Címke: Budapesti Ügyvédi Kamara

Ügyvédi konzultáció

Ügyvédi konzultáció

Szeretnénk megismerni a véleményét!

Ügyvédi konzultáció

Mikor kérdezték meg legutóbb a kamarai ügyekről? Bizonyára régen. Az ilyesmi inkább választások előtt dívik az elnökjelöltek körében.
Mi most nem készülünk választásokra, mindössze azt szeretnénk megtudni, hogy karunk tagjainak mi a véleménye a saját kamarájáról. A legtöbb kérdésre 5 választ adtunk meg, a legjobb véleménytől a legrosszabbig. Ön dönti el, mit választ közülük. A konzultáció név nélküli, mivel itt valóban nem az a fontos, hogy ki mondja, hanem az, hogy mit mond.
Kérjük, tiszteljen meg a véleményével, kedves kolléga, és töltse ki ügyvédi konzultációs kérdőívünket! Bízunk benne, hogy az eredmények ismeretében, amelyet természetesen megosztunk majd Önnel, mi is többet tudunk tenni a kamaránkért.
Konzultációs kérdőív kitöltése

December 8.: az Igazságügyi Miniszter által a Budapesti Ügyvédi Kamarával szemben indított per tárgyalása

December 8-ra nagy várakozással tekintettek a Kamara tagjai: ezen a napon tárgyalta a Fővárosi Törvényszék az Igazságügyi Miniszter keresetét, melynek tárgya működés törvényességének helyreállítása volt. Amennyiben a bíróság ezen a tárgyaláson úgy dönt, hogy a pert megszünteti, ezzel lényegében elfogadja a Kamara véleményét, amely szerint a 2014-es választások eredményének jogerős megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények éledtek fel.

A per a Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzékében foglalt megjegyzés szerint “közérdeklődésre tarthat számot”. Ez így is volt. A tárgyaláson megjelent dr. Réti László, a Kamara 2014-ben újraválasztott elnöke, továbbá a 2014-ben megválasztott főtitkár, dr. Papp Géza, valamint  dr. Katkó Anna, dr. Kovács Kázmér (úgy is, mint a Kamara jogi képviselője), és dr. Köves Péter 2014-ben megválasztott elnökhelyettesek, rajtuk kívül pedig képviseltette magát minden, a Kamarán belül régebben, vagy újabban feltűnt szerveződés, csoportosulás is.

Az Igazságügyi Miniszter keresetének lényegét az ügyben a bíróság előtt a miniszter képviseletében eljáró dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár röviden ismertette. Álláspontja szerint a 2014-es választások eredményének megsemmisítése miatt olyan bizonytalan jogi helyzet keletkezett, amelyben a Kamara törvényes működése nem volt biztosított. Az igazságügyi miniszternek nincs olyan jogköre, hogy jogértelmezés során eldöntse, hogy a 2010-es választások eredménye feléledhet-e vagy sem. Amennyiben azonban a bíróságnak az az álláspontja – írta az igazságügyi miniszter a keresetlevélben – hogy a 2010-es választások eredménye él, akkor a Kamara nem működik törvénysértő módon, ezért a keresetet a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania. (Itt elolvashatod a keresetet!)

Mint az a tárgyalás kitűzésének tényéből kiderült, a bíróság nem utasította el idézés kibocsátása nélkül a keresetet. A tárgyaláson a Kamara képviseletében eljáró dr. Kovács Kázmér elmondta, hogy álláspontja szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie a pert, tekintettel arra, hogy a Kamarának volt és jelenleg is van a törvényes működéséhez szükséges szervezete, és az igazságügyi miniszternek, mielőtt a bírósághoz fordult, fel kellett volna szólítani a Kamarát a törvényes működés helyreállítására. Mivel ez a törvényben rögzített előfeltétele a bírósági kereset benyújtásának, és mivel ez nem történt meg, ezért a kereset a törvényben foglalt eljárási rendbe ütközik.

A Kamara jogi képviselője kérte, hogy elsődlegesen a per megszüntetésének kérdésében döntsön a bíróság, és amennyiben a döntése nemleges, a Kamara csak abban az esetben kívánja további jogi érveit felsorakoztatni.

Ezt követően a beavatkozói kérelmekkel kapcsolatos vélemények hangzottak el. A Kamara képviselője hangsúlyozta, hogy valamennyi olyan beavatkozói kérelemhez hozzájárul, akár látatlanban is, amelynek jogi alapvetése az, hogy a 2014-es választások eredményének megsemmisítésével a 2010-es választási eredmények “éledtek fel”.  A felperes szintén nem látta akadályát a beavatkozók perbe való beengedésének. Ezen nyilatkozatok ellenére a bíróság ekkor tájékoztatta a peres feleket, hogy a per megszüntetésének kérdésében külön végzéssel határoz, majd ezt követően dönt a beavatkozásokról is. Majd a per következő tárgyalását január 7-én 14:00 órára napolta el.

A döntés általános csalódást keltett. egyrészt azzal, hogy a tárgyalást majdnem egy hónappal későbbre napolta el. De azzal is, hogy lényegében semmiféle érdemi döntés sem született, sem a per megszüntetése, sem a beavatkozói kérelmek körében. Azért némi esélylatolgatásra lehetőséget ad az a tény, hogy a bíróság – bár maga a keresetlevél is tartalmazta ezt a lehetőséget – nem utasította el a keresetet idézés kibocsátása nélkül. A bíróság azon nyilatkozata, hogy “előbb a per megszüntetése, majd a beavatkozók kérelmei kérdésében dönt”, mintha kissé prejudikációnak tűnne, mivel a beavatkozói kérelmekről akkor nem kell dönteni, ha a per megszűnik. A legvalószínűbbnek ezért az tűnik, hogy a per megszüntetése iránti kérelmet elutasítja a bíróság, és érdemben tárgyalja majd az igazságügyi miniszter keresetét.

Ez sajnos – illetőleg a közben meghozandó végzések sora, melyek mindegyikével szemben külön jogorvoslati lehetőség van – arra utal, hogy egyhamar nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy jogerősen hogyan bírálja el a független magyar bíróság az igazságügyi miniszter keresetét. Most már biztos, hogy a bíróságok nem fognak megkönyörülni rajtunk, ügyvédeken, és nem tesznek a karácsonyfánk alá megoldást a jelenlegi helyzetre.

Azaz vegyük a saját kezünkbe az irányítást. Lépjünk, döntsünk arról, hogy a közgyűlésünk összehívásra kerüljön, és vágjuk át a gordiuszi csomót, mielőtt annyira gúzsba köt minket, hogy mozdulni sem tudunk.

Írjuk alá az ívet! Legyen közgyűlés a tagok akaratából!

(Az aláírói ívet itt találod!)

A Kamara boldog napja

A Kamara boldog napja

Ezen a szeles, borongós novemberi napon, november 5-én, a Budapesti Ügyvédi Kamara patinás épülete olyasmire ébredt, amire már régen nem.

A klubhelyiségben ügyvédek gyülekeztek, beszélgettek, sőt annak dacára, hogy a büfé pár évnyi haldoklás után mára már teljesen kimúlt, mégis kávé, sütemény került elő, és több asztal mellett folyt az eszmecsere, az újságolvasás… és természetesen az aláírás.

Mert ezen a napon azért jöttek-mentek az ügyvéd kollégák az épületben, és azért beszélgettek kisebb-nagyobb csoportokban, mert csoportunk, a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért, aláírásgyűjtést hirdetett egy rendkívüli kamarai közgyűlés összehívása érdekében. Volt aki csak beugrott egy aláírásra, volt aki javaslatokat is tett, hoztak íveket az ismerős kollégákkal aláíratva, jöttek érdeklődők, jöttek olyanok is, akik magyarázatot vártak tőlünk, hogy kik vagyunk, kik nem vagyunk, mit szeretnénk, miért szeretnénk… Jöttek tárgyalás előtt, szerződés után, külföldi utazásra indulva még beugrani, jöttek kisbabával, jöttek nagy terhesen, jöttek betegen, de jöttek, jöttek és jöttek. Öröm volt!

Az apropó már kevésbé volt örömteli. Hiszen azért van szükségünk az aláírásokra, és azokon keresztül a közgyűlés tartására, hogy a közgyűlés döntsön arról, kívánja-e rendkívüli választások, esetleg pótválasztások kitűzésére utasítani a Kamara vezetőségét.

Az előzményeket már több alkalommal, több helyen is olvashatta mindenki. A 2014-es kamarai választások eredményét megsemmisítő jogerős bírósági döntés, majd ügyvédi törvény módosítás, igazságügyi miniszter által a Kamaránk ellen benyújtott kereset, a győri kollégák kirendelése, hogy átmenetileg lássák el a Kamaránk vezetését… mindezek olyan mértékű presztízsveszteséget okoznak nekünk, a budapesti ügyvédségnek nap mint nap – a médiában megjelenő nyilatkozatokkal, hírekkel együtt – amire nekünk magunknak kellene válaszolnunk. Mert jelenleg milyen kép kezd kialakulni rólunk, budapesti ügyvédekről? Hogy a saját ügyünkben impotens módon nem tudunk lépni, kell hozzá a Parlament, az igazságügyi miniszter, a győri kamara… És ha a saját ügyünkben képtelenek vagyunk tenni bármit is, akkor hogyan várja el egy ügyfél, hogy az ő ügyében eredményesek leszünk? Mi ügyvédek, akik jelenleg a közigazgatás és a bíróság játékszereként fulladozunk perek és a legkülönfélébb jogszabály- és szabályzat magyarázatok tengerében… Az is megérne egy külön misét, hogyan jutottunk el ide. A közgyűléseken keresztül, amelyeken a majdnem hatezres taglétszám ellenére csak pár kartárs lézengett, egészen odáig, hogy nem volt értelme fenntartani a büfét, mert annyira nem használta senki.

Ezen a napon is főként erről volt szó. Mit tudunk tenni  mi magunk azért, hogy kiszabaduljunk ebből az ördögi körből, ahol minden egyes bírói ítélettel egy újabb kérdőjel emelkedik fel, ami újabb illegitim érzetet kelt az emberben a Kamaránk működésével kapcsolatban?

A válaszunk erre: a közgyűlés. Ez a mi Kamaránk, amely alapvetően határozza meg a saját egzisztenciánkat, választott hivatásunk kereteit és a lehetőségeinket. És a Kamara egy köztestület, amely testület tagjai mi magunk vagyunk! A legfőbb szervünk a közgyűlés, amelynek összehívását a mi véleményünk szerint már régen kezdeményezni kellett volna, amíg nem vált kissé követhetetlenné, hogy éppen aznap reggel ki képviseli a Kamaránkat, most a 2014-es választásokon megválasztott, most a 2010-es választásokon megválasztott tisztségviselők, most a győri kamara, most a bíróság által kijelölt felügyelőbiztos… Egy biztos: mivel a Kamarának működnie kell, mindig lesz valaki, aki törvény alapján éppen ott és akkor képviseli a Kamarát, s ilyen módon összehívhatja a közgyűlést. Ott pedig végre mi magunk mondhatjuk ki, hogy mit akarunk! Bármit is döntünk, hiszen dönthetünk akár úgy is, hogy minden maradjon a régiben, hagyjuk a bíróság vagy a miniszter kezében a döntést rólunk, vagy dönthetünk választások kiírása mellett is, az legalább a MI döntésünk lesz.

IMG_7355

Ehhez szükséges az aláírás. És a tegnapi napon sokan voltak, akik megértették ezt, eljöttek, aláírtak, beszélgettek, biztattak, és átérezték, milyen az, amikor nem azért megyünk be a Kamarába, mert valami hivatalos ügyünk van, nem is azért, mert a fegyelmi tárgyalásunkra várunk, hanem azért, mert szükség van ránk. És ilyenkor kicsit talán “ügyvédesre” véve a figurát, kicsit vagy nagyon értékelve, hogy hasonló gondolkodású vagy érdeklődési körű kartársak között vagyunk, elbeszélgetünk a világ dolgairól és megpihenünk a napi hajszában.

Minden aláírás egyformán fontos, de külön örültünk annak, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara illetőleg a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztségviselői közül – természetesen nem tisztségviselői, hanem ügyvédi minőségükben – több kollégánk is csatlakozott a kezdeményezésünkhöz. Örömmel láttuk Fekete Tamást, Hegedűs Lászlót, Papp Gézát és Szlávnits Lászlót, persze hasonló örömmel láttunk volna másokat is, de ami késik, az eljön!

Hiszen hamarosan újabb aláírási lehetőséggel állunk elő. Akinek pedig idő hiányában gondot jelentene személyesen bejönni a Kamarába, és kellemesen, beszélgetve, eszmét cserélve eltölteni ott egy kis időt, nyugodtan letöltheti az aláírási ívünket, most már WORD formátumban is, hogy a kitöltése egyszerűbb legyen, erről a linkről. Ha kapunk egy értesítést a kozgyules@kollegakxxi.com e-mail címre az aláírásról, esetleg el tudnátok küldeni ugyanide a szkennelt példányokat, akkor jelentkezünk, és megbeszéljük, hogyan tudnánk az eredeti példányhoz is hozzájutni. Természetesen postán is tudjuk fogadni az aláírói íveket, postacímünk: Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért, 1388 Budapest, Pf.: 100.

S ahogyan írtuk, folytatjuk. Mert szeretnénk, ha a Kamaránknak ezt a csütörtöki napot követően sok hasonló boldog napja lenne. Velünk, budapesti ügyvédekkel közösen.

Miért nem elegendő újraszámlálni a szavazatokat?

Budapesti ügyvédek vagyunk. A mi kamaránkról van szó, amelynek jogszabályi kötelezés miatt, kötelezően tagjai vagyunk. A kamara legitimitása a mi, ügyvédek legitimitását is érintő probléma. Amíg vitássá tehető akár a legegyszerűbb névváltoztatás, vagy iroda áthelyezés, hogy ne is beszéljünk az ennél fajsúlyosabb olyan kérdésekről, mint mondjuk egy fegyelmi eljárás, vagy egy ügyvédi névjegyzékbe való felvétel, addig a saját ügyvédi működésünk alapjait fenyegeti veszély. Ezért az illegitim, vagy finomabban fogalmazva vitás állapotot minél hamarabb, megnyugtatóan meg kell szüntetni. Nem úgy, hogy abból újabb viták nőnek ki. Ezért vesszük most sorra a helyzetre megoldást nyújtó különféle lehetőségeket, amelyek egyáltalán felmerülhetnek.

Néhány gondolat arról…

… miért nem elegendő újraszámlálni a szavazatokat?

  • Mert ilyen lehetőséget sem az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, sem a Magyar Ügyvédi Kamara választási szabályzata nem tartalmaz. A törvény, amikor a tisztségviselők megválasztásáról beszél, kétféle eljárást ismer: a négyévente lebonyolításra kerülő “rendes” választásokat, valamint abban az esetben, ha egy tisztségviselő mandátuma nem azért szűnt meg, mert megválasztottak helyette egy újat, akkor pótválasztásokat. A Magyar Ügyvédi Kamara 3/2013. (VII. 08.) MÜK Szabályzata a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról szintén ezt a két eljárást ismeri. Részletesen szabályozza a választás lebonyolításának rendjét, a szavaztok megszámlálásának módját is, azonban arra az esetre, ha egy tisztségviselő mandátuma megszűnne, a szavazatszámlálással kapcsolatban nem tartalmaz külön rendelkezéseket.
  • Mert ilyen lehetőségre a jogerős bírósági ítéletből sem lehet következtetni. A bírósági ítélet részletesen foglalkozott azzal a kérdéskörrel, hogy a kamarai választások eredményével kapcsolatos perben kasszációs vagy reformációs jog illeti-e meg. Az ügyvédi törvény 104.§ (4) bekezdése és a régi Ptk. 62.§ (6) bekezdése értelmezése esetében felmerülhet, hogy ezek a szakaszok egymással nincsenek összhangban. A régi Ptk. hivatkozott szakasza ugyanis egyértelműen kasszációs jogot rögzít (tekintettel arra, hogy a 2006. évi LXV. törvény 8/A § (5) bekezdése értelmében a köztestületek működésére, ha speciális szabály egyebet nem tartalmaz, az egyesületek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni), míg az ügyvédi törvény csak határozat megtámadásáról beszél, de a normasértés orvoslásának a módját nem rendezi. Ebből azonban az következik, hogy a törvényalkotó nem kívánta bővíteni a bírósági beavatkozási lehetőségeket, ezért a bíróság számára maradt a sérelmezett határozat megsemmisítésének lehetősége (kasszációs jog). Egyébként áttételesen ez következik az ügyvédi törvény 12.§ (1) bekezdésében rögzített önkormányzatiságból is, mivel ha a bíróságnak reformációs jogköre lenne, úgy az önkormányzati szerv, a közgyűlés akaratától független döntéseket hozhatna, ami nyilvánvalóan nem férhet össze az önkormányzatisággal. A fenti okfejtés alapján a bíróságnak csak egy útja volt: amennyiben jogsértést észlelt, úgy meg kellett semmisítenie a választás eredményét. Tehát nem utasíthatta a Kamarát a szavazatok szabályos körülmények között történő újraszámlálására, nem tehetett egyebet, megsemmisítette a választás eredményét. Ha a választások eredménye megsemmisítésre került, akkor pedig nincs más lehetőség arra, hogy a Kamarának legitim vezetősége és tisztségviselői legyenek, mint egy új (pót)választás kiírása.

Ceterum censeo, ahhoz, hogy a saját kezünkbe vegyük a dolgaink intézését, és éljünk az önkormányzatiságunkkal, össze kell hívni az új választásokról döntő közgyűlést.

Keresetet nyújtott be Trócsányi László a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyében

Budapest, 2015. október 21., szerda (MTI) – Törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresetet nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) ügyében. A tárcavezető az MTI-nek szerdán telefonon elmondta: az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvása érdekében volt szükség erre a lépésre. Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az megfelel a kamarák önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás alkotmányos követelményének.

A miniszter kifejtette: azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljen ki felügyelő biztost a köztestület mellé, és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia egy megismételt választással kapcsolatban. “Amennyiben a bíróság ezt nem látja indokoltnak, akkor azt kérjük, hogy maga hívja össze a közgyűlést és jelölje ki a választási szerveket” – tette hozzá Trócsányi László. A Fővárosi Ítélőtábla a szeptember 24-én hozott jogerős ítéletében megsemmisítette a BÜK 2014-es választási eredményét, ezért a testület tisztségviselőinek választását meg kell ismételni. A közgyűlés összehívására az elnökség lenne jogosult, ám az ítélet egyik lehetséges értelmezése alapján a BÜK jelenleg nem rendelkezik elnökséggel, ezért indítványozza a szakminiszter a bíróság intézkedését. A BÜK tisztségviselői tekintetében ugyanis kétfajta jogértelmezése mellett is komoly jogi érvek sorakoztathatóak fel. Az egyik szerint most nincs olyan szerve a BÜK-nek, amely összehívhatná a közgyűlést. A másik értelmezés szerint erre az egy ciklussal korábban, 2010-ben megválasztott tisztségviselők jogosultak, mert ők tekinthetők a legutolsó, legitim módon megválasztott kamarai vezetőknek.

Arra a kérdésre, hogy miért az első értelmezés mellett áll ki, Trócsányi László elmondta, hogy az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeleti jogköre az ügyvédi törvény alapján – összhangban az alaptörvénnyel és kamarák autonómiájának elvével – rendkívül szűk, nem jogosult jogértelmezési kérdésekben végső autentikus választ adni. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a második jogértelmezés nagy kockázatot hordoz magában, ugyanis ha annak alapján lezajlana a megismételt választás, de később a bíróság úgy döntene, hogy ez a megközelítés helytelen volt, akkor a BÜK-nek hosszabb ideig – akár több mint egy évig – nem lenne legitim vezetése.

“Ezzel kétségessé válnának a testület közhatalmi jogkörben hozott döntései, amely beláthatatlan következményekkel járna az igazságszolgáltatásra” – tette hozzá a miniszter. A kereset alapján a bíróságnak soron kívüli eljárásban kell állást foglalnia az ügyben, így biztosítható, hogy törvényes legyen az új választás előkészítése.

Az ügyvédi törvény nemrég elfogadott módosításával kapcsolatban Trócsányi László elmondta, hogy az ötpárti közös támogatással elfogadott javaslat biztosítja, hogy a kamarai autonómia tiszteletben tartásával lehessen gondoskodni a kamarai feladatok ellátásáról. Az új szabályozással kapcsolatban alkotmányossági aggályokat megfogalmazó állításokra reagálva elmondta, hogy a törvény megfelel az alaptörvénynek, hiszen a kamara önkormányzatiságába való legkisebb beavatkozás elvét követi, további módosításokra pedig nem volt szükség.