Tag: kamarai választások

Köszönjük a bizalmat!

Köszönjük a bizalmat!

A mai napon 15.00 órakor lezárult a 2018. évi kamarai választások jelölési szakasza.

A nagyszámú, részünkre érkezett ajánlásnak köszönhetően valamennyi jelöltünk biztosan odaállhat a rajtvonalhoz.

A szavazáskor is számítunk rátok!

Köszönjük a bizalmat!

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért.

(Fotó: Kollégáink az ajánlóívek leadása előtt a Budapesti Ügyvédi Kamarában).

Csoportunk választási listája

Csoportunk választási listája

Kérjük, ha Te is támogatod a programunkat, jelöld be az itt következő tagjainkat az ajánlóíveden! Ha valamely posztra más elképzelésed van, az sem akadály, akkor a többi helyen kérjük a támogatásodat!

A jelölt nevére kattintva bemutatkozó sorait olvashatod!

Előre is köszönjük!

Németh Zsolt

Elnök, Elnökhelyettes, Elnökségi tag, MÜK küldöttgyűlés

d’Elhougne Győző

Fegyelmi bizottsági tag, MÜK küldöttgyűlés

Kollár Rózsa

Szociális bizottság elnöke, Szociális bizottság tagja, MÜK küldöttgyűlés

Kővári Kálmán

Tagfelvételi bizottsági tag, Elnökségi tagság, MÜK küldöttgyűlés

Mező András

Elnökhelyettes, Elnökségi tag, MÜK küldöttgyűlés

Poprádi Péter

Etikai bizottsági tag, Elnökségi tag, MÜK küldöttgyűlés

Vadász András

Tagfelvételi bizottság elnöke, Ellenőrző bizottság tagja, MÜK küldöttgyűlés

Vauver Krisztina

Ellenőrző bizottság elnöke, Ellenőrző bizottság tagja, Elnökségi tag, MÜK küldöttgyűlés

Az e(mint elnöki)-matrica ismét megbukott!  De a következtetéseket le kell vonni

Az e(mint elnöki)-matrica ismét megbukott! De a következtetéseket le kell vonni

 

Sokan várták izgalommal a Parlament Törvényhozási Bizottságának mai ülését. Néhányan már hallottunk kósza híreket arról, hogy a Bizottság előtt komoly jogi érvek vonulnak majd fel az e-matrica bevezetése ellenében. De ismerve azt a szívós hajthatatlanságot, amely 2014 januárja óta sem hagyta az e-matricát eltűnni véglegesen a süllyesztőben, lehettek kétségeink afelől, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak feltálalt ötlet ellen valóban eredménnyel tudnak-e érvelni azok, akik átlátták a sunyi tervet. Hogy a tagság feje felett, a MÜK-öt kész helyzet elé állító akaratot meg lehet-e törni.

Meg lehetett.

Az e-matrica immár második alkalommal bukott el. Nagy része volt ebben azoknak a kollégáknak, akik kiváló szakmai anyagokkal támogatták a bizottság munkáját, és képesek voltak jogi érveikkel elérni, hogy végül a MÜK elnöke is belássa: jelenlegi formájában nem kellően előkészített, kidolgozatlan az e-matrica koncepciója.

A nagymértékű felháborodást és a sok kolléga által befektetett szakmai munkát siker koronázta. De nem feledhetjük el, hogyan jutottunk el egyáltalán idáig.

Vegyük sorra a tényeket.

Tény, hogy az e-matrica rendszer lelkes támogatója dr. Réti László, a BÜK elnöke. A BÜK 2014-et megelőzően 124 millió forintot fektetett már be az e-matrica rendszer kidolgozásába. 2014-ben az e-matrica rendszer üzemeltetésére fél milliárd forintos alaptőkével egy részvénytársaságot kívántak létrehozni, azonban a BÜK közgyűlése az elnök elképzelését heves vita után leszavazta.

A MÜK elnökségi ülésén a tervezett jogszabályhely-módosításról több jelenlévő szerint dr. Baranyi Bertold adott tájékoztatást az elnökségi tagoknak. Dr. Baranyi Bertoldot a BÜK foglalkoztatja a mi tagdíjunkból évi több, mint 2 millió forintos megbízási díj keretében szabályozási szakjogászként, ami azt jelenti, hogy dr. Baranyi Bertold feladata a szabályzatok, határozat-tervezetek összeállítása – bár jegyezzük meg, hogy a nagyobb nyilvánosságot szolgáló elnökségi ügyrendet a mai napig sem sikerült megszövegeznie, még a mások által önszorgalomból, díjazás nélkül elkészített tervezetek alapulvételével sem.

A fentiek alapján többen is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az IM hirtelen törvénymódosítási szándéka mögött dr. Réti László áll, és a jogszabályhely módosítás szövegét dr. Baranyi Bertold fogalmazta meg. A fentebb hivatkozott 2014. január 27-i BÜK közgyűlési döntésben foglalt tiltás ellenére a BÜK elnöke és (egy kivétellel) a BÜK-nek a MÜK-be delegált tagjai is megszavazták a törvénymódosítás támogatását.

Időközben a BÜK elnökségi ülése is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az elnökség arra hivatkozott, hogy az e-matrica kérdésében nem rendelkezik hatáskörrel, így nem értékelte sem az elnök e körben végzett tevékenységét (így felelősségre sem vonta a tagság döntésével ellentétes eljárása miatt), sem állásfoglalást nem fogadott el az e-matrica kérdésében.

Előbb az elnök és a MÜK-be delegált tagok, majd a BÜK elnöksége is cserben hagyott minket.

Természetesen voltak olyan elnökségi tagok, akik felszólaltak az eljárással szemben. Tudomásunk szerint Csire Balázs, Hegedűs László, Nehéz-Posony Márton és Papp Géza főtitkár (aki egyedüliként utasította el a MÜK szavazásakor a törvénymódosítási kezdeményezést) is szerette volna döntésig vinni a kérdést, de a hatáskör hiányának álcája mögé bújva a többség maradt az elnök kottájánál.

Ezzel már nemcsak az elnök és a MÜK-be delegált képviselőink, de az elnökség többsége is megmutatta, mennyiben számíthat rájuk a tagság. Mennyiben mernek kiállni egy olyan ügy ellenében, amely tapinthatóan a budapesti ügyvédek jelentős részének ellenkezésébe ütközik. Mennyiben hajlandóak elnökségi tagságukhoz fűződő, vélten vagy valósan az elnöktől függő kiváltságaikat kockáztatni egy olyan ügyben, ahol meg kell szólalni, ahol tényleges érdekvédelmet kell gyakorolni. Amikor éppen nem a saját érdekeiket, hanem az őket delegáló tagság érdekeit kell védeni.

Kevés kivételtől eltekintve az elnökség tagjai leszerepeltek. Az elnökkel együtt le kellene mondaniuk, de nem fogják ezt megtenni. Talán meg sem értik, mi a probléma. Hiszen nem volt hatáskörük…

A 2017. év úgy látszik, ilyen. A közgyűlés összehívásával kapcsolatos polémia idején is nagy mellénnyel kezelte az elnökség a kérdést, aztán ugyan, ha szavakkal nem is, de tettekkel kénytelenek voltak beismerni, hogy hibát vétettek. Most hasonló a helyzet.

Az e-matrica ügye megmutatta, hogy a BÜK tagsága ismét képes, igen, KÉPES az érdekeit akár a saját vezetősége ellenében is érvényre juttatni. Bár nem valószínű, hogy ebből az elnökség tagjai tanultak.

De mi tanultunk. Ha összefogunk, és hajlandóak vagyunk tenni azért, ami fontos, akkor igenis át lehet törni a falakat, és el lehet érni a változást. Ha nem süllyedünk passzivitásba, az “úgysem tudunk változtatni” apátiájába.

Tudunk változtatni, Kollégák! És az erőnket, az ébredésünket mutassuk meg mindazoknak, akik megpróbáltak a fejünk felett, ellenünk cselekedni. Akik megpróbálták a munkánk egyik alapját képező ellenjegyzés jelenlegi intézményét közbizalomra méltatlan eljárásként, minket ügyvédeket pedig adócsaló és okirathamisító bűnözőként beállítani a minisztérium, a társadalom, a saját ügyfeleink előtt is.

Lepjük meg a jelenleg regnáló vezetést azzal, hogy szolidaritást vállalunk egymással, és fellépünk az érdekeinkért, ha kell, az általunk pénzelt, saját érdekvédelmi szervezetünkkel szemben is. Mutassuk meg, hogy a fejünk felett, az érdekeinkkel szembeni döntés nem elfogadható!

Erre módunk nyílik legközelebb a 2017. évi szeptemberi “rendes” közgyűlés alkalmával, majd 2018 év végén, a választások során.

 

 

Miért nem elegendő megvárni a 2018-at a kamarai választásokkal?

Budapesti ügyvédek vagyunk. A mi kamaránkról van szó, amelynek jogszabályi kötelezés miatt, kötelezően tagjai vagyunk. A kamara legitimitása a mi, ügyvédek legitimitását is érintő probléma. Amíg vitássá tehető akár a legegyszerűbb névváltoztatás, vagy iroda áthelyezés, hogy ne is beszéljünk az ennél fajsúlyosabb olyan kérdésekről, mint mondjuk egy fegyelmi eljárás, vagy egy ügyvédi névjegyzékbe való felvétel, addig a saját ügyvédi működésünk alapjait fenyegeti veszély. Ezért az illegitim, vagy finomabban fogalmazva vitás állapotot minél hamarabb, megnyugtatóan meg kell szüntetni. Nem úgy, hogy abból újabb viták nőnek ki. Ezért vesszük most sorra a helyzetre megoldást nyújtó különféle lehetőségeket, amelyek egyáltalán felmerülhetnek.

Néhány gondolat arról…

… miért nem elegendő megvárni a 2018-at a kamarai választásokkal?

  • Mert ellent mond a törvénynek. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 119.§ (4) bekezdése szerint ugyanis “Ha a kamarák elnökének, főtitkárának, elnökségi tagjának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. Az új tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.”
  • Mert a saját kamarai választási szabályzatunk ezt nem teszi lehetővé. A Magyar Ügyvédi Kamara 3/2013. (VII. 08.) MÜK Szabályzata a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról, a IV. fejezetében rendelkezik a Pótválasztás intézményéről, az ügyvédi törvényben foglaltakkal összhangban. A szabályzat 23.2 pontja értelmében, ha a kamara elnökének, főtitkárának és fegyelmi megbízottjának (főmegbízottjának) megbízatása szűnik meg a megbízatás lejárta előtt, a választásra jogosult szerv (azaz a közgyűlés) a megbízatás megszűnésétől számított három hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
  • A jelenlegi helyzetben van egy, a 2014-es választások eredményét megsemmisítő, jogerős határozat, amelyet a Kamara felülvizsgálati kérelemmel támadott meg. Az ítélet a választások eredményét nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg (nem is tehetett volna ilyet, mert akkor a jelenleginél sokkal nagyobb jogbizonytalanság lép fel, mert valamennyi, a választások óta született kamarai döntés legitimitása elveszett volna). Ez azt jelenti, hogy a választások során megválasztott személyek egészen 2015 szeptember végéig (az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig) elláthatták a tisztségüket.
  • Ez azonban azt is jelenti, hogy fel sem merülhet, hogy a 2014-es választási eredmények megsemmisítésével a 2010-es választások eredményei “felélednének”. Ugyanis az ügyvédi törvény fent idézett 119.§ (4) bekezdésének első mondata szerint: “A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg.” A választások 2014-ben lezajlottak. A választások alapján megválasztott új tisztségviselők 2015 szeptemberének végéig ellátták a feladatukat. Kétségtelenül megválasztásra kerültek, még ha a választások eredményét később a bíróság jogerősen, a jövőre nézve megsemmisítette is. A választási szabályzat szóhasználata szerint (7. pont): “A tisztségviselők illetve a bizottságok tagjainak megbízatása az új tisztségviselők, illetve a bizottságok új tagjai megválasztásának napján szűnik meg.” Ez megtörtént 2014 februárjában, még ha később (nem visszamenőleges hatállyal) a bíróság meg is semmisítette a választás eredményeit. Sem a törvény, sem a választási szabályzat nem rendelkezik viszont a mandátum “feléledéséről”. Arról nem is beszélve, hogy ez gyakorlati problémákba is ütközhet, mivel a 2010-ben megválasztott tisztségviselők közül van aki már nem tagja a kamarának (pl. a 2010-ben megválasztott főtitkár).
  • A fentiek alapján tehát jelenleg az a helyzet áll fenn, hogy az ügyvédi kamarának nincsenek saját maga által választott tisztségviselői. A kamara egy önkormányzatisággal rendelkező köztestület. Az önkormányzatiságból következik, hogy a működésére vonatkozó szabályokat maga, illetőleg a részvételével működő Magyar Ügyvédi Kamara hozza meg, és a működésébe az állam csak jogszabályban rögzített módon és mértékben avatkozhat be. Jelenleg az állami beavatkozás fázisában vagyunk, hiába a MÜK jelölte ki azt a kamarát, amely ellátja (a magunk által választott tisztségviselők helyett) a kamara működtetését, de az önkormányzatisággal semmiképpen sem fér össze, hogy nem budapesti ügyvédek, azaz a mi kamaránk tagjai irányítsák a kamarai ügyeket.
  • Ezért a jelenlegi helyzetet konzerválni egészen 2018-ig törvényellenes és a saját szabályzatunkban foglaltakkal is ellentétes.

Ceterum censeo, ahhoz, hogy a saját kezünkbe vegyük a dolgaink intézését, és éljünk az önkormányzatiságunkkal, össze kell hívni az új választásokról döntő közgyűlést.