Miért volt felesleges a közgyűlésen egyetlen pontban módosítani az alapszabályt?

Miért volt felesleges a közgyűlésen egyetlen pontban módosítani az alapszabályt?

A közgyűlésen többen is felszólaltunk a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében. Mező András felszólalása arról szólt, hogy miért nem kell ezen a közgyűlésen módosítani az alapszabályt.

Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Elnök Úr!

Az alapszabály módosításával kapcsolatban kértem szót a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében.

Kérem, indokolják meg nekem, miért van szükség erre a módosításra, ugyanis nem értem!

Az új ügyvédi törvény miatt hamarosan alapjaiban új alapszabályt kell megalkotnunk. A megalkotásban segítségünkre lesz majd természetesen a kifejezetten ránk, a hivatásunkra vonatkozó új ügyvédi törvény. Segítségünkre lesznek továbbá azok a MÜK döntések, melyek az utóbbi időben születtek a kamaránk elnöksége által meghozott egyes döntésekkel kapcsolatban. Segítségünkre lesznek majd a minisztériumi állásfoglalások is, például az, amelyet a költségvetéssel kapcsolatban oly lelkesen lobogtat Réti elnök úr, bár meg kell jegyeznem, a minisztérium abban az esetben úri módon jelezte, hogy a kamaránknál ez sincs rendben, mint sajnos annyi minden más. Segíteni fognak minket azok a bírósági ítéletek is, amelyek például a 2014-es választásokkal kapcsolatban születtek. És nyilván segíteni fog minket a kollektív tudat, hatezer ügyvéd szürkeállománya, ami egy nagyon-nagyon komoly erő, különösen, ha nem hiszi azt magáról senki, hogy egyedül nála található a bölcsesség kulcsa, és igénybe veszi ezt a lehetőséget.

Szóval hamarosan teljesen új alapszabályunk lesz. Mi oka van annak, hogy most döntsünk egyetlen részletkérdésről, mégpedig arról, hogy a közgyűlések előtt mennyi idővel kell a tagság részére eljuttatni a közgyűlési anyagokat?

A módosítási javaslat erre semmiféle indokkal sem szolgál. Elénk tesz egy elnökségi döntést, és arra kér, fogadjuk el.

Pedig ennek a döntésnek előzménye van.

Csoportunk idén április 7-én jelezte az elnök felé, hogy a májusra tervezett közgyűlés összehívása nem szabályos. Erre gyorsan kaptunk egy elnöki választ. Nincs igazunk, és ne is szóljunk bele.

Beleszóltunk. Igaz, nem közvetlenül a csoportunk, hanem néhány kolléga közösen írt a MÜK-nek és az Igazságügyi Minisztériumnak. A mai napig tagadják, de mégis lehetett valami igazságunk, hiszen végül az utolsó utáni pillanatban – ez alatt azt értem, hogy akkor, amikor az első, határozatképtelen közgyűlés már megtörtént – az elnökség meghátrált, és elhalasztotta a májusi közgyűlést. Mégpedig gyakorlatilag mostanra, szeptemberre.

Most már felesleges azon töprengeni, hogy miért nem június elejére, amikor még senki sem megy el szabadságra a kollégák közül – mivel még nincs törvénykezési szünet – és amikor még viszonylag kevés csúszással el lehetett volna fogadni a költségvetést.

Csoportunk felvetése kapcsán felmerült, hogy az az eddigi kényelmes álláspont, hogy a közgyűlési anyagokat a tagság mindig csak az utolsó pillanatban kapja meg, ezután már nem tartható. Volt olyan közgyűlés, amikor a döntési anyagot a székekre tették le. Hogyan lehet így felelősséggel dönteni? De hogyan lehet akár a tervezett 15 nap alatt áttekinteni mindent, és még olyan időben feltenni a kérdéseinket, hogy arra érdemi válasz érkezhessen?

A tervezett alapszabály módosítás megnyirbálja a tagság jogait. S ezzel szemben csak az általunk fizetett apparátus kényelmessége áll. Hogy ne kelljen 30 nappal korábban kiküldeni a közgyűlési anyagokat.

Azt örömmel látom, hogy azt a jogi nonszenszet, amely abban nyilvánult meg, hogy a közgyűlés napjaként a megismételt közgyűlés napját akarták definiálni, legalább kihagyták a tervezetből.

Ha már módosítunk… miért nem került bele a napirendbe az a 2014. óta esedékes módosítás, ami az ügyvédi törvény változásával kellett volna, hogy átvezetésre kerüljön, és ami arról szól, hogy amennyiben egy elnökségi tag mandátuma a választásokon kívüli bármely egyéb okból megszűnik, akkor a helyére pótválasztásokat kell tartani. Láttuk Réti elnök úr Igazságügyi Minisztériumhoz írt levelét a témában és nem értjük. Nem értjük, miért kell azt a látszatot kelteni, hogy az ügyvédek nem tudnak saját maguk értelmezni egy törvényt – nevezetesen azt, ami róluk szól. Miért kell a minisztériumnak bemutatni, hogy szerintünk az ügyvédi törvénynél magasabb szintű jogforrás az alapszabályunk? Miért kell egy ilyen levélben a témához egyáltalán nem kapcsolódó Ptk-ra hivatkozni, miközben az ügyvédi törvény egyértelműen, kógens módon szabályozza a kérdést?

Mindezt ahelyett, hogy beismernénk, hogy bizony már megint elszúrtuk. Nem először. Senkinek sem tűnt fel a 2013-as törvénymódosítás ezen része, ami 2014. január 1-jétől hatályos, és senki sem kezdeményezte az alapszabály módosítását emiatt. Pedig 2014. januárjában tartottunk alapszabály módosító közgyűlést.

Most már mindegy, törvényellenesen sikerült működni 2014. óta, de legalább utólag be kellene ismerni a hibát. De nem, nem, az Istennek sem. Mindenképpen át akarjuk vinni a tagság érdekeivel szemben is, hogy könnyebb legyen az apparátusnak, és elég legyen 15 nappal korábban kiküldeni a közgyűlési dokumentációt. Ám azt nem tartjuk fontosnak, ha már az alapszabályhoz nyúlunk, hogy a törvény kógens szabálya szerinti módosítási javaslatot a terjesszünk a tagság elé.

Befejezésként az alapszabály IV. fejezetének 3. és 4. pontjához a csoportunk nevében a következő módosító javaslattal élek.

  1. Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. A meghívót a tervezett időpontot legalább 30 nappal megelőzőleg a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni. A meghívó tervezetét a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 60 nappal a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni, valamint tájékoztatni kell róla a Magyar Ügyvédi Kamarát. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara tagsága a meghirdetés, illetőleg tájékoztatás időpontját követő 20 napon belül további napirendi pontokat javasolhat. A véglegesített meghívót a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni.
    Az ügyvédi kamarai tagság egyharmadának  indítványára a közgyűlést 60 napon belül össze kell hívni, az összehívásról az ügyvédi kamara elnöke gondoskodik.
    4. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:
    a) a közgyűlés időpontját, helyét,
    b) a megtárgyalandó napirendi pontokat,
    c) figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességének szabályaira,
    d) határozatképtelenség esetére kitűzött, megismételt közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását,

    Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is. Az írásbeli előterjesztést, illetőleg az összehívásra vonatkozó indítványt a véglegesített meghívó meghirdetésével egyidejűleg, a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 30 nappal, a meghívóval együtt kell írásban közölni a tagsággal.

Kérem, hogy az Alapszabály módosításával kapcsolatban a Tisztelt Közgyűlés a következő értelmező rendelkezést is fogadja el:

„Az Alapszabálynak a közgyűlés összehívására vonatkozó szakaszában a „közgyűlés tervezett időpontja” az a nap, amelyre a közgyűlés összehívásra kerül. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés időpontjában a megjelentek száma lényeges szempont (mivel határozatképtelenség esetén a közgyűlés nem tartható meg), ezért ez nem lehet azonos a megismételt közgyűlés időpontjával. A „megismételt közgyűlés időpontja” az a nap, amelyre határozatképtelenség esetére a közgyűlés ismételten összehívásra kerül.”

Köszönöm a figyelmet!

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .