pótválasztásokat kell tartani. Láttuk Réti elnök úr Igazságügyi Minisztériumhoz írt levelét a témában és nem értjük. Nem értjük, miért kell azt a látszatot kelteni, hogy az ügyvédek nem tudnak saját maguk értelmezni egy törvényt – nevezetesen azt, ami róluk szól. Miért kell a minisztériumnak bemutatni, hogy szerintünk az ügyvédi törvénynél magasabb szintű jogforrás az alapszabályunk? Miért kell egy ilyen levélben a témához egyáltalán nem kapcsolódó Ptk-ra hivatkozni, miközben az ügyvédi törvény egyértelműen, kógens módon szabályozza a kérdést?

Mindezt ahelyett, hogy beismernénk, hogy bizony már megint elszúrtuk. Nem először. Senkinek sem tűnt fel a 2013-as törvénymódosítás ezen része, ami 2014. január 1-jétől hatályos, és senki sem kezdeményezte az alapszabály módosítását emiatt. Pedig 2014. januárjában tartottunk alapszabály módosító közgyűlést.

Most már mindegy, törvényellenesen sikerült működni 2014. óta, de legalább utólag be kellene ismerni a hibát. De nem, nem, az Istennek sem. Mindenképpen át akarjuk vinni a tagság érdekeivel szemben is, hogy könnyebb legyen az apparátusnak, és elég legyen 15 nappal korábban kiküldeni a közgyűlési dokumentációt. Ám azt nem tartjuk fontosnak, ha már az alapszabályhoz nyúlunk, hogy a törvény kógens szabálya szerinti módosítási javaslatot a terjesszünk a tagság elé.

Befejezésként az alapszabály IV. fejezetének 3. és 4. pontjához a csoportunk nevében a következő módosító javaslattal élek.

  1. Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. A meghívót a tervezett időpontot legalább 30 nappal megelőzőleg a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni. A meghívó tervezetét a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 60 nappal a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni, valamint tájékoztatni kell róla a Magyar Ügyvédi Kamarát. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara tagsága a meghirdetés, illetőleg tájékoztatás időpontját követő 20 napon belül további napirendi pontokat javasolhat. A véglegesített meghívót a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni.
    Az ügyvédi kamarai tagság egyharmadának  indítványára a közgyűlést 60 napon belül össze kell hívni, az összehívásról az ügyvédi kamara elnöke gondoskodik.
    4. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:
    a) a közgyűlés időpontját, helyét,
    b) a megtárgyalandó napirendi pontokat,
    c) figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességének szabályaira,
    d) határozatképtelenség esetére kitűzött, megismételt közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását,

    Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is. Az írásbeli előterjesztést, illetőleg az összehívásra vonatkozó indítványt a véglegesített meghívó meghirdetésével egyidejűleg, a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal, a meghívóval együtt kell írásban közölni a tagsággal.

Kérem, hogy az Alapszabály módosításával kapcsolatban a Tisztelt Közgyűlés a következő értelmező rendelkezést is fogadja el:

“Az Alapszabálynak a közgyűlés összehívására vonatkozó szakaszában a “közgyűlés tervezett időpontja” az a nap, amelyre a közgyűlés összehívásra kerül. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés időpontjában a megjelentek száma lényeges szempont (mivel határozatképtelenség esetén a közgyűlés nem tartható meg), ezért ez nem lehet azonos a megismételt közgyűlés időpontjával. A “megismételt közgyűlés időpontja” az a nap, amelyre határozatképtelenség esetére a közgyűlés ismételten összehívásra kerül.”

Köszönöm a figyelmet!

A közgyűlés ezúttal sem a tagságot képviselte, hanem a BÜK apparátusát

A közgyűlés ezúttal sem a tagságot képviselte, hanem a BÜK apparátusát

159     

Összesen ennyi szavazásra jogosult jelent meg kamaránk évi rendes (?) közgyűlésén, szeptember 13-án, szerdán délelőtt, hivatali időben. A kérdőjel azért van, mert egy olyan közgyűlést, amely a kamara 2017-es költségvetéséről dönt, 2017. szeptember 13-án tartani, amikor már az évi költségvetési keret nagyobbik részét elköltötte az apparátus, nehezen lehet rendesnek, vagy szokványosnak nevezni.

És az sem éppen szokványos, hogy a közgyűlést nem a korábbi években megszokott pénteki napra, hanem szerdára tették, amikor minden rendes ügyvéd dolgozik, meghosszabbított ügyfélfogadás van a hivatalokban, és a legtöbb tárgyalást erre a napra tűzik. Bár a közgyűlési előkészítő anyagok között feltűnt olyan levél, amelyben Réti elnök úr azzal “gyanúsítja” csoportunkat, hogy azért akarjuk kikényszeríteni még június elejére a közgyűlést, hogy azon kevesen legyenek, valójában a közgyűlést összehívó tett meg mindent azért, hogy lehetőleg a tagság minél nagyobb része ne lehessen jelen, és ne gyakorolhassa személyesen a tagsági jogait (ne felejtsük el, mivel háttér joganyagunk az egyesületre vonatkozó szabályozás, ezért a tagsági jogokat csak személyesen lehet gyakorolni, meghatalmazott útján nem).

Mindazon kollégák, akik járatosak kicsit a cégjogban vagy a társasházi jogban tudják, hogy egy autokrata vezetés számára a legnagyobb megpróbáltatást mindig az jelenti, amikor szembesülniük kell a tagsággal. Olyankor el kell viselni a kritikát, olyankor meg kell hallgatni – a nyilvánosság előtt – azokat a felszólalásokat, amelyek nem festenek éppen hízelgő képet a vezetésről. És olyankor mindig fennáll a kockázata annak, hogy a közgyűlés esetleg nem szavazza meg a vezetés, az apparátus számára oly fontos kérdéseket.

Hogyan oldják ezt a problémát meg a rutinos cégvezérek és közös képviselők? Természetesen úgy, hogy biztosítanak a maguk számára egy megfelelően erős, lojális szavazótábort. Az összetartó erő többnyire a közös érdek. Leegyszerűsítve a pénz. Igaz, egy részvénytársaság vagy egy társasház esetében ritkán fordul elő, hogy a tulajdonosok egy része benne dolgozik a cégben (vagy a társasházban), így közvetlen anyagi juttatást kap, de például a kamaránknál más a helyzet.

Ahogyan azt Réti elnök nagyon szépen megfogalmazta a 2017. április 26-i elnökségi ülésen:

A mozgósítással kapcsolatban az elmúlt két évben nagyon rossz tapasztalataink voltak. Külön kértem a megválasztott tisztségviselőket, nemcsak azokat, akik nem kapnak tiszteletdíjat, mint az elnökség tagjai, ők általában jelen szoktak lenni a közgyűlésen, hanem a 127 megválasztott tisztségviselő fele sem volt jelen ezen a közgyűlésen, nem azért, mert szombat vagy péntek, nem azért, mert délelőtt vagy délután, a költségvetésben bebadzsettolt tisztségviselőknek a fele nem volt jelen. Ha ők eljönnének és lojálisak lennének az elnökség döntéseihez, és szavaznának úgy, ahogy lelkiismeretük és lojalitásuk diktálja és hoznának magukkal egy embert, akkor nem lenne mozgósítási probléma.

Jól értjük? A vezetés nem azt tartja fontosnak, hogy a tagság számára elfogadható, széleskörű konszenzuson alapuló döntések szülessenek, hanem azt, hogy az akaratukat, bármi áron átnyomják a tagságon. A “bebadzsettolt” – milyen szép kifejezés elnök úrtól – emberek szavazzanak a lojalitásuk szerint.

Ezért választottuk őket? Ezért bíztuk rájuk, hogy érdekeinket képviseljék a kamarában?

Nem ezért, és ezt a soron következő választások alkalmával tudatosítani kell mindazokban, akik az elnökhöz való lojalitást előrébb helyezik a tagság érdekeinél.

A szeptember 13-i közgyűlésen amellett, hogy sikerült valóban távol tartani az ügyvédség egy részét egyszerűen azzal, hogy fontosabb volt a napi pénzkereset – bírósági tárgyalások, hatósági ügyek intézése – mint a kamarai tagsági jogok gyakorlása, jól sikerült Réti elnök mozgósítása a bebadzsettolt emberek körében. Az első szavazás alkalmával jelen lévő 159 főből 121 szavazott az indítvány mellett, és 38 ellene. Később sem sokat változott az arány, az egyre csökkenő jelenlét mellett is a masszív, kb. 100 fős szavazómag megmaradt.

És hogy mit szavaztak meg?

Egy újabb veszteséges éves beszámolót.

Egy újabb pazarló költségvetést.

És ezek mellett azt is, hogy a kamaránk új alapszabályát elfogadó közgyűlés előtt elegendő 15 nappal korábban megküldeni a közgyűlési anyagokat.

Igen, jól olvastad, Kolléga! 15 napod lesz arra, hogy egy valakik által eléd tett, az új ügyvédi törvénynek megfelelő (?) alapszabály tervezetet elolvass, véleményezz, információt kérj róla, módosítást javasolj. Szerinted?

Emlékszel még a 2014-es választásokkal kapcsolatos perekre? Amikor a bíróságok végül is azt jelentették ki, hogy nem szólnak bele a kamara belső szabályaiba, de a jelenlegi szabályok nem egyértelműek, és módosítani kell őket? Kinek az érdekeit szolgálja a kamarán belüli jogbizonytalanság? Jelenleg mindazokét, akik e mögé bújva ússzák meg az újabb és újabb törvénynek, alapszabálynak, szabályzatnak ellentmondó tevékenységüket, legyen az a közgyűlés szabálytalan összehívása, vagy elfogadott költségvetés nélküli költekezés.

És ha mindez így van, akkor az új alapszabályunk szerinted világos, konzekvens és egyértelmű lesz?

Gondolkodj, kedves Kollégánk!

Akármilyen lesz, le fogják ezt is nyomni a torkodon, és megint nem tehetsz ellene semmit. Kivéve, ha végre egyszer nem hagyod, hogy az elnök és bebadzsettolt – egyébként többek között általad is megválasztott – emberei a tagság érdekeit figyelmen kívül hagyva, csak a maguk számára előnyös döntéseket hozzák meg.

De ehhez ki kell lépned a komfort zónádból. Mert ez a komfort zóna egyre inkább szűkül, és a kamara, a Te kamarád semmit sem tesz ez ellen.

Ehhez el kell jönni, és szavazni kell. Már az ősszel, az alapszabály esetében.

S aztán 2018-ban Te is tudni fogod, hogy kik azok, akiket soha többé nem akarsz látni bebadzsettolva.

Házhoz a pofonért…

Házhoz a pofonért…

Egy, az ügyvédi közélet iránt érdeklődő ügyfél vette észre, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján, a bárki által elolvasható cikkek között szó esik arról, hogy a kamara elnöksége a 2017. május 10-i ülésén a 2017. május 12-i közgyűlés megtartása ellen szavazott. Egyben arról is örömmel tájékoztat minden olvasót, legyen az ügyvéd, szakács, adóellenőr vagy mondjuk a törvényességi felügyeletet ellátó Igazságügyi Minisztérium munkatársa, hogy annak ellenére, hogy a közgyűlés nem fogadta el a beszámolókat és a 2017. évi költségvetési tervet sem, azért a költségvetés végrehajtható…

A  hivatkozott ügyfél kissé elcsodálkozott ezen, mert ő eddig úgy tudta, hogy bármely gazdálkodó szervezetről is legyen szó, a tagságának el kell fogadni az előző évi beszámolót, és a következő évi költségvetését is ahhoz, hogy az végrehajtható legyen. “No, de az ügyvédek ez alól is biztosan kivételek!” – gondolta az ügyfél. – “Rájuk nem vonatkoznak a számviteli szabályok!” És örömmel lapogatta a lapockánkat, azt gondolva, hogy mi ügyvédek egy olyan különlegesen preferált, elit körhöz tartozunk, ahol a számvitel, vagy a Ptk. jogi személyekről szóló szabályai nem számítanak.

De valóban így van ez?

A május 10-i elnökségi döntéssel kapcsolatban most elegánsan tekintsünk el attól, hogy az a bizonyos május 12-i közgyűlés, amelynek a megtartása ellen szavaztak, egy megismételt közgyűlés volt, mégpedig a május 3-i, eredménytelen közgyűlés második fordulója. Tehát az elnökség egy különleges jogtechnikai megoldással olyan közgyűlés megtartását állította meg, amely félig már megtörtént, így lényegében visszamenőlegesen hozott döntést.

Ügyvédek vagyunk! Kicsire nem adunk! De a bárki által elolvasható cikknek a következő pár sorát azért vessük már egy kicsit górcső alá:

Az éves rendes közgyűlést a Kamara a naptári évben bármikor megtarthatja. Az elnökség által már elfogadott beszámolók és a 2017. évi költségvetési terv az Alapszabály rendelkezése értelmében végrehajthatók. A Kamara működése tehát nincs veszélyben, koncentrálhatunk a tagságra, a praxisok problémáira és a párhuzamosan folyó regulációra..

Az tény, hogy a kamara az évi rendes közgyűlést bármikor megtarthatja. Ez elé a nagy szabadság elé mindössze az a jogszabályi korlátozás állít némi akadályt, hogy a kamara beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel, azaz a közgyűléssel el kell fogadtatnia. A mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja május 31-én járt le. Azóta a kamara vezetése folyamatosan mulasztásos jogszabálysértést követ el.

Azzal a mondattal is vitatkoznunk kell, hogy a kamara Alapszabálya értelmében közgyűlési döntés nélkül, pusztán az elnökségi elfogadással végrehajthatóvá vált a 2017. évi költségvetés.

Az alapszabály IV. fejezet 2. c.) pontja szerint a közgyűlés feladata, hogy elfogadja a kamara költségvetését. Ez a rendelkezés teljes mértékben paralell az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 104.§ (2) bek. c.) pontjával.

Az elnökségnek a költségvetéssel kapcsolatos teendőit az Alapszabály V. fejezet 2. b.) pontja határozza meg, amely szerint az elnökség előterjeszti az ügyvédi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Ez a szabályozás megfelel az ügyvédi törvény 106.§ (2) bek. b.) pontjában szereplő szabályozásnak.

Nincs szó arról, hogy az elnökség “elfogadja” a beszámolót és a költségvetést. Ellenkezőleg, az elnökség terjeszti azt a közgyűlés elé.

Tehát abban az esetben, ha feltennénk, hogy az elnökség két közgyűlés között ellát minden olyan feladatot, ami egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozna (nincs így, de egy pillanatra tegyük fel), akkor sem fogadhatja el a beszámolót és a költségvetést, hiszen ő maga az előterjesztő, és a saját előterjesztésének a saját maga általi elfogadása összeférhetetlen.

Megállapítható tehát, hogy az Alapszabályban szó sem esik arról, hogy az elnökségi “elfogadással” a költségvetés végrehajthatóvá válik. Sajnálatos, hogy ezzel a vezetés, vagy legalább az a valaki, aki a hivatkozott cikket a kamara honlapján (bárki által elérhető módon) elhelyezte, nincs tisztában. Még sajnálatosabb, hogy ennek ellenére fölényes magabiztossággal nyilatkozza ki ezt a jogi blődséget. Ez nem méltó egy ügyvédi kamarához, nem méltó a kamara honlapjához, és nem méltó a vezetéshez sem, aki ezt megalkotta vagy hagyja.

Nézzük, az Alapszabály valójában mit mond a költségvetés végrehajtásáról!

A végrehajtók a kamara elnöke és főtitkára lehetnek, így vizsgáljuk meg az ő feladataikat a költségvetéssel kapcsolatban. Vajon rendelkeznek-e olyan jogkörrel, hogy az el nem fogadott költségvetést is végrehajthatják – akár a tagság ellenére is, hiszen nem tudható, hogy majdan a közgyűlésen megszavazásra kerül-e a beszámoló és a költségvetés, vagy sem, illetőleg, hogy a közgyűlés nem változtat-e egyes sarokszámokon, előirányzatokon.

A tagság ellenére… láttunk már ilyet mostanában. Az e-matrica ügyében sem érzékelhettük, hogy kamaránk elnöke (aki a matrica mellett szavazott a MÜK elnökségi ülésen, és egyes vélemények szerint ő áll a kudarcba fulladt jogszabálymódosítási kísérlet mögött is), vagy elnöksége kiállt volna a tagság mellett ebben a kérdésben.

Az Alapszabály VII. fejezetének 7.1. r.) pontjában szól az elnök költségvetéssel kapcsolatos feladatáról:

(az elnök) “utalványozási jogkört gyakorol a kamarai költségvetés keretében és irányítja az ügyvédi kamara közgyűlésének határozata alapján a kamara gazdálkodási tevékenységét

A főtitkár feladatait az Alapszabály VII. fejezet 10.6. és 10.9. pontjai rögzítik, amelyek szerint:

(a főtitkár) “10.6. Az elnökkel közösen ellenőrzi az ügyvédi kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését.

……

10.9. Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között.

A fentiek értelmében tehát a költségvetést végrehajtani kizárólag közgyűlési döntést követően lehet. Ne legyenek illúzióink: a kamara elnöke jelen pillanatban is dönt kifizetésekről a mi befizetett tagdíjaink terhére, közgyűlési jóváhagyás, azaz a MI jóváhagyásunk nélkül, ellenőrizetlenül, elfogadott költségvetés nélkül, tetszése szerint.

Mi a megoldás?

A legjobb megoldás természetesen az, hogy a választások során mondjon a tagság véleményt az effajta elnöki túlkapásokról.

Egyébként a megoldás az lett volna, hogy az elnökség április 26-án, amikor először tárgyalták meg a szabálytalanul összehívott közgyűlés témáját, visszavonja a május 3-i (megismételt közgyűlés május 12-én) összehívásra vonatkozó döntését (akkor ezt még megtehette volna úgy, hogy nem “kell” visszamenőleges döntést hoznia), és meghirdeti a közgyűlést 30 napra, május végére.

Ezt nem tették meg. Inkább fölényesen lesöpörték az udvarias, segítőkész javaslatot az asztalról. Az Igazságügyi Minisztérium jelzésére volt ahhoz szükség, hogy rájöjjenek a tévedésükre (bár utóbb ezt is igyekezett az elnök kimagyarázni – azért ne irigyeljük: az idén ez már a második közgyűlés volt, amit az elnökség kitűzött, majd nem tartott meg, hiszen március 14-re is összehívtak egy közgyűlést, amely hamvába holt, és ezt követte a május 3-i közgyűlés… nehéz ennyi blamázst megmagyarázni. Az elnöknek sem sikerült.)

Valójában még május 10-én is dönthettek volna úgy, hogy – pár nap csúszást bevállalva – június 11. környékére összehívják a közgyűlést. De nem. Hogy az kinek volt jó, hogy ellenőrizetlenül, elfogadott költségvetés nélkül működik most a kamaránk, arra lennének tippjeink.

Mindezek, mint a cikk fennen hangoztatja, belső ügyeink. Akkor már csak azt nem értjük, hogy miért teszik ezt ki a kamarai honlap azon részére, amelyet bárki elérhet, s így bárki láthatja, hogyan nem tartja be maga az ügyvédi kamara sem a jogszabályi kötelezettségeket.

És ezzel is öregbítik hírnevünket.

Helyreigazítás

Helyreigazítás

A BÜK legutóbbi, 443. számú hírlevelében a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport is megnevezésre került egy aláírás nélküli cikkben – mégpedig ismét meglehetősen pejoratív szövegkörnyezetben. Mivel az elvileg valamennyi budapesti ügyvéd részére megküldött cikk csoportunkról olyat állít, amely nem felel meg a valóságnak, ezért helyreigazítási kérelemmel éltünk a BÜK felé, és kértük, hogy jelentessék meg haladéktalanul, egy következő kamarai hírlevél keretein belül az itt következőket:

A BÜK hírlevél 443. számában “Közgyűlés: további belviták” címmel aláírás nélküli cikket jelentettünk meg, amelyben a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoportról (a továbbiakban: XXI-esek) és a csoport tevékenységével kapcsolatban több, a csoportot sértő és valótlan állítást tettünk közzé.

Valótlanul állítottuk, hogy a XXI-esek által, a közgyűlés összehívása tárgyában beterjesztett kifogás lényege az, hogy a tényleges közgyűlés előtt 31 nappal közzétett írásbeli előterjesztések, amelyek 22 nappal előzik meg a várhatóan határozatképtelen első kitűzött napot, vajon szabályszerű közlésnek minősülnek-e.

A valóságban a kifogás lényege az, hogy a kamara alapszabálya értelmében a meghívót, és minden olyan írásbeli dokumentumot, amely az Alapszabály IV. fejezetének 4. pontja értelmében a meghívóhoz tartozik, így a beszámolót és a költségvetést, valamint az Ellenőrző Bizottság írásbeli beszámolóját is, a tervezett időpontot 30 nappal megelőzően a kamara tagjai részére meg kell küldeni. A felsorolt dokumentumok közül olyan is akad (az Ellenőrző Bizottság írásbeli beszámolója), amely ma, április 27-én, 6 nappal a közgyűlés időpontja előtt sem került még kiküldésre a tagság részére.

Valótlanul állítottuk a XXI-esek vonatkozásában, hogy “A kamara elleni per a levegőben lóg”. A valóságban a XXI-esek nem tettek semmiféle olyan nyilatkozatot, és a kamara sem rendelkezik olyan információkkal, amelyből feltételezni lehetne, hogy a XXI-esek bírósághoz kívánnának fordulni.

Valótlanul állítottuk, hogy “Az elnökségi ülést megelőző néhány órában a minisztérium megkereséséből derült ki, hogy az érintett kollégák már törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtottak be az igazságügyi miniszterhez.” Ténylegesen a XXI-esek nem nyújtottak be törvényességi felügyeleti kérelmet az igazságügyi miniszterhez, így a fenti állítás tényszerűen nem felel meg a valóságnak.

Megtévesztésre alkalmas módon állítottuk, hogy “A jogszabályba, vagy Alapszabályba ütköző döntéseink egyetlen bírája a független bíróság lehet, helyettünk az állam jogi aktussal nem dönthet ügyeinkben.” Ugyanis senki sem állította, hogy az állam bármilyen jogi aktussal dönteni kívánna kamarai belügyekben (bár megjegyzendő, hogy a független magyar bíróság is az állam része). Ezzel szemben az Üt. 121. § (2) bekezdése értelmében: “Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a működésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak.” Az Üt. 122.§ (1) bekezdése szerint pedig “Ha az igazságügyért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.” A hírlevél-beli állítással ellentétben a valóság az, hogy amennyiben a kamara működése az alapszabályba ütközik, úgy az igazságügyi miniszternek törvényességi felügyeleti jogkörében joga van felhívni a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére. Ezzel nem avatkozik bele a kamara belső ügyeibe, a legtöbb, amit tehet, hogy amennyiben a kamara álláspontja az, hogy nem követett el alapszabály sértést, úgy a bírósághoz fordulhat.

Megtévesztően állítottuk továbbá, hogy a XXI-esek „A meghívást elfogadták. Az elnök a közgyűlés elhalasztására irányuló javaslataikat az elnökség elé terjesztette. A klubhelyiséget az általuk kért összejövetelre tegnap előkészítettük. A meghívottak az elnökségi megjelenést utóbb lemondták, a klubba nem jöttek el.” A valóság ezzel szemben az, hogy a XXI-esek 2017. április 22. napján – az elnökségi ülést négy nappal megelőzően – Réti elnök úron keresztül valamennyi elnökségi taghoz eljuttatott, és álláspontjának részletes ismertetését tartalmazó véleményében azzal indokolta távolmaradását, hogy „Csoportunk megtárgyalta a lehetőséget, és úgy döntött, hogy nem él vele. Mivel érveinket már előadtuk, ezért nem szeretnénk azzal rabolni az elnökség drága idejét, hogy azokat ismételten előterjesztjük. Mivel a témában többet előadni nem tudunk, ezért feleslegesnek és improduktívnak tartjuk megjelenésünket és esetleges meghallgatásunkat is.” A levelünkre egyébként még április 23-án, tehát három nappal az elnökségi ülés előtt választ kaptunk Réti elnök úrtól a következő szöveggel: “Tisztelt Kollegák! Sajnálom a döntést, amit a titkárság holnap természetesen továbbít az elnökség tagjainak. Üdvözlettel: Réti László”

Egyébként bízunk abban, hogy a jövőben a felmerülő viták elintézésének módja nem az lesz a kamarai vezetés részéről, hogy a vitás kérdésekben tényszerűen valótlan és a becsületsértés határán egyensúlyozó állításokkal a tagságot a kamarai vezetés álláspontjával ellentétes véleményt képviselő kollégák ellen igyekszik fordítani.

És abban is bízunk, hogy a kollégáink átlátják, hogy észrevételeink, felszólalásaink az ő érdekükben, mindannyiunk érdekében történnek.

Például a közgyűlés összehívásával kapcsolatban azért, hogy végre egyszer időben megkapjunk minden közgyűlési anyagot, és egyszer, legalább egyszer arra “kényszerítsük” a kamarai vezetést, hogy betartsa a játékszabályokat, és esélyt adjon a tagságnak arra, hogy egyenlő félként jelenhessen meg a közgyűlésen. Mert aki nem felkészült, az kérdezni sem tud. Aki pedig nem kérdez, hanem mindent elfogad úgy, ahogyan azt elébe teszik, az nem a maga sorsának a kovácsa.

Válasz Hidasi Gábor kollégának

Összefoglaló elfoglalt kollégáknak: Hidasi Gábor kolléga úr fontosnak tartotta levelet írni arról, hogy egy ügyvéd nem pereskedik a kamarája ellen, még akkor sem, ha a kamara szabálytalanul jár el. Ha már így történik, akkor a kamarai tag fegyelmezetten összeszorítja a száját, és teszi, ami a kötelessége, azaz fizeti a tagdíjat. De arról már nem tartotta fontosnak értekezni a kolléga úr, hogy a pereskedésen kívül konkrétan milyen egyéb lehetősége van egy kamarai tagnak abban az esetben, ha megalapozott indítványa mindössze olyan hatást ér el, mint a falra hányt borsó?

Kicsit bővebben:

Hidasi kolléga úr fontosnak tartja fejtegetni, hogy a közgyűlés (mint kamarai szerv) nem lehet érvénytelen, legfeljebb – a bíróság jogerős döntése alapján – annak határozatai. Azt azonban nem tartja lényegesnek rögzíteni, hogy az a közgyűlés, amelyről konkrétan beszélünk, szabálytalan módon került összehívásra. És nem tartja lényegesnek azt sem rögzíteni, hogy a “közgyűlés” szóval illetjük nemcsak a kamarai szervet, hanem annak munkáját is (“közgyűlést tartottunk” – amely közgyűlésnek tárgyiasulása a határozatok meghozatala), és amely munka viszont – a szabálytalan összehívás okán – már lehet érvénytelen.

Fontosnak tartja pedagógiai célból (hiszen a kolléga úr az Oktatási Bizottság elnöke) rögzíteni, hogy a jog fegyverét másokért és magunkért csak érdekvédelmi célból használjuk, önmagunk ellen tehát nem. Sajnos azonban “önmagunk” alatt nem a tagságot érti, hanem kizárólag azokat a személyeket, akik a szabálytalanul összehívott közgyűlés összehívásában érintettek.

A tagságnak ezzel szemben nem az az érdeke, hogy egy szabálytalan közgyűlésen részt vegyen, hanem az, hogy tisztán lásson a kamara gazdálkodása kérdésében, tehát annak a pénznek az elköltése kérdésében, amit a tagság fizet be a kamara számlájára. A tisztán látás pedig azt jelenti, hogy az alapszabályban rögzített határidőn belül megkap minden lényeges információt a gazdálkodással kapcsolatban. Mind a hátunk mögött hagyott, mind az előttünk álló év tekintetében.

Ehhez képest mi a jelenlegi helyzet? Az elnökség április 26-án véglegesíti majd a költségvetést. Az Ellenőrző Bizottságnak nyilvánvalóan ezt követően, a végleges számokat kell véleményeznie (ha korábban már véleményeztek, akkor azt minden módosított tétel tekintetében ismét meg kell tenniük). Egyébként az Ellenőrző Bizottság jelentése még nem lelhető fel a kamarai honlapon annak ellenére, hogy az április 13-án érkezett kamarai hírlevél ezt állítja. Talán abban bíztak a hírlevelet írók, hogy senki sem fog felmenni a honlapra, és megkeresni a bizottság véleményét. Mi ezt megtettük. Nincs fent.

Tehát május 3-án közgyűlés lesz, azonban csak ezen időpont előtt hat nappal, április 26-án lesz csupán végleges elfogadott költségvetés (és akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha arra hivatkoznak majd, hogy csak a megismételt közgyűlésen, május 12-én lesz határozatképesség. Az is csak 15 nap, tehát éppen a fele az alapszabályban rögzített időtartamnak). Hidasi kolléga úr, aki évtizedek óta elismert társasházi jogi szakember, nem tartja problémásnak azt a tényt, amit bármely társasházi közgyűlés esetében kifogásolna.

Másrészt szintén garanciális feltétele egy közgyűlés megtartásának, hogy minden kamarai tag tudomást szerezzen a közgyűlésről. Ennek maga a meghívó úgy kíván eleget tenni, hogy rögzíti: a kamara honlapján, valamint minden egyes tag részére megküldött elektronikus levél útján is meghirdetésre kerül a közgyűlés. Ehhez képest az alapszabályban rögzített 30 napos határidőn belül kizárólag a kamarai honlapon került meghirdetésre a közgyűlés, de a minden kolléga részére megküldött elektronikus levél formájában nem. Nem várható el egyetlen kamarai tagtól sem, hogy hetente csak azért megtekintse a kamara honlapját, hogy vajon azon a héten éppen tűztek-e ki közgyűlést vagy sem. A meghívó elektronikus levél formájában csak április 11-én került kiküldésre a tagság részére. Az már nyilván puszta feltételezés, hogy amennyiben csoportunk nem jelzi a problémát a kamara felé, úgy ezt a levelet soha nem küldték volna ki, de abból kiindulva lehet alapja, hogy eddig egyetlen korábbi közgyűlés alkalmával sem történt meg ilyen levél kiküldése.

A tagságnak tehát igenis érdekében áll, hogy

  1. tiszta és pontos képet kapjon a kamara gazdálkodásáról,
  2. hogy időben értesüljön a kamarai közgyűlésről.

Ezeknek az alapvető, garanciális elemeknek a szükség esetén akár jogi eszközökkel is történő kikényszerítése érdekvédelem. Azaz olyan kérdés, amelyben Hidasi kolléga úr véleménye szerint is helye van a jog fegyvere alkalmazásának.

Végül Hidasi kolléga úr leírja a kulcsmondatot: a vélt vagy valós szabálytalanságokat ott tárjuk fel, és ott vitassuk meg, ahol orvosolni is tudjuk.

Ezt kíséreltük meg akkor, amikor az elnök úrhoz és a főtitkár úrhoz fordultunk április 7-én az észrevételünkkel. Azt a választ kaptuk még aznap elnök úrtól, hogy felvetésünket az elnökség elé terjeszti. Tudomásunk szerint ez nem történt meg azóta sem. Az azonban igen, hogy elnök úr saját hatáskörben úgy döntött, igenis keresztül veri a tagságon a közgyűlést így, szabálytalanul meghirdetve. Erről minket már nem értesített, hanem azt a kiküldött kamarai hírlevelekből kellett megtudnunk.

Milyen módozatot tudna még ezen felül Hidasi kolléga úr arra, hogy a szabálytalanságot megvitassuk és orvosoljuk?

Leveléből nem derül ki, hogy mit tehetne akkor egy kamarai tag, ha az elnök, akihez levelet írt, részletezve megalapozott jogi kétségeit, a lehető legnagyobb mértékben figyelmen kívül hagyja az írtakat, olyan szinten, hogy még csak magyarázatra sem méltatja a hozzá fordulókat.

Hidasi kolléga úr szerint nyilván beletörődik.

Figyeljünk a Kamaránkra!

Időnként hallani kollégáktól, hogy a kötelező kamarai tagság miatt úgy érzik, csak egy újabb sáp a tagdíj, amit fizetni kell, csak egy újabb korlát a kamarai adminisztráció, amit le kell küzdeni, ha például nevet vagy irodát vált egy ügyvéd, csak egy újabb vádhatóság, ha egy ügyfél bepanaszolja valami olyan miatt, ami a kamarai szabályokkal nem egyeztethető össze. Mindezekkel szemben, mint mondják, nem áll olyan ellenszolgáltatás, ami kiegyensúlyozná a mérleg serpenyőjét – pedig a mérlegnek a jogszolgáltatásban, melynek részese az ügyvéd is, igen jelentős szerepe kellene, hogy legyen.

A kötelező kamarai tagság nem újkeletű. Az 1874. évi XXXIV. törvénycikk mondta ki, hogy “az ország biróságainál és hatóságainál mint ügyvéd csak az működhetik, ki bármelyik ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába felvétetett.” A kamara feladatait a törvény lényegében ugyanazon körben húzta meg, amelyben a mai napig van, azaz:

“Az ügyvédi kamarák hatásköre kiterjed: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogainak megvédésére, és kötelességeik teljesitésének ellenőrzésére; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, s korszerü reformok életbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre.

Ezenkivül az ügyvédi kamarák a fegyelmi hatóságot, a kamara lajstromaiban bevezetett ügyvédek és ügyvédjelöltek felett, a jelen törvény határozatai szerint gyakorolják.”

Ám hiába ugyanaz a feladat és a jogkör, valahogy a kamara tagságát adó ügyvédek szemléletmódja megváltozott. Amikor 1892-ben a Székesfőváros tanácsa a Szalay utcában egy 300 négyszögöles telket adományozott a Budapesti Ügyvédi Kamarának abból a célból, hogy azon székházat emeljenek, az ügyvédség anyagi összefogásával építették meg egyetlen év alatt az épületet. Nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni, hogy milyen eredménye lenne ma egy olyan gyűjtésnek, melynek célja méltó kamarai székház tető alá hozatala.

Pedig a régi korok ügyvédei érezték, tudták, mit jelent egy köztestület biztonságában végezni a munkát. A kötelező kamarai tagság jogokat is jelentett, jelent mai is, és megvédte őket (ahogyan minket is) a kontárok, zugírászok konkurenciájától, könnyebb közös fellépést biztosított a szakmát érintő kérdésekben, és a komoly szakmai követelmények kialakításával, betartatásával meghatározott szinten tartotta az ügyvédek létszámát.

A 2014. februárja óta eltelt időszak megmutatta, hogy oda kell figyelnünk saját kamaránk dolgaira. Mert legyen bár kötelező a tagság, attól még bizony a mi pénzünk, a mi munkánk, a mi életünk az, amit a Kamara jelent. Pénzt adunk, tagdíjat fizetünk, és a mai elanyagiasodott világban azt hisszük, ez elegendő, ezzel letudtuk a kötelességünket. Pedig ez önmagában kevés. Nem ezen múlt, hogy majdnem fél évig a kirendelt győri kamara gyámkodott fölöttünk kényszerűségből. Nem a tagdíjfizetés volt az oka, hogy az igazságügyi miniszter pert indított a kamaránk ellen, és miniszteri biztos kirendelését kérte. Nem ezért semmisítette meg első- és másodfokon a bíróság a 2014-es választások eredményét, hogy aztán a Kúria útján bekövetkezzen a szinte eposzi hosszúságú történetben a deus ex machina.

Valójában annyi történt, hogy nem figyeltünk oda.

A Millenium idején még hozzávetőleg ezerkétszáz ügyvéd tevékenykedett a fővárosban, a két világháború között számuk 3-4 ezerre nőt, majd ezt követően csökkent le a rendszerváltás környékén hatszáz főre. Tehát nem védekezhetünk azzal, hogy azért lehetett nagyobb az aktivitás a XIX. században, mert sokkal kevesebb kolléga alkotta a kamarát. Ma mintegy hatezren vagyunk tagjai Magyarország legnagyobb ügyvédi kamarájának, mégis ügyeinkben alig páran, talán még százan sem járunk el.

A közgyűléseken rendre 1-2%-os a megjelenési arány. “Fecseg a felszín, és hallgat a mély.” Közös ügyeinkben pedig közös döntések szükségesek. Mindenkinek, aki csak a mai Kamaránk érdekében tevékenykedik, fontos, hogy a döntéseket minél több kamarai tag hozza meg. Ez biztosítja a legitimitást, és a kamarai vezetők nyugalmát, akik tudják, hogy őket, mint a döntések végrehajtóit, nem érheti kritika, hiszen széleskörű konszenzus alapján állnak.

De ehhez az kell, hogy minél többen jöjjünk el a közgyűlésekre, és minél többen nyilvánítsunk véleményt a minket érintő kérdésekben. Nem elég akkor a fejünkhöz kapni, amikor már itt a baj: perek, kirendelt vidéki kamarai vezetés, miniszteri biztos. Nem elég elfogadni azt, hogy ami kötelességünk van a kamaránkkal és saját magunkkal szemben, azt lerójuk a tagdíj befizetésével.

Jelen kell lenni. Ott kell lenni, amikor a döntések születnek. Mert ezzel tartozunk a kamarának. Tartozunk a többi ügyvéd kollégának. És leginkább tartozunk saját magunknak.

Nem görcsösen. Csak lazán!

Nem görcsösen. Csak lazán!

Az aláírásgyűjtés hevében, nos nem tagadható, időnként becsúszott néhány megfelelő módon és eléggé el nem ítélhető… mondjuk ki őszintén: mém. Ami talán nem is baj, hiszen a hosszú élet titka az, hogy semmit sem szabad véresen komolyan venni.

Összeszedtünk néhányat a Facebookon megjelent, közgyűléssel, aláírással, aláírási ívekkel kapcsolatos képes produktumokból.

Íme!

Ezzel kezdődött minden...
Ezzel kezdődött minden…
Majd folytatódott velük...
Majd folytatódott velük…
És ettől kezdve elgurult a gyógyszer...
És ettől kezdve elgurult a gyógyszer…
Kasza Blanka is beszólt
Kasza Blanka is beszólt
Ha már Kálmán bátyánk volt, hát az (észak) ír - magyar meccs sem maradhatott ki
Ha már Kálmán bátyánk volt, hát az (észak) ír – magyar meccs sem maradhatott ki
És az ügyvéd-filmek, ezerrel
És az ügyvéd-filmek, ezerrel
Régiek...
Régiek…
... és újabbak egyaránt.
… és újabbak egyaránt.
Petrocellinek mindenképpen szerepelnie kellett
Petrocellinek mindenképpen szerepelnie kellett
Továbbá más klasszikus színész arcok, mint amilyen szegény Yves Montand...
Továbbá más klasszikus színész arcok is megjelentek, mint amilyen szegény Yves Montand…
Vagy mint Batman és Robin
Vagy mint Batman és Robin
Az ezotéria is bejelentkezett...
A fantasy is bejelentkezett…
... nem is kicsit
… nem is kicsit
Michael Corleone sem hagyta a dolgot annyiban
Michael Corleone sem hagyta a dolgot annyiban
Ahogyan Forest Gump sem
Ahogyan Forest Gump sem
Pelikán elvtárs aláírt...
Pelikán elvtárs aláírt…
Viszont Chuck Norris nem írt alá
Viszont Chuck Norris nem írt alá
De segített aláírást gyűjteni
De segített aláírást gyűjteni
És végül, Chernek hála, Bill sem felejtette otthon az ívet.
És végül, Chernek hála, Bill sem felejtette otthon az ívet…
S az első aláírásgyűjtő nap végén Leonardo emelte mindazokra a poharát, akik bejöttek és aláírtak
S az első aláírásgyűjtő nap végén Leonardo emelte mindazokra a poharát, akik bejöttek és aláírtak