Sokan várták izgalommal a Parlament Törvényhozási Bizottságának mai ülését. Néhányan már hallottunk kósza híreket arról, hogy a Bizottság előtt komoly jogi érvek vonulnak majd fel az e-matrica bevezetése ellenében. De ismerve azt a szívós hajthatatlanságot, amely 2014 januárja óta sem hagyta az e-matricát eltűnni véglegesen a süllyesztőben, lehettek kétségeink afelől, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak feltálalt ötlet ellen valóban eredménnyel tudnak-e érvelni azok, akik átlátták a sunyi tervet. Hogy a tagság feje felett, a MÜK-öt kész helyzet elé állító akaratot meg lehet-e törni.

Meg lehetett.

Az e-matrica immár második alkalommal bukott el. Nagy része volt ebben azoknak a kollégáknak, akik kiváló szakmai anyagokkal támogatták a bizottság munkáját, és képesek voltak jogi érveikkel elérni, hogy végül a MÜK elnöke is belássa: jelenlegi formájában nem kellően előkészített, kidolgozatlan az e-matrica koncepciója.

A nagymértékű felháborodást és a sok kolléga által befektetett szakmai munkát siker koronázta. De nem feledhetjük el, hogyan jutottunk el egyáltalán idáig.

Vegyük sorra a tényeket.

Tény, hogy az e-matrica rendszer lelkes támogatója dr. Réti László, a BÜK elnöke. A BÜK 2014-et megelőzően 124 millió forintot fektetett már be az e-matrica rendszer kidolgozásába. 2014-ben az e-matrica rendszer üzemeltetésére fél milliárd forintos alaptőkével egy részvénytársaságot kívántak létrehozni, azonban a BÜK közgyűlése az elnök elképzelését heves vita után leszavazta.

A MÜK elnökségi ülésén a tervezett jogszabályhely-módosításról több jelenlévő szerint dr. Baranyi Bertold adott tájékoztatást az elnökségi tagoknak. Dr. Baranyi Bertoldot a BÜK foglalkoztatja a mi tagdíjunkból évi több, mint 2 millió forintos megbízási díj keretében szabályozási szakjogászként, ami azt jelenti, hogy dr. Baranyi Bertold feladata a szabályzatok, határozat-tervezetek összeállítása – bár jegyezzük meg, hogy a nagyobb nyilvánosságot szolgáló elnökségi ügyrendet a mai napig sem sikerült megszövegeznie, még a mások által önszorgalomból, díjazás nélkül elkészített tervezetek alapulvételével sem.

A fentiek alapján többen is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az IM hirtelen törvénymódosítási szándéka mögött dr. Réti László áll, és a jogszabályhely módosítás szövegét dr. Baranyi Bertold fogalmazta meg. A fentebb hivatkozott 2014. január 27-i BÜK közgyűlési döntésben foglalt tiltás ellenére a BÜK elnöke és (egy kivétellel) a BÜK-nek a MÜK-be delegált tagjai is megszavazták a törvénymódosítás támogatását.

Időközben a BÜK elnökségi ülése is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az elnökség arra hivatkozott, hogy az e-matrica kérdésében nem rendelkezik hatáskörrel, így nem értékelte sem az elnök e körben végzett tevékenységét (így felelősségre sem vonta a tagság döntésével ellentétes eljárása miatt), sem állásfoglalást nem fogadott el az e-matrica kérdésében.

Előbb az elnök és a MÜK-be delegált tagok, majd a BÜK elnöksége is cserben hagyott minket.

Természetesen voltak olyan elnökségi tagok, akik felszólaltak az eljárással szemben. Tudomásunk szerint Csire Balázs, Hegedűs László, Nehéz-Posony Márton és Papp Géza főtitkár (aki egyedüliként utasította el a MÜK szavazásakor a törvénymódosítási kezdeményezést) is szerette volna döntésig vinni a kérdést, de a hatáskör hiányának álcája mögé bújva a többség maradt az elnök kottájánál.

Ezzel már nemcsak az elnök és a MÜK-be delegált képviselőink, de az elnökség többsége is megmutatta, mennyiben számíthat rájuk a tagság. Mennyiben mernek kiállni egy olyan ügy ellenében, amely tapinthatóan a budapesti ügyvédek jelentős részének ellenkezésébe ütközik. Mennyiben hajlandóak elnökségi tagságukhoz fűződő, vélten vagy valósan az elnöktől függő kiváltságaikat kockáztatni egy olyan ügyben, ahol meg kell szólalni, ahol tényleges érdekvédelmet kell gyakorolni. Amikor éppen nem a saját érdekeiket, hanem az őket delegáló tagság érdekeit kell védeni.

Kevés kivételtől eltekintve az elnökség tagjai leszerepeltek. Az elnökkel együtt le kellene mondaniuk, de nem fogják ezt megtenni. Talán meg sem értik, mi a probléma. Hiszen nem volt hatáskörük…

A 2017. év úgy látszik, ilyen. A közgyűlés összehívásával kapcsolatos polémia idején is nagy mellénnyel kezelte az elnökség a kérdést, aztán ugyan, ha szavakkal nem is, de tettekkel kénytelenek voltak beismerni, hogy hibát vétettek. Most hasonló a helyzet.

Az e-matrica ügye megmutatta, hogy a BÜK tagsága ismét képes, igen, KÉPES az érdekeit akár a saját vezetősége ellenében is érvényre juttatni. Bár nem valószínű, hogy ebből az elnökség tagjai tanultak.

De mi tanultunk. Ha összefogunk, és hajlandóak vagyunk tenni azért, ami fontos, akkor igenis át lehet törni a falakat, és el lehet érni a változást. Ha nem süllyedünk passzivitásba, az “úgysem tudunk változtatni” apátiájába.

Tudunk változtatni, Kollégák! És az erőnket, az ébredésünket mutassuk meg mindazoknak, akik megpróbáltak a fejünk felett, ellenünk cselekedni. Akik megpróbálták a munkánk egyik alapját képező ellenjegyzés jelenlegi intézményét közbizalomra méltatlan eljárásként, minket ügyvédeket pedig adócsaló és okirathamisító bűnözőként beállítani a minisztérium, a társadalom, a saját ügyfeleink előtt is.

Lepjük meg a jelenleg regnáló vezetést azzal, hogy szolidaritást vállalunk egymással, és fellépünk az érdekeinkért, ha kell, az általunk pénzelt, saját érdekvédelmi szervezetünkkel szemben is. Mutassuk meg, hogy a fejünk felett, az érdekeinkkel szembeni döntés nem elfogadható!

Erre módunk nyílik legközelebb a 2017. évi szeptemberi “rendes” közgyűlés alkalmával, majd 2018 év végén, a választások során.