December 8.: az Igazságügyi Miniszter által a Budapesti Ügyvédi Kamarával szemben indított per tárgyalása

December 8-ra nagy várakozással tekintettek a Kamara tagjai: ezen a napon tárgyalta a Fővárosi Törvényszék az Igazságügyi Miniszter keresetét, melynek tárgya működés törvényességének helyreállítása volt. Amennyiben a bíróság ezen a tárgyaláson úgy dönt, hogy a pert megszünteti, ezzel lényegében elfogadja a Kamara véleményét, amely szerint a 2014-es választások eredményének jogerős megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények éledtek fel.

A per a Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzékében foglalt megjegyzés szerint “közérdeklődésre tarthat számot”. Ez így is volt. A tárgyaláson megjelent dr. Réti László, a Kamara 2014-ben újraválasztott elnöke, továbbá a 2014-ben megválasztott főtitkár, dr. Papp Géza, valamint  dr. Katkó Anna, dr. Kovács Kázmér (úgy is, mint a Kamara jogi képviselője), és dr. Köves Péter 2014-ben megválasztott elnökhelyettesek, rajtuk kívül pedig képviseltette magát minden, a Kamarán belül régebben, vagy újabban feltűnt szerveződés, csoportosulás is.

Az Igazságügyi Miniszter keresetének lényegét az ügyben a bíróság előtt a miniszter képviseletében eljáró dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár röviden ismertette. Álláspontja szerint a 2014-es választások eredményének megsemmisítése miatt olyan bizonytalan jogi helyzet keletkezett, amelyben a Kamara törvényes működése nem volt biztosított. Az igazságügyi miniszternek nincs olyan jogköre, hogy jogértelmezés során eldöntse, hogy a 2010-es választások eredménye feléledhet-e vagy sem. Amennyiben azonban a bíróságnak az az álláspontja – írta az igazságügyi miniszter a keresetlevélben – hogy a 2010-es választások eredménye él, akkor a Kamara nem működik törvénysértő módon, ezért a keresetet a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania. (Itt elolvashatod a keresetet!)

Mint az a tárgyalás kitűzésének tényéből kiderült, a bíróság nem utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetet. A tárgyaláson a Kamara képviseletében eljáró dr. Kovács Kázmér elmondta, hogy álláspontja szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie a pert, tekintettel arra, hogy a Kamarának volt és jelenleg is van a törvényes működéséhez szükséges szervezete, és az igazságügyi miniszternek, mielőtt a bírósághoz fordult, fel kellett volna szólítani a Kamarát a törvényes működés helyreállítására. Mivel ez a törvényben rögzített előfeltétele a bírósági kereset benyújtásának, és mivel ez nem történt meg, ezért a kereset a törvényben foglalt eljárási rendbe ütközik.

A Kamara jogi képviselője kérte, hogy elsődlegesen a per megszüntetésének kérdésében döntsön a bíróság, és amennyiben a döntése nemleges, a Kamara csak abban az esetben kívánja további jogi érveit felsorakoztatni.

Ezt követően a beavatkozói kérelmekkel kapcsolatos vélemények hangzottak el. A Kamara képviselője hangsúlyozta, hogy valamennyi olyan beavatkozói kérelemhez hozzájárul, akár látatlanban is, amelynek jogi alapvetése az, hogy a 2014-es választások eredményének megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények “éledtek fel”.  A felperes szintén nem látta akadályát a beavatkozók perbe való beengedésének. Ezen nyilatkozatok ellenére a bíróság ekkor tájékoztatta a peres feleket, hogy a per megszüntetésének kérdésében külön végzéssel határoz, majd ezt követően dönt a beavatkozásokról is. Majd a per következő tárgyalását január 7-én 14:00 órára napolta el.

A döntés általános csalódást keltett. egyrészt azzal, hogy a tárgyalást majdnem egy hónappal későbbre napolta el. De azzal is, hogy lényegében semmiféle érdemi döntés sem született, sem a per megszüntetése, sem a beavatkozói kérelmek körében. Azért némi esélylatolgatásra lehetőséget ad az a tény, hogy a bíróság – bár maga a keresetlevél is tartalmazta ezt a lehetőséget – nem utasította el a keresetet idézés kibocsátása nélkül. A bíróság azon nyilatkozata, hogy “előbb a per megszüntetése, majd a beavatkozók kérelmei kérdésében dönt”, mintha kissé prejudikációnak tűnne, mivel a beavatkozói kérelmekről akkor nem kell dönteni, ha a per megszűnik. A legvalószínűbbnek ezért az tűnik, hogy a per megszüntetése iránti kérelmet elutasítja a bíróság, és érdemben tárgyalja majd az igazságügyi miniszter keresetét.

Ez sajnos – illetőleg a közben meghozandó végzések sora, melyek mindegyikével szemben külön jogorvoslati lehetőség van – arra utal, hogy egyhamar nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy jogerősen hogyan bírálja el a független magyar bíróság az igazságügyi miniszter keresetét. Most már biztos, hogy a bíróságok nem fognak megkönyörülni rajtunk, ügyvédeken, és nem tesznek a karácsonyfánk alá megoldást a jelenlegi helyzetre.

Azaz vegyük a saját kezünkbe az irányítást. Lépjünk, döntsünk arról, hogy a közgyűlésünk összehívásra kerüljön, és vágjuk át a gordiuszi csomót, mielőtt annyira gúzsba köt minket, hogy mozdulni sem tudunk.

Írjuk alá az ívet! Legyen közgyűlés a tagok akaratából!

(Az aláírói ívet itt találod!)

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..