Címke: alapszabály

Miért volt felesleges a közgyűlésen egyetlen pontban módosítani az alapszabályt?

Miért volt felesleges a közgyűlésen egyetlen pontban módosítani az alapszabályt?

A közgyűlésen többen is felszólaltunk a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében. Mező András felszólalása arról szólt, hogy miért nem kell ezen a közgyűlésen módosítani az alapszabályt.

„Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Elnök Úr!

Az alapszabály módosításával kapcsolatban kértem szót a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében.

Kérem, indokolják meg nekem, miért van szükség erre a módosításra, ugyanis nem értem!

Az új ügyvédi törvény miatt hamarosan alapjaiban új alapszabályt kell megalkotnunk. A megalkotásban segítségünkre lesz majd természetesen a kifejezetten ránk, a hivatásunkra vonatkozó új ügyvédi törvény. Segítségünkre lesznek továbbá azok a MÜK döntések, melyek az utóbbi időben születtek a kamaránk elnöksége által meghozott egyes döntésekkel kapcsolatban. Segítségünkre lesznek majd a minisztériumi állásfoglalások is, például az, amelyet a költségvetéssel kapcsolatban oly lelkesen lobogtat Réti elnök úr, bár meg kell jegyeznem, a minisztérium abban az esetben úri módon jelezte, hogy a kamaránknál ez sincs rendben, mint sajnos annyi minden más. Segíteni fognak minket azok a bírósági ítéletek is, amelyek például a 2014-es választásokkal kapcsolatban születtek. És nyilván segíteni fog minket a kollektív tudat, hatezer ügyvéd szürkeállománya, ami egy nagyon-nagyon komoly erő, különösen, ha nem hiszi azt magáról senki, hogy egyedül nála található a bölcsesség kulcsa, és igénybe veszi ezt a lehetőséget.

Szóval hamarosan teljesen új alapszabályunk lesz. Mi oka van annak, hogy most döntsünk egyetlen részletkérdésről, mégpedig arról, hogy a közgyűlések előtt mennyi idővel kell a tagság részére eljuttatni a közgyűlési anyagokat?

A módosítási javaslat erre semmiféle indokkal sem szolgál. Elénk tesz egy elnökségi döntést, és arra kér, fogadjuk el.

Pedig ennek a döntésnek előzménye van.

Csoportunk idén április 7-én jelezte az elnök felé, hogy a májusra tervezett közgyűlés összehívása nem szabályos. Erre gyorsan kaptunk egy elnöki választ. Nincs igazunk, és ne is szóljunk bele.

Beleszóltunk. Igaz, nem közvetlenül a csoportunk, hanem néhány kolléga közösen írt a MÜK-nek és az Igazságügyi Minisztériumnak. A mai napig tagadják, de mégis lehetett valami igazságunk, hiszen végül az utolsó utáni pillanatban – ez alatt azt értem, hogy akkor, amikor az első, határozatképtelen közgyűlés már megtörtént – az elnökség meghátrált, és elhalasztotta a májusi közgyűlést. Mégpedig gyakorlatilag mostanra, szeptemberre.

Most már felesleges azon töprengeni, hogy miért nem június elejére, amikor még senki sem megy el szabadságra a kollégák közül – mivel még nincs törvénykezési szünet – és amikor még viszonylag kevés csúszással el lehetett volna fogadni a költségvetést.

Csoportunk felvetése kapcsán felmerült, hogy az az eddigi kényelmes álláspont, hogy a közgyűlési anyagokat a tagság mindig csak az utolsó pillanatban kapja meg, ezután már nem tartható. Volt olyan közgyűlés, amikor a döntési anyagot a székekre tették le. Hogyan lehet így felelősséggel dönteni? De hogyan lehet akár a tervezett 15 nap alatt áttekinteni mindent, és még olyan időben feltenni a kérdéseinket, hogy arra érdemi válasz érkezhessen?

A tervezett alapszabály módosítás megnyirbálja a tagság jogait. S ezzel szemben csak az általunk fizetett apparátus kényelmessége áll. Hogy ne kelljen 30 nappal korábban kiküldeni a közgyűlési anyagokat.

Azt örömmel látom, hogy azt a jogi nonszenszet, amely abban nyilvánult meg, hogy a közgyűlés napjaként a megismételt közgyűlés napját akarták definiálni, legalább kihagyták a tervezetből.

Ha már módosítunk… miért nem került bele a napirendbe az a 2014. óta esedékes módosítás, ami az ügyvédi törvény változásával kellett volna, hogy átvezetésre kerüljön, és ami arról szól, hogy amennyiben egy elnökségi tag mandátuma a választásokon kívüli bármely egyéb okból megszűnik, akkor a helyére pótválasztásokat kell tartani. Láttuk Réti elnök úr Igazságügyi Minisztériumhoz írt levelét a témában és nem értjük. Nem értjük, miért kell azt a látszatot kelteni, hogy az ügyvédek nem tudnak saját maguk értelmezni egy törvényt – nevezetesen azt, ami róluk szól. Miért kell a minisztériumnak bemutatni, hogy szerintünk az ügyvédi törvénynél magasabb szintű jogforrás az alapszabályunk? Miért kell egy ilyen levélben a témához egyáltalán nem kapcsolódó Ptk-ra hivatkozni, miközben az ügyvédi törvény egyértelműen, kógens módon szabályozza a kérdést?

Mindezt ahelyett, hogy beismernénk, hogy bizony már megint elszúrtuk. Nem először. Senkinek sem tűnt fel a 2013-as törvénymódosítás ezen része, ami 2014. január 1-jétől hatályos, és senki sem kezdeményezte az alapszabály módosítását emiatt. Pedig 2014. januárjában tartottunk alapszabály módosító közgyűlést.

Most már mindegy, törvényellenesen sikerült működni 2014. óta, de legalább utólag be kellene ismerni a hibát. De nem, nem, az Istennek sem. Mindenképpen át akarjuk vinni a tagság érdekeivel szemben is, hogy könnyebb legyen az apparátusnak, és elég legyen 15 nappal korábban kiküldeni a közgyűlési dokumentációt. Ám azt nem tartjuk fontosnak, ha már az alapszabályhoz nyúlunk, hogy a törvény kógens szabálya szerinti módosítási javaslatot a terjesszünk a tagság elé.

Befejezésként az alapszabály IV. fejezetének 3. és 4. pontjához a csoportunk nevében a következő módosító javaslattal élek.

  1. Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. A meghívót a tervezett időpontot legalább 30 nappal megelőzőleg a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni. A meghívó tervezetét a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 60 nappal a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni, valamint tájékoztatni kell róla a Magyar Ügyvédi Kamarát. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara tagsága a meghirdetés, illetőleg tájékoztatás időpontját követő 20 napon belül további napirendi pontokat javasolhat. A véglegesített meghívót a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni.
    Az ügyvédi kamarai tagság egyharmadának  indítványára a közgyűlést 60 napon belül össze kell hívni, az összehívásról az ügyvédi kamara elnöke gondoskodik.
    4. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:
    a) a közgyűlés időpontját, helyét,
    b) a megtárgyalandó napirendi pontokat,
    c) figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességének szabályaira,
    d) határozatképtelenség esetére kitűzött, megismételt közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását,

    Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is. Az írásbeli előterjesztést, illetőleg az összehívásra vonatkozó indítványt a véglegesített meghívó meghirdetésével egyidejűleg, a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal, a meghívóval együtt kell írásban közölni a tagsággal.

Kérem, hogy az Alapszabály módosításával kapcsolatban a Tisztelt Közgyűlés a következő értelmező rendelkezést is fogadja el:

„Az Alapszabálynak a közgyűlés összehívására vonatkozó szakaszában a „közgyűlés tervezett időpontja” az a nap, amelyre a közgyűlés összehívásra kerül. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés időpontjában a megjelentek száma lényeges szempont (mivel határozatképtelenség esetén a közgyűlés nem tartható meg), ezért ez nem lehet azonos a megismételt közgyűlés időpontjával. A „megismételt közgyűlés időpontja” az a nap, amelyre határozatképtelenség esetére a közgyűlés ismételten összehívásra kerül.”

Köszönöm a figyelmet!„

A közgyűlés ezúttal sem a tagságot képviselte, hanem a BÜK apparátusát

A közgyűlés ezúttal sem a tagságot képviselte, hanem a BÜK apparátusát

159     

Összesen ennyi szavazásra jogosult jelent meg kamaránk évi rendes (?) közgyűlésén, szeptember 13-án, szerdán délelőtt, hivatali időben. A kérdőjel azért van, mert egy olyan közgyűlést, amely a kamara 2017-es költségvetéséről dönt, 2017. szeptember 13-án tartani, amikor már az évi költségvetési keret nagyobbik részét elköltötte az apparátus, nehezen lehet rendesnek, vagy szokványosnak nevezni.

És az sem éppen szokványos, hogy a közgyűlést nem a korábbi években megszokott pénteki napra, hanem szerdára tették, amikor minden rendes ügyvéd dolgozik, meghosszabbított ügyfélfogadás van a hivatalokban, és a legtöbb tárgyalást erre a napra tűzik. Bár a közgyűlési előkészítő anyagok között feltűnt olyan levél, amelyben Réti elnök úr azzal „gyanúsítja” csoportunkat, hogy azért akarjuk kikényszeríteni még június elejére a közgyűlést, hogy azon kevesen legyenek, valójában a közgyűlést összehívó tett meg mindent azért, hogy lehetőleg a tagság minél nagyobb része ne lehessen jelen, és ne gyakorolhassa személyesen a tagsági jogait (ne felejtsük el, mivel háttér joganyagunk az egyesületre vonatkozó szabályozás, ezért a tagsági jogokat csak személyesen lehet gyakorolni, meghatalmazott útján nem).

Mindazon kollégák, akik járatosak kicsit a cégjogban vagy a társasházi jogban tudják, hogy egy autokrata vezetés számára a legnagyobb megpróbáltatást mindig az jelenti, amikor szembesülniük kell a tagsággal. Olyankor el kell viselni a kritikát, olyankor meg kell hallgatni – a nyilvánosság előtt – azokat a felszólalásokat, amelyek nem festenek éppen hízelgő képet a vezetésről. És olyankor mindig fennáll a kockázata annak, hogy a közgyűlés esetleg nem szavazza meg a vezetés, az apparátus számára oly fontos kérdéseket.

Hogyan oldják ezt a problémát meg a rutinos cégvezérek és közös képviselők? Természetesen úgy, hogy biztosítanak a maguk számára egy megfelelően erős, lojális szavazótábort. Az összetartó erő többnyire a közös érdek. Leegyszerűsítve a pénz. Igaz, egy részvénytársaság vagy egy társasház esetében ritkán fordul elő, hogy a tulajdonosok egy része benne dolgozik a cégben (vagy a társasházban), így közvetlen anyagi juttatást kap, de például a kamaránknál más a helyzet.

Ahogyan azt Réti elnök nagyon szépen megfogalmazta a 2017. április 26-i elnökségi ülésen:

A mozgósítással kapcsolatban az elmúlt két évben nagyon rossz tapasztalataink voltak. Külön kértem a megválasztott tisztségviselőket, nemcsak azokat, akik nem kapnak tiszteletdíjat, mint az elnökség tagjai, ők általában jelen szoktak lenni a közgyűlésen, hanem a 127 megválasztott tisztségviselő fele sem volt jelen ezen a közgyűlésen, nem azért, mert szombat vagy péntek, nem azért, mert délelőtt vagy délután, a költségvetésben bebadzsettolt tisztségviselőknek a fele nem volt jelen. Ha ők eljönnének és lojálisak lennének az elnökség döntéseihez, és szavaznának úgy, ahogy lelkiismeretük és lojalitásuk diktálja és hoznának magukkal egy embert, akkor nem lenne mozgósítási probléma.

Jól értjük? A vezetés nem azt tartja fontosnak, hogy a tagság számára elfogadható, széleskörű konszenzuson alapuló döntések szülessenek, hanem azt, hogy az akaratukat, bármi áron átnyomják a tagságon. A „bebadzsettolt” – milyen szép kifejezés elnök úrtól – emberek szavazzanak a lojalitásuk szerint.

Ezért választottuk őket? Ezért bíztuk rájuk, hogy érdekeinket képviseljék a kamarában?

Nem ezért, és ezt a soron következő választások alkalmával tudatosítani kell mindazokban, akik az elnökhöz való lojalitást előrébb helyezik a tagság érdekeinél.

A szeptember 13-i közgyűlésen amellett, hogy sikerült valóban távol tartani az ügyvédség egy részét egyszerűen azzal, hogy fontosabb volt a napi pénzkereset – bírósági tárgyalások, hatósági ügyek intézése – mint a kamarai tagsági jogok gyakorlása, jól sikerült Réti elnök mozgósítása a bebadzsettolt emberek körében. Az első szavazás alkalmával jelen lévő 159 főből 121 szavazott az indítvány mellett, és 38 ellene. Később sem sokat változott az arány, az egyre csökkenő jelenlét mellett is a masszív, kb. 100 fős szavazómag megmaradt.

És hogy mit szavaztak meg?

Egy újabb veszteséges éves beszámolót.

Egy újabb pazarló költségvetést.

És ezek mellett azt is, hogy a kamaránk új alapszabályát elfogadó közgyűlés előtt elegendő 15 nappal korábban megküldeni a közgyűlési anyagokat.

Igen, jól olvastad, Kolléga! 15 napod lesz arra, hogy egy valakik által eléd tett, az új ügyvédi törvénynek megfelelő (?) alapszabály tervezetet elolvass, véleményezz, információt kérj róla, módosítást javasolj. Szerinted?

Emlékszel még a 2014-es választásokkal kapcsolatos perekre? Amikor a bíróságok végül is azt jelentették ki, hogy nem szólnak bele a kamara belső szabályaiba, de a jelenlegi szabályok nem egyértelműek, és módosítani kell őket? Kinek az érdekeit szolgálja a kamarán belüli jogbizonytalanság? Jelenleg mindazokét, akik e mögé bújva ússzák meg az újabb és újabb törvénynek, alapszabálynak, szabályzatnak ellentmondó tevékenységüket, legyen az a közgyűlés szabálytalan összehívása, vagy elfogadott költségvetés nélküli költekezés.

És ha mindez így van, akkor az új alapszabályunk szerinted világos, konzekvens és egyértelmű lesz?

Gondolkodj, kedves Kollégánk!

Akármilyen lesz, le fogják ezt is nyomni a torkodon, és megint nem tehetsz ellene semmit. Kivéve, ha végre egyszer nem hagyod, hogy az elnök és bebadzsettolt – egyébként többek között általad is megválasztott – emberei a tagság érdekeit figyelmen kívül hagyva, csak a maguk számára előnyös döntéseket hozzák meg.

De ehhez ki kell lépned a komfort zónádból. Mert ez a komfort zóna egyre inkább szűkül, és a kamara, a Te kamarád semmit sem tesz ez ellen.

Ehhez el kell jönni, és szavazni kell. Már az ősszel, az alapszabály esetében.

S aztán 2018-ban Te is tudni fogod, hogy kik azok, akiket soha többé nem akarsz látni bebadzsettolva.

Házhoz a pofonért…

Házhoz a pofonért…

Egy, az ügyvédi közélet iránt érdeklődő ügyfél vette észre, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján, a bárki által elolvasható cikkek között szó esik arról, hogy a kamara elnöksége a 2017. május 10-i ülésén a 2017. május 12-i közgyűlés megtartása ellen szavazott. Egyben arról is örömmel tájékoztat minden olvasót, legyen az ügyvéd, szakács, adóellenőr vagy mondjuk a törvényességi felügyeletet ellátó Igazságügyi Minisztérium munkatársa, hogy annak ellenére, hogy a közgyűlés nem fogadta el a beszámolókat és a 2017. évi költségvetési tervet sem, azért a költségvetés végrehajtható…

A  hivatkozott ügyfél kissé elcsodálkozott ezen, mert ő eddig úgy tudta, hogy bármely gazdálkodó szervezetről is legyen szó, a tagságának el kell fogadni az előző évi beszámolót, és a következő évi költségvetését is ahhoz, hogy az végrehajtható legyen. “No, de az ügyvédek ez alól is biztosan kivételek!” – gondolta az ügyfél. – “Rájuk nem vonatkoznak a számviteli szabályok!” És örömmel lapogatta a lapockánkat, azt gondolva, hogy mi ügyvédek egy olyan különlegesen preferált, elit körhöz tartozunk, ahol a számvitel, vagy a Ptk. jogi személyekről szóló szabályai nem számítanak.

De valóban így van ez?

A május 10-i elnökségi döntéssel kapcsolatban most elegánsan tekintsünk el attól, hogy az a bizonyos május 12-i közgyűlés, amelynek a megtartása ellen szavaztak, egy megismételt közgyűlés volt, mégpedig a május 3-i, eredménytelen közgyűlés második fordulója. Tehát az elnökség egy különleges jogtechnikai megoldással olyan közgyűlés megtartását állította meg, amely félig már megtörtént, így lényegében visszamenőlegesen hozott döntést.

Ügyvédek vagyunk! Kicsire nem adunk! De a bárki által elolvasható cikknek a következő pár sorát azért vessük már egy kicsit górcső alá:

Az éves rendes közgyűlést a Kamara a naptári évben bármikor megtarthatja. Az elnökség által már elfogadott beszámolók és a 2017. évi költségvetési terv az Alapszabály rendelkezése értelmében végrehajthatók. A Kamara működése tehát nincs veszélyben, koncentrálhatunk a tagságra, a praxisok problémáira és a párhuzamosan folyó regulációra..

Az tény, hogy a kamara az évi rendes közgyűlést bármikor megtarthatja. Ez elé a nagy szabadság elé mindössze az a jogszabályi korlátozás állít némi akadályt, hogy a kamara beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel, azaz a közgyűléssel el kell fogadtatnia. A mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja május 31-én járt le. Azóta a kamara vezetése folyamatosan mulasztásos jogszabálysértést követ el.

Azzal a mondattal is vitatkoznunk kell, hogy a kamara Alapszabálya értelmében közgyűlési döntés nélkül, pusztán az elnökségi elfogadással végrehajthatóvá vált a 2017. évi költségvetés.

Az alapszabály IV. fejezet 2. c.) pontja szerint a közgyűlés feladata, hogy elfogadja a kamara költségvetését. Ez a rendelkezés teljes mértékben paralell az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 104.§ (2) bek. c.) pontjával.

Az elnökségnek a költségvetéssel kapcsolatos teendőit az Alapszabály V. fejezet 2. b.) pontja határozza meg, amely szerint az elnökség előterjeszti az ügyvédi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Ez a szabályozás megfelel az ügyvédi törvény 106.§ (2) bek. b.) pontjában szereplő szabályozásnak.

Nincs szó arról, hogy az elnökség “elfogadja” a beszámolót és a költségvetést. Ellenkezőleg, az elnökség terjeszti azt a közgyűlés elé.

Tehát abban az esetben, ha feltennénk, hogy az elnökség két közgyűlés között ellát minden olyan feladatot, ami egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozna (nincs így, de egy pillanatra tegyük fel), akkor sem fogadhatja el a beszámolót és a költségvetést, hiszen ő maga az előterjesztő, és a saját előterjesztésének a saját maga általi elfogadása összeférhetetlen.

Megállapítható tehát, hogy az Alapszabályban szó sem esik arról, hogy az elnökségi “elfogadással” a költségvetés végrehajthatóvá válik. Sajnálatos, hogy ezzel a vezetés, vagy legalább az a valaki, aki a hivatkozott cikket a kamara honlapján (bárki által elérhető módon) elhelyezte, nincs tisztában. Még sajnálatosabb, hogy ennek ellenére fölényes magabiztossággal nyilatkozza ki ezt a jogi blődséget. Ez nem méltó egy ügyvédi kamarához, nem méltó a kamara honlapjához, és nem méltó a vezetéshez sem, aki ezt megalkotta vagy hagyja.

Nézzük, az Alapszabály valójában mit mond a költségvetés végrehajtásáról!

A végrehajtók a kamara elnöke és főtitkára lehetnek, így vizsgáljuk meg az ő feladataikat a költségvetéssel kapcsolatban. Vajon rendelkeznek-e olyan jogkörrel, hogy az el nem fogadott költségvetést is végrehajthatják – akár a tagság ellenére is, hiszen nem tudható, hogy majdan a közgyűlésen megszavazásra kerül-e a beszámoló és a költségvetés, vagy sem, illetőleg, hogy a közgyűlés nem változtat-e egyes sarokszámokon, előirányzatokon.

A tagság ellenére… láttunk már ilyet mostanában. Az e-matrica ügyében sem érzékelhettük, hogy kamaránk elnöke (aki a matrica mellett szavazott a MÜK elnökségi ülésen, és egyes vélemények szerint ő áll a kudarcba fulladt jogszabálymódosítási kísérlet mögött is), vagy elnöksége kiállt volna a tagság mellett ebben a kérdésben.

Az Alapszabály VII. fejezetének 7.1. r.) pontjában szól az elnök költségvetéssel kapcsolatos feladatáról:

(az elnök) “utalványozási jogkört gyakorol a kamarai költségvetés keretében és irányítja az ügyvédi kamara közgyűlésének határozata alapján a kamara gazdálkodási tevékenységét”

A főtitkár feladatait az Alapszabály VII. fejezet 10.6. és 10.9. pontjai rögzítik, amelyek szerint:

(a főtitkár) “10.6. Az elnökkel közösen ellenőrzi az ügyvédi kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését.

……

10.9. Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között.”

A fentiek értelmében tehát a költségvetést végrehajtani kizárólag közgyűlési döntést követően lehet. Ne legyenek illúzióink: a kamara elnöke jelen pillanatban is dönt kifizetésekről a mi befizetett tagdíjaink terhére, közgyűlési jóváhagyás, azaz a MI jóváhagyásunk nélkül, ellenőrizetlenül, elfogadott költségvetés nélkül, tetszése szerint.

Mi a megoldás?

A legjobb megoldás természetesen az, hogy a választások során mondjon a tagság véleményt az effajta elnöki túlkapásokról.

Egyébként a megoldás az lett volna, hogy az elnökség április 26-án, amikor először tárgyalták meg a szabálytalanul összehívott közgyűlés témáját, visszavonja a május 3-i (megismételt közgyűlés május 12-én) összehívásra vonatkozó döntését (akkor ezt még megtehette volna úgy, hogy nem “kell” visszamenőleges döntést hoznia), és meghirdeti a közgyűlést 30 napra, május végére.

Ezt nem tették meg. Inkább fölényesen lesöpörték az udvarias, segítőkész javaslatot az asztalról. Az Igazságügyi Minisztérium jelzésére volt ahhoz szükség, hogy rájöjjenek a tévedésükre (bár utóbb ezt is igyekezett az elnök kimagyarázni – azért ne irigyeljük: az idén ez már a második közgyűlés volt, amit az elnökség kitűzött, majd nem tartott meg, hiszen március 14-re is összehívtak egy közgyűlést, amely hamvába holt, és ezt követte a május 3-i közgyűlés… nehéz ennyi blamázst megmagyarázni. Az elnöknek sem sikerült.)

Valójában még május 10-én is dönthettek volna úgy, hogy – pár nap csúszást bevállalva – június 11. környékére összehívják a közgyűlést. De nem. Hogy az kinek volt jó, hogy ellenőrizetlenül, elfogadott költségvetés nélkül működik most a kamaránk, arra lennének tippjeink.

Mindezek, mint a cikk fennen hangoztatja, belső ügyeink. Akkor már csak azt nem értjük, hogy miért teszik ezt ki a kamarai honlap azon részére, amelyet bárki elérhet, s így bárki láthatja, hogyan nem tartja be maga az ügyvédi kamara sem a jogszabályi kötelezettségeket.

És ezzel is öregbítik hírnevünket.

Aláírásgyűjtés helyett…

Aláírásgyűjtés helyett…

Február 12-e óta tudjuk, hogy a 2014-es kamarai választások eredményei érvényesek. Ezzel jogi szempontból rendezésre kerültek a korábbi nyitott kérdések: a 2014 februárja óta tartó bizonytalan, illegitim, külső beavatkozással fenyegető helyzet megnyugtatóan lezárult. Már nem kell attól tartanunk, hogy az igazságügyi miniszter keresete alapján a bíróság jelöl ki egy megbízottat arra, hogy ellássa a kamara vezetését. Ahogyan az a Kamara honlapjáról kiderült, több különféle bírósági eljárás indult az igazságügyi miniszter keresete és a választások eredményével kapcsolatos pereken felül.   Mára megszűnt a bírósági eljárások sora, és immár nem a győri kamara vezetősége dönt a budapesti kérdésekben. Látszólag tehát minden a helyére került, és egy vészterhes időszak végre véget ért.

Azonban attól, hogy a jog szolgálatában álló hivatásrendünk házatáján jogi szempontból rendeződtek a Kamara vezetésével, a vezetők legitimitásával kapcsolatos kérdések, még nem jelenti azt, hogy elégedetten hátradőlhetünk, és a nyugalom és biztonság hamis illúziójába ringathatjuk magunkat. Az elmúlt, immár két év ugyanis rávilágított egy sor problémára, amelyeket nem lehet a szőnyeg alá söpörni azzal, hogy “A vizsgálat lezárult, kérem, felejtse el”.

  • Mert a 2018-as kamarai választások előtt továbbra sincsen jogi szempontból megnyugtató, a kamarai taglétszámhoz igazodó, a modern technikai vívmányokat alkalmazó választási rendszerünk – ne feledjük, hogy alakiságok szempontjából a kamarai választások érvényességével kapcsolatos perben mind az első-, mind a másodfok megfogalmazott kritikát, és erre alapítottan elmarasztalást a kamarával szemben, s a hiányosságok meglétére még a kúriai döntés is utalt;
  • Mind a mai napig nincs a kamarai tagok, lényegében a Kamara tulajdonosai, a választók által átlátható, ellenőrizhető döntési rendszere a Kamarának, ahol a döntéseket nem utólag, tényként tálalja a vezetés, hanem azokba bevonja – legalább az információ átadása szintjén – a tagságot is. A választott elnökség ülései során ütköztetett képviselői álláspontok rejtve maradnak a tagok, a választók elől. Az elnökség munkáját elfogadott ügyrend nélkül végzi;
  • Mind a mai napig nincsen intézményesített rendszere az ügyvédi érdekek képviseletének. Nincsenek érdekegyeztető fórumok, kamaránk nincs regisztrálva az Országgyűlés Hivatala által vezetett, ún. “lobby listában” sem. Az ügyvédek érdekeit ért sérelmek jelentős részében a Budapesti Ügyvédi Kamara hallgat, s ha esetleg mégis szólna, azt sem kommunikálja tagjai felé (a teljesség igénye nélkül: az ügyvédeket érintő lehallgatási botrányról a mai napig nem kaptunk tájékoztatást, a február 12-i bombariadó kapcsán az ügyvédekkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban csend van, egyedi kérdésekben – pl. letét kiadásával kapcsolatos probléma – a kamarai tag kitérő választ kap, és sorolhatnánk tovább). Az ügyvédség által elért eredményeket nap mint nap fenyegető olyan körülmények kivizsgálása kapcsán, mint amilyen pl. a cégkontárok, az ügyvédi minimum munkadíj vagy az online pénztárgép kérdése, szintén nem kapunk választ. Az ügyvédség társadalmi megítélésének javítása ügyében sem látunk túlzottan nagy aktivitást a Kamara részéről.
  • Mind a mai mai napig nincs a Kamarának korszerű alapszabálya, amely kettéválasztja a közhatalmi funkcióból eredő ügyek intézését a tulajdonosi, érdekvédelmi kérdésektől, és amely a jelenleginél kiegyensúlyozottabb döntési kompetenciákat határoz meg.

Folytathatnánk a sort, hiszen korántsem merítettünk még ki minden témát, de csoportunk a fentiekben foglaltak megoldását érzi legégetőbb feladatunknak. Mivel a kamarai tagság nem választás kérdése, hanem mindazoknak, akik az ügyvédi hivatást választják, kötelező, ezért ebben a helyzetben nekünk kell tennünk azért, hogy kamaránk ne csak a “legvidámabb barakk” legyen (lásd.: végrehajtói vagy orvosi kamara), hanem a saját házunk, ahol jól érezzük magunkat. Ezt azonban nem adják ingyen.

Csoportunk egyik legfontosabb céljának azt tekintette megalakulásakor, hogy az ügyvédséget akkor fenyegető veszélyhelyzetet, ami a 2014-es választási eredmények bizonytalanná tételéből adódott, minél hamarabb és úgy oldja meg, hogy a megoldásban nem várja el kívülállók (pl. bíróság vagy igazságügyi miniszter) beavatkozását. Egyedüli olyan megoldásnak, amit az ügyvédség saját maga tehetett abban a helyzetben, az új választások kiírása mutatkozott. Ezért kezdtük el az aláírások gyűjtését, hogy a Kamara képviseletére éppen akkor hivatott szerv a kamarai tagság akaratából összehívhasson egy közgyűlést, és ott döntés születhessen új választások kiírásáról.

Ezt a törekvésünket a 2014-es kamarai választások eredményének rehabilitációja meghaladottá tette.

Deklaráljuk: nem kívánjuk a jelenlegi helyzetben tovább gyűjteni az aláírásokat azért, hogy közgyűlés döntsön új választások kiírásáról.

Azonban a fentiekben felvázolt problémák megoldása szívügyünk, amiért tenni akarunk és aminek végrehajtása érdekében továbbra is folyamatosan keressük azokat a megjelenési, felszólalási, érdekérvényesítési lehetőségeket, amelyek segítségével előrébb tudunk lépni ezekben a kérdésekben.

Ezért legközelebb egy kötetlen fórumot, beszélgetést szervezünk

április 5-én 13.00 – 16.00 óra között

a Kamarában az érdekvédelem témakörében, ahová minden kollégánkat szeretettel várjuk!