Címke: költségvetés

Házhoz a pofonért…

Házhoz a pofonért…

Egy, az ügyvédi közélet iránt érdeklődő ügyfél vette észre, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján, a bárki által elolvasható cikkek között szó esik arról, hogy a kamara elnöksége a 2017. május 10-i ülésén a 2017. május 12-i közgyűlés megtartása ellen szavazott. Egyben arról is örömmel tájékoztat minden olvasót, legyen az ügyvéd, szakács, adóellenőr vagy mondjuk a törvényességi felügyeletet ellátó Igazságügyi Minisztérium munkatársa, hogy annak ellenére, hogy a közgyűlés nem fogadta el a beszámolókat és a 2017. évi költségvetési tervet sem, azért a költségvetés végrehajtható…

A  hivatkozott ügyfél kissé elcsodálkozott ezen, mert ő eddig úgy tudta, hogy bármely gazdálkodó szervezetről is legyen szó, a tagságának el kell fogadni az előző évi beszámolót, és a következő évi költségvetését is ahhoz, hogy az végrehajtható legyen. “No, de az ügyvédek ez alól is biztosan kivételek!” – gondolta az ügyfél. – “Rájuk nem vonatkoznak a számviteli szabályok!” És örömmel lapogatta a lapockánkat, azt gondolva, hogy mi ügyvédek egy olyan különlegesen preferált, elit körhöz tartozunk, ahol a számvitel, vagy a Ptk. jogi személyekről szóló szabályai nem számítanak.

De valóban így van ez?

A május 10-i elnökségi döntéssel kapcsolatban most elegánsan tekintsünk el attól, hogy az a bizonyos május 12-i közgyűlés, amelynek a megtartása ellen szavaztak, egy megismételt közgyűlés volt, mégpedig a május 3-i, eredménytelen közgyűlés második fordulója. Tehát az elnökség egy különleges jogtechnikai megoldással olyan közgyűlés megtartását állította meg, amely félig már megtörtént, így lényegében visszamenőlegesen hozott döntést.

Ügyvédek vagyunk! Kicsire nem adunk! De a bárki által elolvasható cikknek a következő pár sorát azért vessük már egy kicsit górcső alá:

Az éves rendes közgyűlést a Kamara a naptári évben bármikor megtarthatja. Az elnökség által már elfogadott beszámolók és a 2017. évi költségvetési terv az Alapszabály rendelkezése értelmében végrehajthatók. A Kamara működése tehát nincs veszélyben, koncentrálhatunk a tagságra, a praxisok problémáira és a párhuzamosan folyó regulációra..

Az tény, hogy a kamara az évi rendes közgyűlést bármikor megtarthatja. Ez elé a nagy szabadság elé mindössze az a jogszabályi korlátozás állít némi akadályt, hogy a kamara beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel, azaz a közgyűléssel el kell fogadtatnia. A mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja május 31-én járt le. Azóta a kamara vezetése folyamatosan mulasztásos jogszabálysértést követ el.

Azzal a mondattal is vitatkoznunk kell, hogy a kamara Alapszabálya értelmében közgyűlési döntés nélkül, pusztán az elnökségi elfogadással végrehajthatóvá vált a 2017. évi költségvetés.

Az alapszabály IV. fejezet 2. c.) pontja szerint a közgyűlés feladata, hogy elfogadja a kamara költségvetését. Ez a rendelkezés teljes mértékben paralell az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 104.§ (2) bek. c.) pontjával.

Az elnökségnek a költségvetéssel kapcsolatos teendőit az Alapszabály V. fejezet 2. b.) pontja határozza meg, amely szerint az elnökség előterjeszti az ügyvédi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Ez a szabályozás megfelel az ügyvédi törvény 106.§ (2) bek. b.) pontjában szereplő szabályozásnak.

Nincs szó arról, hogy az elnökség “elfogadja” a beszámolót és a költségvetést. Ellenkezőleg, az elnökség terjeszti azt a közgyűlés elé.

Tehát abban az esetben, ha feltennénk, hogy az elnökség két közgyűlés között ellát minden olyan feladatot, ami egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozna (nincs így, de egy pillanatra tegyük fel), akkor sem fogadhatja el a beszámolót és a költségvetést, hiszen ő maga az előterjesztő, és a saját előterjesztésének a saját maga általi elfogadása összeférhetetlen.

Megállapítható tehát, hogy az Alapszabályban szó sem esik arról, hogy az elnökségi “elfogadással” a költségvetés végrehajthatóvá válik. Sajnálatos, hogy ezzel a vezetés, vagy legalább az a valaki, aki a hivatkozott cikket a kamara honlapján (bárki által elérhető módon) elhelyezte, nincs tisztában. Még sajnálatosabb, hogy ennek ellenére fölényes magabiztossággal nyilatkozza ki ezt a jogi blődséget. Ez nem méltó egy ügyvédi kamarához, nem méltó a kamara honlapjához, és nem méltó a vezetéshez sem, aki ezt megalkotta vagy hagyja.

Nézzük, az Alapszabály valójában mit mond a költségvetés végrehajtásáról!

A végrehajtók a kamara elnöke és főtitkára lehetnek, így vizsgáljuk meg az ő feladataikat a költségvetéssel kapcsolatban. Vajon rendelkeznek-e olyan jogkörrel, hogy az el nem fogadott költségvetést is végrehajthatják – akár a tagság ellenére is, hiszen nem tudható, hogy majdan a közgyűlésen megszavazásra kerül-e a beszámoló és a költségvetés, vagy sem, illetőleg, hogy a közgyűlés nem változtat-e egyes sarokszámokon, előirányzatokon.

A tagság ellenére… láttunk már ilyet mostanában. Az e-matrica ügyében sem érzékelhettük, hogy kamaránk elnöke (aki a matrica mellett szavazott a MÜK elnökségi ülésen, és egyes vélemények szerint ő áll a kudarcba fulladt jogszabálymódosítási kísérlet mögött is), vagy elnöksége kiállt volna a tagság mellett ebben a kérdésben.

Az Alapszabály VII. fejezetének 7.1. r.) pontjában szól az elnök költségvetéssel kapcsolatos feladatáról:

(az elnök) “utalványozási jogkört gyakorol a kamarai költségvetés keretében és irányítja az ügyvédi kamara közgyűlésének határozata alapján a kamara gazdálkodási tevékenységét

A főtitkár feladatait az Alapszabály VII. fejezet 10.6. és 10.9. pontjai rögzítik, amelyek szerint:

(a főtitkár) “10.6. Az elnökkel közösen ellenőrzi az ügyvédi kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését.

……

10.9. Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között.

A fentiek értelmében tehát a költségvetést végrehajtani kizárólag közgyűlési döntést követően lehet. Ne legyenek illúzióink: a kamara elnöke jelen pillanatban is dönt kifizetésekről a mi befizetett tagdíjaink terhére, közgyűlési jóváhagyás, azaz a MI jóváhagyásunk nélkül, ellenőrizetlenül, elfogadott költségvetés nélkül, tetszése szerint.

Mi a megoldás?

A legjobb megoldás természetesen az, hogy a választások során mondjon a tagság véleményt az effajta elnöki túlkapásokról.

Egyébként a megoldás az lett volna, hogy az elnökség április 26-án, amikor először tárgyalták meg a szabálytalanul összehívott közgyűlés témáját, visszavonja a május 3-i (megismételt közgyűlés május 12-én) összehívásra vonatkozó döntését (akkor ezt még megtehette volna úgy, hogy nem “kell” visszamenőleges döntést hoznia), és meghirdeti a közgyűlést 30 napra, május végére.

Ezt nem tették meg. Inkább fölényesen lesöpörték az udvarias, segítőkész javaslatot az asztalról. Az Igazságügyi Minisztérium jelzésére volt ahhoz szükség, hogy rájöjjenek a tévedésükre (bár utóbb ezt is igyekezett az elnök kimagyarázni – azért ne irigyeljük: az idén ez már a második közgyűlés volt, amit az elnökség kitűzött, majd nem tartott meg, hiszen március 14-re is összehívtak egy közgyűlést, amely hamvába holt, és ezt követte a május 3-i közgyűlés… nehéz ennyi blamázst megmagyarázni. Az elnöknek sem sikerült.)

Valójában még május 10-én is dönthettek volna úgy, hogy – pár nap csúszást bevállalva – június 11. környékére összehívják a közgyűlést. De nem. Hogy az kinek volt jó, hogy ellenőrizetlenül, elfogadott költségvetés nélkül működik most a kamaránk, arra lennének tippjeink.

Mindezek, mint a cikk fennen hangoztatja, belső ügyeink. Akkor már csak azt nem értjük, hogy miért teszik ezt ki a kamarai honlap azon részére, amelyet bárki elérhet, s így bárki láthatja, hogyan nem tartja be maga az ügyvédi kamara sem a jogszabályi kötelezettségeket.

És ezzel is öregbítik hírnevünket.

Egy elnöki levél margójára

Egy elnöki levél margójára

Még az Ügyvédi törvény végszavazása előtt megérkezett postaládánkba a kamarai hírlevél különszáma, benne Réti László elnök bús soraival, melyek arról szóltak, hogy ugyan nem az ő fejéből pattant ki a felmelegített e-matrica ötlete, mégis milyen hasznos lenne, ha bevezetnék.

A körlevél által felsorakoztatott érvek lényegében pénzügyi jellegűek. Ezen érvrendszer szerint az e-matrica bevételt jelent, amelyet nem az ügyvéd finanszíroz, hanem az ügyfél, és ez a többletbevétel a tagság jólétének javítására lenne visszaforgatható.

Ugyanakkor nem szól a körlevél arról a körülményről, hogy a javaslat teljes mértékben szembement tagságunk 2014-ben, közgyűlési döntésen kinyilvánított akaratával.

A 2014-es közgyűlésen hozott döntést ezidáig senki sem vonta vissza, mégis, elnökünk, akinek elsődleges feladata a közgyűlés határozatainak végrehajtása, bevallottan az e-matrica mellett szavazott, és egyetértett annak bevezetésével.

Döntéséhez nem kérte a tagság hozzájárulását, ugyanakkor úgy vélte: a saját maga által megfogalmazott, pusztán pénzügyi szempontok elegendőek ahhoz, hogy a BÜK tagságának ellenében gyökeresen más álláspontot képviseljen a Magyar Ügyvédi Kamarában.

Ha már pénzügyi szempontokról van szó, akkor miként feledkezhet meg arról a tényről Elnök úr, hogy a BÜK mérlege szerint a kamarának jelenleg 1,1 milliárd forintnyi lekötött tartaléka van. Mi indokolná a tagdíjemelést ilyen stabil pénzügyi helyzetben? És mi akadálya van annak, hogy e jelentős pénzeszközből megvalósítsa a BÜK azokat a fejlesztéseket, amelyeket a körlevél említ…. Egy olyan helyzetben, amikor NINCS elfogadott költségvetés e a BÜK-nek 2017-re, milyen alapon helyez kilátásba bármilyen költségvetési változást a körlevél?

Ismét szembesülnünk kell azzal a körülménnyel, hogy fényűző életvitelt folytató apparátust, ha úgy tetszik, hatalmas vízfejet tartunk el és finanszírozunk tagdíjainkkal, amely apparátus költségei az összes tagdíjbevétel több, mint felét felemésztik.

További jelentős kiadást jelentenek azok a megbízási szerződések, melyeket pályáztatás nélkül kötött az elnök pénzügyi, számviteli, informatikai vagy akár jogi tanácsadásra.

Végül mindannyian hallottunk már az e-matrica előkészítésére elköltött 124 millió forintról, vagy a poháralátétnek kiválóan alkalmas, de egyéb hasznos funkcióval nem rendelkező CD-vásárlási ügyletről, mintegy 180 millió forint értékben.

Akkor, amikor ilyen vitatható módon gazdálkodik a kamara, és teszi ezt 2017. szeptember 13-ig elfogadott költségvetés nélkül, van-e bármilyen jogalapja arra, hogy tagdíjemeléssel fenyegesse meg tagságát?

A pénzügyi vonatkozásokon túl felháborító az a szemlélet, amelyet kifejt a körlevél arról, hogy kizárólag ez az út lehet a megoldás a szerződés lapjainak kicserélése, visszadátumozása és egyéb visszaélések elkerülése ellen. Elgondolkodtató, hogy a kamarai tagságról, azokról az ügyvédekről, akik nap mint nap megszerzett jövedelmükből tartják fenn a kamara apparátusát, milyen véleményt alkot az elnök.

A körlevél legfontosabb, és legfenyegetőbb mondata, azonban a következő:

A tét már nem a fapados, vagy a modern kamara közötti választás, hanem az, hogy a pad alá kerül-e a többség.

Ebben egyetértünk, valóban ez a tét: az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megrázhatjuk magunkat, és kiállhatunk érdekeink védelmében.

Az elmúlt 10 kamarai évünkben folyamatosan megfigyelhető tendencia, hogy a nehezedő anyagi terhekkel, az érdekvédelem szinte teljes hiányával, az újabb és újabb szabályozásokkal, amelyek betartásához egyre több pénzre van szükség, és melyek megszegése komoly fegyelmi felelősséggel jár, a kar legnagyobb részét képező egyéni ügyvédek és a néhány személyes irodák mozgástere egyre inkább szűkül. És elnökünk jól csengő mondatai ellenére eddig a lassan leszakadó kollégák megsegítésére semmiféle terv sem született, anyagi ráfordítás meg még annyi sem. Tíz éve ugyanaz a személy az elnökünk. Kérdezze meg mindenki saját magától, mennyivel jobb ma ügyvédnek lenni, mint tíz évvel ezelőtt.

Ne legyünk naivak. Attól, hogy pénzügyileg ne kerüljünk a pad alá, nem az e-matrica fog megmenteni minket, hiszen a kamara kötelessége lenne az eddig felhalmozott több, mint 1,1 milliárdos tartalékot a tagság javára fordítani.

Másik érv az ügyfélbiztonság, amely az ellenjegyzett okiratokhoz kapcsolódik. Az e-matrica valójában erre sem kínált megoldást. Miért lenne egy ügyfél nagyobb biztonságban attól, hogy az ügyvédnek a már ellenjegyzett okiratot három napon belül be kell küldenie a központi nyilvántartásba? Ha az ellenjegyzés joghatályát nem érinti a nyilvántartásba helyezés, akkor az ügyfélnek ugyan mindegy, hogy akkor, amikor ő már elment az irodából, az ügyvéd hova küldi az iratot. Az ellenjegyzést igénylő okiratok többsége – elnökünk szépen összefoglalta: a cégügyek és az ügyvédkényszeres ingatlan ügyek – eleve egy hatóságnak (a cégbíróságnak vagy az ingatlan-nyilvántartásnak) szánt iratok, amelyek esetében a hatósághoz való beküldés időpontja maga “hitelesíti” az iratot az ügyvéden kívül (a cégbíróság nyilvántartásából bárki, bármikor lekérheti a benyújtott iratokat, megtekintve azt is, hogy az benyújtásra mikor került, az ingatlan-nyilvántartás esetében pedig a jogosultnak korlátlan betekintési joga van, és szintúgy ellenőrizheti a benyújtás időpontját). Mennyiben teszi biztonságosabbá a jogügyletet az ügyfél számára, ha az adott irat a kamara nyilvántartásába bekerül, de pl. a célhelyre (cégbíróság, földhivatal) nem? A hangoztatott érvek – lapkicserélés, visszadátumozás – pedig eleve a büntetőjog által fenyegetett cselekmények. Miért kell azt feltételeznie egy elnöknek a saját tagságáról, hogy az többségében bűnözőkből áll?

A jól hangzó anyagi és ügyfélbiztonsági érvek mögött továbbra is ott húzódnak a kérdések:

Ki adott felhatalmazást az elnöknek arra, hogy a közgyűlési döntéssel szembe menjen? Ki kérte meg, hogy eljárjon az IM-nél a módosítás érdekében? Kikérjük magunknak, hogy az egész kart – és ebbe beletartoznak a fővárosi és vidéki kollégák valamennyien – okirathamisítóként, adócsalóként tüntessen fel! És azt is, hogy az ellenjegyzés kialakult, hagyományos rendszerének legitimitását megkérdőjelezze. Mert ezzel a sok-sok tisztességesen dolgozó kolléga eddigi munkáját kérdőjelezi meg.

Végül még egy mondat, amely megmutatja, mennyire fellegekben jár, és elrugaszkodott a mai, magyar valóságtól az elnök:

Feltételezhetjük, hogy a Kormány nem érzékelte az intézmény ügyvédi rezsicsökkentéssel összefüggő hatásait és ez lehetett a kihagyás közpolitikai és egyben mindent eldöntő oka.

Ügyvédi rezsicsökkentés? Érdekelte valaha is a kormányzatot, hogy nekünk, ügyvédeknek kevesebb terhünk legyen? Beleértve ebbe az IM-et is. Ha pedig a mondat arra vonatkozott, hogy az e-matrica bevezetésével az ügyvédek által végzett munkáért az ügyfelek kevesebbet fizetnek majd, akkor ez csak azt jelentheti, hogy – a fix, államnak és az e-matrica révén a kamarának fizetendő díjak mellett – kizárólag az ügyvédi munkadíjak csökkenhetnek.

Egy rezsicsökkentést azonban szívesen látnánk: a kamarai költségvetésben. Amely valóban megalapozhatja az ügyvédi kamarai tagdíjak csökkenését. És itt nem az elnök által szívesen hangoztatott “fapados” kamaráról, hanem az “ésszerűen, nem fényűző módon működtetett kamaráról” beszélünk.

Ha mindezen a hozzáálláson változtatni kívánunk, akkor a lehetőség a kezünkben van. Jogunkban áll a választott elnökség munkájának ellenőrzése, közérdekű adatigénylés útján az elnökség mindennapi munkájára vonatkozó információk megszerzése, hiszen nem azért váltunk kamarai tagokká, hogy minden hónapban befizessük a tagdíjakat.

Az elnöki körlevél azt írja: Budapesten nem álltunk ki együtt az e-matricáért. Nem bizony, hiszen egyszer már kiálltunk együtt az e-matrica bevezetésével szemben, és most ismét együtt bebizonyítottuk, hogy emellett a korábbi döntésünk mellett ma is következetesen kiállunk!

A közgyűlés elé

Rövid összefoglaló az elfoglalt kollégáknak:

A 2017. május 3. és 12. napjára összehívott kamarai közgyűlés összehívása nem szabályos, ezért a közgyűlési határozatokról már most kimondható: érvénytelenek lesznek. A kamara alapszabálya szerint a meghívóval együtt kell megküldeni az írásbeli előterjesztéseket is. A kamara 2017. évi költségvetése és a 2016. évi költségvetés végrehajtása nem került kiküldésre, pedig ezek a közgyűlés legfontosabb kérdései. Továbbá maga a meghívó sem került kiküldésre az önmaga által meghatározott módokon.

Kicsivel részletesebben…

2017. március 22-én került fel a kamara honlapjára a kamara évi rendes közgyűlésére szóló meghívó. A várhatóan határozatképtelen első közgyűlés időpontja 2017. május 3. (szerda) 10:00 óra, a megjelentek számától függetlenül határozatképes megismételt közgyűlés időpontja 2017. május 12. (péntek) 10:00 óra.

A meghívó maga is tartalmazza meghirdetésének módját, amely a következő:

A meghívó meghirdetésének módja: kamarai honlapon (’határozatok’ és ’közgyűlések’ fejezetek a zárt oldalon és ’hírek’ rovat a nyílt oldalon) továbbá a tagoknak elektronikus levél.

 

Egyéb értesítések: elektronikus hírlevél,  Pesti Ügyvéd, kamarai hirdetőtábla kifüggesztés.

Az előterjesztések és közgyűlési határozatok közlésének módja:

a honlapon a “Közgyűlések” fejezet (zárt oldal) alatt. A személy szerint érintettekkel a honlapnak a csak az illető által elérhető elektronikus ügyintézési felületén, és e-mail címe útján.

Kamaránk alapszabálya a következők szerint rendelkezik a közgyűlés összehívásának szabályairól:

Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. A meghívót a tervezett időpontot legalább 30 nappal megelőzőleg a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni. (…)

Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

A fentiekben foglalt szabályozás alapján már most, 2017. április 5-én kijelenthetjük, hogy a május 3., illetve 12. napjára összehívott kamarai közgyűlés érvénytelen.

Hogy mi vezetett erre a sarkos kijelentésre? Az, hogy a közgyűlés összehívása nem szabályszerű, ezért ott érvényes közgyűlési határozatokat hozni nem lehet.

Nem szabályszerű a közgyűlés összehívása, mert azt nem közölték a tagokkal elektronikus levél útján. Igaz, a 437. számú kamarai hírlevélben megjelent a meghívó, ez azonban nem a „meghirdetés módja”, hanem az „egyéb értesítések” kategóriájába tartozik. A „kamarai honlapon (’határozatok’ és ’közgyűlések’ fejezetek a zárt oldalon és ’hírek’ rovat a nyílt oldalon) továbbá a tagoknak elektronikus levél” mondatban a továbbá kifejezés konjunktív, azaz mindkét értesítési módnak egyszerre teljesülnie kell, melyek közül csak az egyik valósult meg, a kamarai honlapon történő meghirdetés. Tekintettel arra, hogy nem várható el 6000 ügyvédtől, hogy minden egyes nap belépjen a kamarai honlapra ellenőrizni, hogy aznap meghirdették-e az éves közgyűlést, vagy sem, ezért a személy szerinti, elektronikus levél útján történő kiküldés garanciális jellegű értesítési mód lett volna. Amelyet a kamarai vezetés elmulasztott. Ezért az is lehetséges, hogy akár mind a mai napig létezhet olyan ügyvéd kolléga, aki a legteljesebb jóhiszeműsége mellett sem értesült a kamarai közgyűlésről (különös tekintettel arra, hogy a kamarai hírlevél sem jut el mindenkihez, pl. csoportunkban is van olyan tag, aki rendszeresen nem kapja meg a hírlevelet).

Kamaránk alapszabálya nemcsak azt rögzíti, hogy a tervezett időpontot megelőzően legalább 30 nappal korábban kell meghirdetni a közgyűlést a tagság körében, hanem azt is, hogy a meghívónak pontosan mit kell tartalmaznia, és milyen mellékletekkel kell rendelkeznie.

Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést.

A szabály a 4. pontban szerepel, ugyanott, ahol a meghívó tartalmi elemeit rögzíti az alapszabály. Ebből következően pedig az írásbeli előterjesztések – mint a meghívó mellékletei – közlésének időpontjára vonatkozó szabályok megegyezik a meghívóra vonatkozó rendelkezésekkel.

A közgyűlés legfontosabb napirendi pontja a kamara tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámoló, valamint idei költségvetésünk megtárgyalása és elfogadása.

A mai napon sem a tavalyi költségvetési terv végrehajtására, sem a 2017. évi költségvetési tervre vonatkozó előterjesztés nem szerepel kamaránk honlapján. A 440. számú kamarai hírlevélben azt olvashattuk, hogy “a költségvetési főtáblát és az analitikát az április 22-i ülésén véglegesíti az elnökség, és ezt követően kerülnek fel a honlapra.” Ami azt jelenti, hogy leghamarabb április 22-én ismerhetjük meg ezeket az anyagokat, azaz a május 3-i közgyűlés előtt 11 nappal. Ezzel a kamara vezetői megsértik a tagság előzetes tájékozódáshoz, véleményalkotáshoz, információkéréshez fűződő jogait, mivel alig marad idő arra, hogy információkat kérjünk, kapjunk a költségvetésről.

Kamaránk alapszabályában rögzített 30 napos szabályt olyan, a tagsági jogok gyakorlása szempontjából garanciális előírásnak kell tekinteni, amelyre akkor is figyelemmel kell lennie a vezetésnek, ha bármely oknál fogva egy adott napirendi ponthoz tartozó írásbeli előterjesztés időben való elkészítésének valamilyen objektív akadálya mutatkozik. Ugyanakkor ilyen objektív akadályra nehéz hivatkozni jelen helyzetben, hiszen a 2016. év lezárása óta eltelt három hónap, amely alatt mind a tavalyi lezárt évre vonatkozó adatokat, mind az azok alapján kalkulált 2017. évi tervet már régen meg lehetett volna alkotni.  De ha még nem így lett volna, a tagoknak akkor is módot kell adni a közgyűlésre való felkészülésre, a megalapozott döntések meghozatala, a szavazati jogok felelősségteljes gyakorlása érdekében.

Egy hozzávetőleg egymilliárd forintos éves költségvetésről nem lehet pár nap alatt megalapozott véleményt alkotni. Ugyanúgy nem lehet megalapozott véleményt alkotni az előző év hasonló nagyságú bevételének elköltéséről, felhasználásáról. Az alapszabályban rögzített 30 napos garanciális időtartam viszont megfelelő időt biztosít ahhoz a tagságnak, hogy alaposan megismerjék az előterjesztésben foglaltakat, utánajárhassanak, információt kérhessenek, és kialakíthassák a saját álláspontjukat.

Erre a kamarai vezetés nem adott lehetőséget, mivel 28 nappal a közgyűlés időpontja előtt még nem juttatta el a tagságnak írásbeli előterjesztését a témában, sőt már most jelezte, hogy leghamarabb 11 nappal a közgyűlés előtt fogja ezt megtenni.

Természetesen van megoldás a nem szabályszerűen összehívott közgyűlés esetében. Mivel a köztestületekre – eltérő szabályozás hiányában – az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely vonatkozásában a Ptk. kimondja, hogy “ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához”.

Hozzá kell tenni, hogy nem egyedi esettel állunk szemben. Visszamenőleg nem emlékszünk olyan közgyűlésre az eltelt 10 évben, amikor 30 nappal korábban rendelkezésre állt volna valamennyi írásbeli közgyűlési anyag.

Hogy miért pont idén jutott eszünkbe, hogy ezt a bevett gyakorlatot szóvá tegyük?

Ennek több oka is van:

Egyrészt ügyvédek vagyunk. Feladatunk a szabályok betartása, nem pedig azok eliminálása. Ráadásul ezt a szabályt mi magunk hoztuk meg. Önnön magunkat, saját munkánkat vesszük semmibe, ha nem kérjük számon a betartását. A vezetőség felelőssége, hogy csak hívjon össze közgyűlést, ha annak valamennyi előfeltétele adott.

Másrészt a közgyűlés összehívásával kapcsolatos hozzáállás jól mutatja a kamara vezetőségének hozzáállását: az alapszabályban leírt kötelezettségét rendszeresen semmibe veszi, megvonva a tagságtól a tájékozódáshoz való alapvető jogát.

Harmadrészt abban az esetben, ha időben megkapja minden tag az előterjesztéseket, megfelelő idő állna rendelkezésre arra, hogy valóban, mélyebben megismerhessék azok tartalmát, és megfelelő időben feltehessék a kérdéseiket. És akkor talán nem fordulna elő az sem, ami a legutóbbi közgyűlésen, hogy a Kollégák XXI két képviselője által a közgyűlésen, szavazás előtt feltett kérdésekre hónapokkal később válaszolt – a kamarai honlapon keresztül – a vezetés. Ráadásul úgy, hogy a válaszról magukat a kérdezőket sem értesítették. Ami már csak azért is kellemetlen, mert a válasz hiányában nem biztos, hogy az előterjesztésben foglaltakkal egyet tud érteni minden jelenlévő. Az említett esetben is kénytelenek voltunk az előterjesztés ellenében szavazni világos és egyértelmű válaszok hiányában.

A Kollégák XXI csoport álláspontja a fentiek szerint tehát az, hogy a 2017. május 3. napjára meghirdetett kamarai közgyűlés szabálytalanul került meghirdetésre, ilyen módon érvénytelen (feltéve, hogy a közgyűlésen nem jelenik meg a részvételre jogosultak legalább háromnegyede, azaz 4500 ügyvéd, és nem járul hozzá egyhangúlag az ülés megtartásához).

A fentiekre figyelemmel kérjük a kamarai vezetést, hogy a közgyűlés meghirdetésére vonatkozó döntését vonja vissza, és akkor hirdessen meg – szabályosan – közgyűlést, ha annak időpontja előtt az alapszabályban előírt 30 nappal valamennyi írásbeli előterjesztést is a tagság rendelkezésére tud bocsátani.

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport