Címke: Fővárosi Törvényszék

Érdekképviselet – A büntetős kollégák érdekében

Kedves Támogatóink!

A Kollégák a XXI. századi ügyvédségért csoport programja átütő változást kíván a kamarai eredményesség terén az ügyvédi érdekképviselet vonatkozásában is.
Az érdekképviselet lehetőségeiről a közeli jövőben szeretnénk ismét publikálni, és – részvételeteket várva- fórumot tartani.

Ez az érdekképviselet szerteágazó terület, magában foglalja például a tagság érdekeinek képviseletét az egyre sokasodó adminisztrációs terhek letörésére, a fellépést a megélhetésünket veszélyeztető vállalkozások ellen, a kiharcolt ügyvédkényszert előíró tevékenységi lehetőségek megtartásáért való síkraszállást, új területek megszerzését hivatásrendünk számára is.

Jelenti ugyanakkor az érdekképviseletet a gyakorta ellenféllé váló ügyfelek alaptalan panaszaival szemben, különösen a preventív lehetőségek kialakításában és elterjesztésében, ide kell érteni továbbá a kar érdekeinek képviseletét a hatóságok túlkapásai, a hivatalok mozdulatlansága ellen is, és nem utolsó sorban bizony a kamarai tagok érdekképviseletét abban az irányban, hogy a vezetőség számára alapvető , és magától értetődő legyen a tagok – ha kell akár csak egy tag érdekének képviselete is. A választott köztestületnek mindig ki kell állnia az ügyvédekért.

Február elején néhány barátunk, akik korábbi kezdeményezéseink támogatói, rendezvényeink vendégei is voltak – dr. Lakatos Viktor, dr. Komlódi Gábor , és dr. Mile Attila kollégáink dr. Németh Zsolt társunkkal együtt az akut helyzetből adódóan, de krónikussá vált problémákat is érintve beadványt intéztek a Magyar Ügyvédi Kamara vezetéséhez. Beadványukhoz pár nap alatt sokan csatlakoztak. Levelükben, – melyet lentebb támogatóan közreadunk – az akkori nehéz helyzetben volt BÜK vezetőség helyett az országos kamara segítségét kérték.

A beadvánnyal élők örömmel vették, hogy a területi kamara hírlevele a leadást követő napokban beszámolt arról, hogy a levélben előadott panaszok tárgyában a budapesti vezetés a Fővárosi Törvényszék elnökének intézkedését kérte.

Örömünkre szolgálna, ha a tagság megismerhetné az e tárgykörben a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetői által a Törvényszék elnökének ez év február elején megküldött levelet.

Örömünk még nagyobb csak akkor lenne, ha a megtett intézkedések eredményeiről is mihamarabb értesülhetnénk!

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért

A korábban elküldött levél:

Dr. Bánáti János

Elnök Úr részére

Magyar Ügyvédi Kamara

Tisztelt Elnök Úr!


Alulírottak, Magyar Ügyvédi Kamara tagjai, akik hivatásunkból adódóan gyakorta fordulunk meg bíróságokon, törvényszékeken, az alábbiakkal fordulunk Hozzád :

A közelmúltban számos, és olykor méltatlan megnyilvánulások kerültek napvilágra a büntető ügyekben eljáró bíróságok ítélkezése kapcsán.

Örömünkre szolgált, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyben haladéktalanul nyilatkozó elnökén keresztül kifejezésre juttatta töretlen és hajlíthatatlan álláspontját, és kiállt a bírák függetlensége mellett, az ettől eltérő felvetéseket még elemében elvetve.

Gyakorlati tapasztalataink azonban arra indítottak bennünket, a büntető eljárások során védőként , illetőleg a polgári eljárásokban jogi képviselőként – tehát deklaráltan az igazságszolgáltatás részeként – fellépő kollégákat, hogy jelezzük a Magyar Ügyvédi Kamara felé azokat a mindennapos sérelmeket, amelyek orvoslásához mi kartársak külön-külön ugyan kevesek vagyunk, de az érdekünkben fellépő köztestület erejében bízva reményeink szerint változást érhetünk el.

Engedd meg Elnök Úr, hogy csupán a közelmúltból pár kiragadott példával jelezzük, hogy eljáró ügyvédként milyen sérelmek érnek bennünket, nap, mint nap.

Elsőként arra az eseményre hívnánk fel a figyelmet, amely az elmúlt héten következett be, azon a nevezetes napon, amelyen a budapesti kamarai választások kapcsán indított perben a Kúria megnyitotta a felülvizsgálati eljárás tárgyalását. Mialatt ugyanis a budapesti köztestületünk tisztségviselőinek színe-java a főbíróságon várakozott, a Fővárosi Törvényszéken egy bombariadó bejelentése apropóján elrendelt magasabb fokozatú ellenőrzés során kartársainkat fokozott biztonsági ellenőrzésnek vetette alá a hatóság, táskájukba belenéztek, öveiket levetették, ruházatukat átvizsgálták.

Természetesen nincs azzal gondunk, ha a napjainkban egyre fontosabbá váló, a sajnos valós veszély elhárítására szolgáló biztonsági intézkedés a bíróságokon is erősödik, amellett azonban nem mehetünk el szó nélkül, hogy ugyanekkor az ügyészek – tehát a büntető eljárások elviekben egyenlő ügyfelei – mindenféle vizsgálat nélkül léphettek be az épületbe.

Túl azon, hogy a helyzet számunkra, ügyvédek számára megalázó, ügyfeleink számára is arra enged következtetni, hogy a védői pozíció a hierarchiában a vádhatóság képviselője alá van rendelve, a védő nem érdemes arra a bizalomra, amelyre az ügyész igen.

Szintén az elmúlt héten jelezte egy kollégánk, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ez idáig a védők, és a polgári ügyekben eljáró ügyvédek számára nyitva tartott váró, elnevezése szerint „ügyvédi és ügyészi váró” a továbbiakban már nem áll nyitva az ügyvédi kar tagjai számára, azt már csak az ügyészek látogathatják, és a félreértések elkerülése végett a helyiség elnevezéséről az ügyvédekre vonatkozó utalást gondos kezek letakarták.

Kedves Elnök Úr!
Hivatásunkat gyakorolva nap, mint nap találkozhatunk a fegyveregyenlőtlenség ehhez hasonló megnyilvánulásaival, azzal, hogy nehezített, akadályokkal teli pályán kell helyt állnunk. Elhatározásunk az, hogy ezeket a sérelmeket időről-időre jelezni kívánjuk köztestületünk vezetői felé, mert várjuk, hogy elöljáróink jelképesen ott álljanak mellettünk minden olyan eseménynél, ahol ügyvédi mivoltunkban sért bennünket a hatalom egy-egy, a törvényeket rosszul értelmező képviselője, legyen az fontoskodó bírósági teremszolga, jogtalan és megalázó , védő kollégáinkat potenciális bűnelkövetőként vizsgálgató büntetés-végrehajtási kapuőr, a védőnél magának akár csak a tárgyalóterem elhagyásában is többletjogokat vindikáló ügyész, vagy akár hibás rendelkezést kiadó főbíró.

A jelenség országos és tendenciózus, kérelmünket tehát a Magyar Ügyvédi Kamara határozott fellépésére az ügynek a területi kamarán túlmutató nagyságrendje miatt tesszük meg a MÜK felé, túl azon, hogy a Budapesti Kamara az elmúlt időszak viharos eseményei okán tekintélyében erősen megtépázódott, érdekérvényesítő képessége jelenleg csak árnyéka a korábbinak.

Figyelmedet és segítségedet előre is köszönjük, bízunk a Kamara kiállásában!

Kartársi üdvözlettel:

Dr. Aczél Mariann
Dr. Atalay Borbála
Dr. Baji Éva
Dr. Bárdics Imre
Dr. Boda László
Dr. Brunner Tamás
Dr. Cs. Tóth Lilla
Dr. Csire Balázs
Dr. Csontos Krisztián
Dr. Decsov Judit
Dr. Deteky Gábor
Dr. Esősi Béla
Dr. Esősi Krisztina
Dr. Frank Tímea
Dr. Gazsi Gyula
Dr. Géczi Beatrix
Dr. Gerő Tamás
Dr. Groó Judit
Dr. Halász Judit
Dr. Haynal Géza
Dr. Herrmann Géza
Dr. Horváth Anna
Dr. Horváth Melinda
Dr. Hölter Ivett
Dr. Jéhn Kata
Dr. Juhász M. Gábor
Dr. Kadlót Erzsébet
Dr. Kalló Péter
Dr. Kecsmár Melinda
Dr. Kertész Gusztáv
Dr. Kéri Tamás
Dr. Királyhidi Gyula
Dr. Kiss Gábor Mihály
Dr. Kocsis Attila
Dr. Komlódi Gábor
Dr. Kósa Erzsébet
Dr. Kosik Péter
Dr. Kovács Anna Mária
Dr. Kővári Kálmán
Dr. Lakatos Ádám
Dr. Lakatos Viktor
Dr. Lex Annamária
Dr. Litresits András
Dr. Magasházy Katalin
Dr. Márton József
Dr. Mátrai Mihály
Dr. Mecsei Nóra
Dr. Méhes Dávid Dániel
Dr. Mészáros Emese
Dr. Mile Attila
Dr. Molnár Lajos

Dr. Nagy József
Dr. Móra László
Dr. Nagy Tamás
Dr. Nagy Zoltán
Dr. Nehéz-Posony Kata
Dr. Németh Gábor
Dr. Németh Zsolt
Dr. Papp Dávid
Dr. Pechlof György
Dr. Pethő Annamária
Dr. Pinczés Marianna Regina
Dr. Rohonyi Marianne
Dr. Sebők Dorottya
Dr. Sipos Ildikó
Dr. Soós Andrea Klára
Dr. Soós Péter
Somfainé dr. Vajda Ágnes
Dr. Stein Barnabás
Dr. Svéda István
Dr. Szabó Enikő
Dr. Szelei Flóra Léda
Dr. Szécsei Judit
Dr. Szécsényi Péter
Dr. Székely Péter
Dr. Szíjj Zsuzsanna
Dr. Sziklai János
Dr. Sziládi-Kovács Hajnalka
Dr. Szűcs A. Gábor
Dr. Takács Melinda
Dr. Tóth István
Dr. Újvári Zoltán
Dr. Vadász András
Dr. Vajda Szilvia
Dr. Vanyek Béla
Dr. Varga Tibor
Dr. Vauver Krisztina Éva
Dr. Vincze Tamás

December 8.: az Igazságügyi Miniszter által a Budapesti Ügyvédi Kamarával szemben indított per tárgyalása

December 8-ra nagy várakozással tekintettek a Kamara tagjai: ezen a napon tárgyalta a Fővárosi Törvényszék az Igazságügyi Miniszter keresetét, melynek tárgya működés törvényességének helyreállítása volt. Amennyiben a bíróság ezen a tárgyaláson úgy dönt, hogy a pert megszünteti, ezzel lényegében elfogadja a Kamara véleményét, amely szerint a 2014-es választások eredményének jogerős megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények éledtek fel.

A per a Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzékében foglalt megjegyzés szerint “közérdeklődésre tarthat számot”. Ez így is volt. A tárgyaláson megjelent dr. Réti László, a Kamara 2014-ben újraválasztott elnöke, továbbá a 2014-ben megválasztott főtitkár, dr. Papp Géza, valamint  dr. Katkó Anna, dr. Kovács Kázmér (úgy is, mint a Kamara jogi képviselője), és dr. Köves Péter 2014-ben megválasztott elnökhelyettesek, rajtuk kívül pedig képviseltette magát minden, a Kamarán belül régebben, vagy újabban feltűnt szerveződés, csoportosulás is.

Az Igazságügyi Miniszter keresetének lényegét az ügyben a bíróság előtt a miniszter képviseletében eljáró dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár röviden ismertette. Álláspontja szerint a 2014-es választások eredményének megsemmisítése miatt olyan bizonytalan jogi helyzet keletkezett, amelyben a Kamara törvényes működése nem volt biztosított. Az igazságügyi miniszternek nincs olyan jogköre, hogy jogértelmezés során eldöntse, hogy a 2010-es választások eredménye feléledhet-e vagy sem. Amennyiben azonban a bíróságnak az az álláspontja – írta az igazságügyi miniszter a keresetlevélben – hogy a 2010-es választások eredménye él, akkor a Kamara nem működik törvénysértő módon, ezért a keresetet a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania. (Itt elolvashatod a keresetet!)

Mint az a tárgyalás kitűzésének tényéből kiderült, a bíróság nem utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetet. A tárgyaláson a Kamara képviseletében eljáró dr. Kovács Kázmér elmondta, hogy álláspontja szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie a pert, tekintettel arra, hogy a Kamarának volt és jelenleg is van a törvényes működéséhez szükséges szervezete, és az igazságügyi miniszternek, mielőtt a bírósághoz fordult, fel kellett volna szólítani a Kamarát a törvényes működés helyreállítására. Mivel ez a törvényben rögzített előfeltétele a bírósági kereset benyújtásának, és mivel ez nem történt meg, ezért a kereset a törvényben foglalt eljárási rendbe ütközik.

A Kamara jogi képviselője kérte, hogy elsődlegesen a per megszüntetésének kérdésében döntsön a bíróság, és amennyiben a döntése nemleges, a Kamara csak abban az esetben kívánja további jogi érveit felsorakoztatni.

Ezt követően a beavatkozói kérelmekkel kapcsolatos vélemények hangzottak el. A Kamara képviselője hangsúlyozta, hogy valamennyi olyan beavatkozói kérelemhez hozzájárul, akár látatlanban is, amelynek jogi alapvetése az, hogy a 2014-es választások eredményének megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények “éledtek fel”.  A felperes szintén nem látta akadályát a beavatkozók perbe való beengedésének. Ezen nyilatkozatok ellenére a bíróság ekkor tájékoztatta a peres feleket, hogy a per megszüntetésének kérdésében külön végzéssel határoz, majd ezt követően dönt a beavatkozásokról is. Majd a per következő tárgyalását január 7-én 14:00 órára napolta el.

A döntés általános csalódást keltett. egyrészt azzal, hogy a tárgyalást majdnem egy hónappal későbbre napolta el. De azzal is, hogy lényegében semmiféle érdemi döntés sem született, sem a per megszüntetése, sem a beavatkozói kérelmek körében. Azért némi esélylatolgatásra lehetőséget ad az a tény, hogy a bíróság – bár maga a keresetlevél is tartalmazta ezt a lehetőséget – nem utasította el a keresetet idézés kibocsátása nélkül. A bíróság azon nyilatkozata, hogy “előbb a per megszüntetése, majd a beavatkozók kérelmei kérdésében dönt”, mintha kissé prejudikációnak tűnne, mivel a beavatkozói kérelmekről akkor nem kell dönteni, ha a per megszűnik. A legvalószínűbbnek ezért az tűnik, hogy a per megszüntetése iránti kérelmet elutasítja a bíróság, és érdemben tárgyalja majd az igazságügyi miniszter keresetét.

Ez sajnos – illetőleg a közben meghozandó végzések sora, melyek mindegyikével szemben külön jogorvoslati lehetőség van – arra utal, hogy egyhamar nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy jogerősen hogyan bírálja el a független magyar bíróság az igazságügyi miniszter keresetét. Most már biztos, hogy a bíróságok nem fognak megkönyörülni rajtunk, ügyvédeken, és nem tesznek a karácsonyfánk alá megoldást a jelenlegi helyzetre.

Azaz vegyük a saját kezünkbe az irányítást. Lépjünk, döntsünk arról, hogy a közgyűlésünk összehívásra kerüljön, és vágjuk át a gordiuszi csomót, mielőtt annyira gúzsba köt minket, hogy mozdulni sem tudunk.

Írjuk alá az ívet! Legyen közgyűlés a tagok akaratából!

(Az aláírói ívet itt találod!)