Címke: kamarai közgyűlés

Az e(mint elnöki)-matrica ismét megbukott!  De a következtetéseket le kell vonni

Az e(mint elnöki)-matrica ismét megbukott! De a következtetéseket le kell vonni

 

Sokan várták izgalommal a Parlament Törvényhozási Bizottságának mai ülését. Néhányan már hallottunk kósza híreket arról, hogy a Bizottság előtt komoly jogi érvek vonulnak majd fel az e-matrica bevezetése ellenében. De ismerve azt a szívós hajthatatlanságot, amely 2014 januárja óta sem hagyta az e-matricát eltűnni véglegesen a süllyesztőben, lehettek kétségeink afelől, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak feltálalt ötlet ellen valóban eredménnyel tudnak-e érvelni azok, akik átlátták a sunyi tervet. Hogy a tagság feje felett, a MÜK-öt kész helyzet elé állító akaratot meg lehet-e törni.

Meg lehetett.

Az e-matrica immár második alkalommal bukott el. Nagy része volt ebben azoknak a kollégáknak, akik kiváló szakmai anyagokkal támogatták a bizottság munkáját, és képesek voltak jogi érveikkel elérni, hogy végül a MÜK elnöke is belássa: jelenlegi formájában nem kellően előkészített, kidolgozatlan az e-matrica koncepciója.

A nagymértékű felháborodást és a sok kolléga által befektetett szakmai munkát siker koronázta. De nem feledhetjük el, hogyan jutottunk el egyáltalán idáig.

Vegyük sorra a tényeket.

Tény, hogy az e-matrica rendszer lelkes támogatója dr. Réti László, a BÜK elnöke. A BÜK 2014-et megelőzően 124 millió forintot fektetett már be az e-matrica rendszer kidolgozásába. 2014-ben az e-matrica rendszer üzemeltetésére fél milliárd forintos alaptőkével egy részvénytársaságot kívántak létrehozni, azonban a BÜK közgyűlése az elnök elképzelését heves vita után leszavazta.

A MÜK elnökségi ülésén a tervezett jogszabályhely-módosításról több jelenlévő szerint dr. Baranyi Bertold adott tájékoztatást az elnökségi tagoknak. Dr. Baranyi Bertoldot a BÜK foglalkoztatja a mi tagdíjunkból évi több, mint 2 millió forintos megbízási díj keretében szabályozási szakjogászként, ami azt jelenti, hogy dr. Baranyi Bertold feladata a szabályzatok, határozat-tervezetek összeállítása – bár jegyezzük meg, hogy a nagyobb nyilvánosságot szolgáló elnökségi ügyrendet a mai napig sem sikerült megszövegeznie, még a mások által önszorgalomból, díjazás nélkül elkészített tervezetek alapulvételével sem.

A fentiek alapján többen is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az IM hirtelen törvénymódosítási szándéka mögött dr. Réti László áll, és a jogszabályhely módosítás szövegét dr. Baranyi Bertold fogalmazta meg. A fentebb hivatkozott 2014. január 27-i BÜK közgyűlési döntésben foglalt tiltás ellenére a BÜK elnöke és (egy kivétellel) a BÜK-nek a MÜK-be delegált tagjai is megszavazták a törvénymódosítás támogatását.

Időközben a BÜK elnökségi ülése is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az elnökség arra hivatkozott, hogy az e-matrica kérdésében nem rendelkezik hatáskörrel, így nem értékelte sem az elnök e körben végzett tevékenységét (így felelősségre sem vonta a tagság döntésével ellentétes eljárása miatt), sem állásfoglalást nem fogadott el az e-matrica kérdésében.

Előbb az elnök és a MÜK-be delegált tagok, majd a BÜK elnöksége is cserben hagyott minket.

Természetesen voltak olyan elnökségi tagok, akik felszólaltak az eljárással szemben. Tudomásunk szerint Csire Balázs, Hegedűs László, Nehéz-Posony Márton és Papp Géza főtitkár (aki egyedüliként utasította el a MÜK szavazásakor a törvénymódosítási kezdeményezést) is szerette volna döntésig vinni a kérdést, de a hatáskör hiányának álcája mögé bújva a többség maradt az elnök kottájánál.

Ezzel már nemcsak az elnök és a MÜK-be delegált képviselőink, de az elnökség többsége is megmutatta, mennyiben számíthat rájuk a tagság. Mennyiben mernek kiállni egy olyan ügy ellenében, amely tapinthatóan a budapesti ügyvédek jelentős részének ellenkezésébe ütközik. Mennyiben hajlandóak elnökségi tagságukhoz fűződő, vélten vagy valósan az elnöktől függő kiváltságaikat kockáztatni egy olyan ügyben, ahol meg kell szólalni, ahol tényleges érdekvédelmet kell gyakorolni. Amikor éppen nem a saját érdekeiket, hanem az őket delegáló tagság érdekeit kell védeni.

Kevés kivételtől eltekintve az elnökség tagjai leszerepeltek. Az elnökkel együtt le kellene mondaniuk, de nem fogják ezt megtenni. Talán meg sem értik, mi a probléma. Hiszen nem volt hatáskörük…

A 2017. év úgy látszik, ilyen. A közgyűlés összehívásával kapcsolatos polémia idején is nagy mellénnyel kezelte az elnökség a kérdést, aztán ugyan, ha szavakkal nem is, de tettekkel kénytelenek voltak beismerni, hogy hibát vétettek. Most hasonló a helyzet.

Az e-matrica ügye megmutatta, hogy a BÜK tagsága ismét képes, igen, KÉPES az érdekeit akár a saját vezetősége ellenében is érvényre juttatni. Bár nem valószínű, hogy ebből az elnökség tagjai tanultak.

De mi tanultunk. Ha összefogunk, és hajlandóak vagyunk tenni azért, ami fontos, akkor igenis át lehet törni a falakat, és el lehet érni a változást. Ha nem süllyedünk passzivitásba, az “úgysem tudunk változtatni” apátiájába.

Tudunk változtatni, Kollégák! És az erőnket, az ébredésünket mutassuk meg mindazoknak, akik megpróbáltak a fejünk felett, ellenünk cselekedni. Akik megpróbálták a munkánk egyik alapját képező ellenjegyzés jelenlegi intézményét közbizalomra méltatlan eljárásként, minket ügyvédeket pedig adócsaló és okirathamisító bűnözőként beállítani a minisztérium, a társadalom, a saját ügyfeleink előtt is.

Lepjük meg a jelenleg regnáló vezetést azzal, hogy szolidaritást vállalunk egymással, és fellépünk az érdekeinkért, ha kell, az általunk pénzelt, saját érdekvédelmi szervezetünkkel szemben is. Mutassuk meg, hogy a fejünk felett, az érdekeinkkel szembeni döntés nem elfogadható!

Erre módunk nyílik legközelebb a 2017. évi szeptemberi “rendes” közgyűlés alkalmával, majd 2018 év végén, a választások során.

 

 

A kamara elnöksége április 26-án ülést tart

A kamara elnöksége április 26-án ülést tart

Bízunk benne, hogy azért, mert a kamarai közgyűlés összehívásával kapcsolatban általunk felvetett problémát hozzánk hasonlóan lényegesnek ítélte, dr. Réti László elnök úr telefonon keresztül meghívta a Kollégák-XXI csoport képviselőit a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének 2017.április 26-án tartandó ülésére. Csoportunk egyeztette a felkérést, majd egységesen arra a véleményre jutott, hogy a felkínált lehetőséggel nem szeretnénk élni. Hogy miért nem, azt az itt következő, az Elnök Úrnak, Főtitkár Úrnak, valamint az Elnökség valamennyi tagjának szánt levelünkben indokoljuk meg.

 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Főtitkár Úr!

Köszönjük hogy Elnök Úr lehetőséget kívánt adni nekünk, hogy részt vegyünk az április 26-án tartandó elnökségi ülésen, és ott ismét kifejthessük álláspontunkat arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 2017. május 3-án (megismételt közgyűlés időpontja: május 12.) tartandó közgyűlés összehívása miért nem felel meg sem a kamara alapszabályában, sem az elnökség vonatkozó határozataiban foglaltaknak.

Csoportunk megtárgyalta a lehetőséget, és úgy döntött, hogy nem él vele. Mivel érveinket már előadtuk, ezért nem szeretnénk azzal rabolni az elnökség drága idejét, hogy azokat ismételten előterjesztjük. Mivel a témában többet előadni nem tudunk, ezért feleslegesnek és improduktívnak tartjuk megjelenésünket és esetleges meghallgatásunkat is.

A közgyűlés összehívásával kapcsolatos érveinket az alábbiakban kívánjuk röviden összefoglalni:

Az alapszabály szerint a közgyűlést, tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően meg kell hirdetni a tagság körében. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket is. A közgyűlés elnökség által eldöntött időpontja 2017. május 3.

A közgyűlési meghívó április 3. előtt fent volt a kamarai honlapon. Azonban a másik, elnökség által eldöntött közzétételi mód, az elektronikus levél, csak április 11-én került a tagság részére kiküldésre. Ebben az elektronikus levélben az szerepelt, hogy az „érdemi” közgyűlés időpontja 2017. május 12-e, és nem szerepelt benne a május 3-i dátum. Így a csupán az elektronikus levelet elolvasó kamarai tagok nem is szereznek tudomást a május 3-i közgyűlési időpontról. Attól a közismert ténytől függetlenül, hogy a meghirdetett kamarai közgyűlés nem szokott határozatképes lenni, és csak a megismételt közgyűlésen lehet érdemi munkát folytatni, a tagságnak joga van arról tudni, hogy május 3-án kell(ene) megjelennie a közgyűlésen.

Amennyiben a meghívó kézbesítése szabályos, akkor is problémát jelent, hogy az írásbeli mellékletek megküldése nem történt meg. Az elnökség április 26-án véglegesíti a költségvetést, az Ellenőrző Bizottságnak ezt követően kell azt még egyszer áttekintenie, így leghamarabb a kamarai közgyűlést megelőző 7. napon kaphatják meg az alapszabály szerint egyébként szintén kötelező Ellenőrző Bizottsági jelentést a tagok. Arról nem beszélve, hogy amíg nem tekinthető véglegesnek a költségvetés és a 2016. évi beszámoló, addig azzal kapcsolatban a közgyűlésen megjelenni kívánó tagság sem tud felkészülni, kérdezni, mivel még az is lehetséges, hogy rákérdez egy problémára, de az a közgyűlés elé kerülő anyagból már eltűnik – mivel az elnökség esetleg korrigálja az adott problémát 26-án.

A 30 napos határidő, amelyet a kamarai alapszabály feltüntet, garanciális jelentőségű. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy olyan kamarai tag, aki felelősségteljesen kíván dönteni a közgyűlésen, áttekinthesse az előterjesztéseket, esetleg szakértő bevonásával azokat elemezhesse, és feltehesse a kérdéseit, amelyekre még a közgyűlés előtt válaszokat is kaphat.

A nem szabályszerű összehívás azért is probléma, mert még abban az esetben is, ha a közgyűlésen minden szabályosan zajlik, és a jelenlévő tagság legnagyobb megelégedésére születnek meg a közgyűlési határozatok, lehetőség nyílna a szabálytalan alakisággal meghirdetett közgyűlés miatt azok – vélhetően eredményes – megtámadására.

Ezt elkerülendő egyetlen megoldást látunk: ha a közgyűlést egy olyan időpontra hívja össze az elnökség, amely időpont előtt 30 nappal valamennyi közgyűlési anyag végleges, azt követően már nem változtatható, írásbeli előterjesztését megkapja a tagság.

Eddig is ezt az álláspontot képviseltük, ennél többet előadni az elnökségi ülésen sem tudnánk, és tudomásunk szerint az elnökségi tagok ezen álláspontunkkal és érvrendszerünkkel már tisztában vannak.

Ezért ismételten köszönjük a lehetőséget, amelyet az elnök úr felajánlott, de azzal nem kívánunk élni, mert nem akarjuk az elnökségi ülés időtartamát indokolatlanul meghosszabbítani, melyen a mi előadásunk nélkül is jelentős számú előterjesztést kell megtárgyalnia és azokról döntést hoznia a tisztelt elnökségi tagoknak.

Tekintettel arra, hogy az elnökségi tagok elérhetőségeivel nem rendelkezünk, ezért tisztelettel kérjük elnök urat és főtitkár urat, hogy az elnökség részére jelen levelünket juttassák el.

Végezetül szeretnénk kifejezni reményünket, hogy a tegnapi hírlevél hangvétele kapcsán bennünk kialakult kellemetlen érzés csak túlérzékenységünk jele, és nem a tisztelet hiányát mutatja: ugyanis amíg a valamennyi budapesti ügyvédnek kiküldött hírlevélben az érveinkkel nem, de módszereinkkel vitázó, kamarai álláspontot képviselő dr. Hidasi Gábor „kollégánk”, addig csoportunk kissé pejoráló, büntetőjogi mellékzöngét sem nélkülöző megnevezése „dr. Mező András és társai”.

Budapest, 2017. április 22.

Kollegiális tisztelettel:

Dr. Kollár Rózsa
Dr. Kováts Ágnes
Dr. Vauver Kriszta
Dr-d’Elhougne Győző
Dr. Herrmann Géza
Dr. Mező András
Dr. Móra László
Dr. Rezes Gábor
ügyvédek,
a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében

A közgyűlés elé

Rövid összefoglaló az elfoglalt kollégáknak:

A 2017. május 3. és 12. napjára összehívott kamarai közgyűlés összehívása nem szabályos, ezért a közgyűlési határozatokról már most kimondható: érvénytelenek lesznek. A kamara alapszabálya szerint a meghívóval együtt kell megküldeni az írásbeli előterjesztéseket is. A kamara 2017. évi költségvetése és a 2016. évi költségvetés végrehajtása nem került kiküldésre, pedig ezek a közgyűlés legfontosabb kérdései. Továbbá maga a meghívó sem került kiküldésre az önmaga által meghatározott módokon.

Kicsivel részletesebben…

2017. március 22-én került fel a kamara honlapjára a kamara évi rendes közgyűlésére szóló meghívó. A várhatóan határozatképtelen első közgyűlés időpontja 2017. május 3. (szerda) 10:00 óra, a megjelentek számától függetlenül határozatképes megismételt közgyűlés időpontja 2017. május 12. (péntek) 10:00 óra.

A meghívó maga is tartalmazza meghirdetésének módját, amely a következő:

A meghívó meghirdetésének módja: kamarai honlapon (’határozatok’ és ’közgyűlések’ fejezetek a zárt oldalon és ’hírek’ rovat a nyílt oldalon) továbbá a tagoknak elektronikus levél.

 

Egyéb értesítések: elektronikus hírlevél,  Pesti Ügyvéd, kamarai hirdetőtábla kifüggesztés.

Az előterjesztések és közgyűlési határozatok közlésének módja:

a honlapon a “Közgyűlések” fejezet (zárt oldal) alatt. A személy szerint érintettekkel a honlapnak a csak az illető által elérhető elektronikus ügyintézési felületén, és e-mail címe útján.

Kamaránk alapszabálya a következők szerint rendelkezik a közgyűlés összehívásának szabályairól:

Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. A meghívót a tervezett időpontot legalább 30 nappal megelőzőleg a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni. (…)

Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

A fentiekben foglalt szabályozás alapján már most, 2017. április 5-én kijelenthetjük, hogy a május 3., illetve 12. napjára összehívott kamarai közgyűlés érvénytelen.

Hogy mi vezetett erre a sarkos kijelentésre? Az, hogy a közgyűlés összehívása nem szabályszerű, ezért ott érvényes közgyűlési határozatokat hozni nem lehet.

Nem szabályszerű a közgyűlés összehívása, mert azt nem közölték a tagokkal elektronikus levél útján. Igaz, a 437. számú kamarai hírlevélben megjelent a meghívó, ez azonban nem a „meghirdetés módja”, hanem az „egyéb értesítések” kategóriájába tartozik. A „kamarai honlapon (’határozatok’ és ’közgyűlések’ fejezetek a zárt oldalon és ’hírek’ rovat a nyílt oldalon) továbbá a tagoknak elektronikus levél” mondatban a továbbá kifejezés konjunktív, azaz mindkét értesítési módnak egyszerre teljesülnie kell, melyek közül csak az egyik valósult meg, a kamarai honlapon történő meghirdetés. Tekintettel arra, hogy nem várható el 6000 ügyvédtől, hogy minden egyes nap belépjen a kamarai honlapra ellenőrizni, hogy aznap meghirdették-e az éves közgyűlést, vagy sem, ezért a személy szerinti, elektronikus levél útján történő kiküldés garanciális jellegű értesítési mód lett volna. Amelyet a kamarai vezetés elmulasztott. Ezért az is lehetséges, hogy akár mind a mai napig létezhet olyan ügyvéd kolléga, aki a legteljesebb jóhiszeműsége mellett sem értesült a kamarai közgyűlésről (különös tekintettel arra, hogy a kamarai hírlevél sem jut el mindenkihez, pl. csoportunkban is van olyan tag, aki rendszeresen nem kapja meg a hírlevelet).

Kamaránk alapszabálya nemcsak azt rögzíti, hogy a tervezett időpontot megelőzően legalább 30 nappal korábban kell meghirdetni a közgyűlést a tagság körében, hanem azt is, hogy a meghívónak pontosan mit kell tartalmaznia, és milyen mellékletekkel kell rendelkeznie.

Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést.

A szabály a 4. pontban szerepel, ugyanott, ahol a meghívó tartalmi elemeit rögzíti az alapszabály. Ebből következően pedig az írásbeli előterjesztések – mint a meghívó mellékletei – közlésének időpontjára vonatkozó szabályok megegyezik a meghívóra vonatkozó rendelkezésekkel.

A közgyűlés legfontosabb napirendi pontja a kamara tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámoló, valamint idei költségvetésünk megtárgyalása és elfogadása.

A mai napon sem a tavalyi költségvetési terv végrehajtására, sem a 2017. évi költségvetési tervre vonatkozó előterjesztés nem szerepel kamaránk honlapján. A 440. számú kamarai hírlevélben azt olvashattuk, hogy “a költségvetési főtáblát és az analitikát az április 22-i ülésén véglegesíti az elnökség, és ezt követően kerülnek fel a honlapra.” Ami azt jelenti, hogy leghamarabb április 22-én ismerhetjük meg ezeket az anyagokat, azaz a május 3-i közgyűlés előtt 11 nappal. Ezzel a kamara vezetői megsértik a tagság előzetes tájékozódáshoz, véleményalkotáshoz, információkéréshez fűződő jogait, mivel alig marad idő arra, hogy információkat kérjünk, kapjunk a költségvetésről.

Kamaránk alapszabályában rögzített 30 napos szabályt olyan, a tagsági jogok gyakorlása szempontjából garanciális előírásnak kell tekinteni, amelyre akkor is figyelemmel kell lennie a vezetésnek, ha bármely oknál fogva egy adott napirendi ponthoz tartozó írásbeli előterjesztés időben való elkészítésének valamilyen objektív akadálya mutatkozik. Ugyanakkor ilyen objektív akadályra nehéz hivatkozni jelen helyzetben, hiszen a 2016. év lezárása óta eltelt három hónap, amely alatt mind a tavalyi lezárt évre vonatkozó adatokat, mind az azok alapján kalkulált 2017. évi tervet már régen meg lehetett volna alkotni.  De ha még nem így lett volna, a tagoknak akkor is módot kell adni a közgyűlésre való felkészülésre, a megalapozott döntések meghozatala, a szavazati jogok felelősségteljes gyakorlása érdekében.

Egy hozzávetőleg egymilliárd forintos éves költségvetésről nem lehet pár nap alatt megalapozott véleményt alkotni. Ugyanúgy nem lehet megalapozott véleményt alkotni az előző év hasonló nagyságú bevételének elköltéséről, felhasználásáról. Az alapszabályban rögzített 30 napos garanciális időtartam viszont megfelelő időt biztosít ahhoz a tagságnak, hogy alaposan megismerjék az előterjesztésben foglaltakat, utánajárhassanak, információt kérhessenek, és kialakíthassák a saját álláspontjukat.

Erre a kamarai vezetés nem adott lehetőséget, mivel 28 nappal a közgyűlés időpontja előtt még nem juttatta el a tagságnak írásbeli előterjesztését a témában, sőt már most jelezte, hogy leghamarabb 11 nappal a közgyűlés előtt fogja ezt megtenni.

Természetesen van megoldás a nem szabályszerűen összehívott közgyűlés esetében. Mivel a köztestületekre – eltérő szabályozás hiányában – az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely vonatkozásában a Ptk. kimondja, hogy “ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához”.

Hozzá kell tenni, hogy nem egyedi esettel állunk szemben. Visszamenőleg nem emlékszünk olyan közgyűlésre az eltelt 10 évben, amikor 30 nappal korábban rendelkezésre állt volna valamennyi írásbeli közgyűlési anyag.

Hogy miért pont idén jutott eszünkbe, hogy ezt a bevett gyakorlatot szóvá tegyük?

Ennek több oka is van:

Egyrészt ügyvédek vagyunk. Feladatunk a szabályok betartása, nem pedig azok eliminálása. Ráadásul ezt a szabályt mi magunk hoztuk meg. Önnön magunkat, saját munkánkat vesszük semmibe, ha nem kérjük számon a betartását. A vezetőség felelőssége, hogy csak hívjon össze közgyűlést, ha annak valamennyi előfeltétele adott.

Másrészt a közgyűlés összehívásával kapcsolatos hozzáállás jól mutatja a kamara vezetőségének hozzáállását: az alapszabályban leírt kötelezettségét rendszeresen semmibe veszi, megvonva a tagságtól a tájékozódáshoz való alapvető jogát.

Harmadrészt abban az esetben, ha időben megkapja minden tag az előterjesztéseket, megfelelő idő állna rendelkezésre arra, hogy valóban, mélyebben megismerhessék azok tartalmát, és megfelelő időben feltehessék a kérdéseiket. És akkor talán nem fordulna elő az sem, ami a legutóbbi közgyűlésen, hogy a Kollégák XXI két képviselője által a közgyűlésen, szavazás előtt feltett kérdésekre hónapokkal később válaszolt – a kamarai honlapon keresztül – a vezetés. Ráadásul úgy, hogy a válaszról magukat a kérdezőket sem értesítették. Ami már csak azért is kellemetlen, mert a válasz hiányában nem biztos, hogy az előterjesztésben foglaltakkal egyet tud érteni minden jelenlévő. Az említett esetben is kénytelenek voltunk az előterjesztés ellenében szavazni világos és egyértelmű válaszok hiányában.

A Kollégák XXI csoport álláspontja a fentiek szerint tehát az, hogy a 2017. május 3. napjára meghirdetett kamarai közgyűlés szabálytalanul került meghirdetésre, ilyen módon érvénytelen (feltéve, hogy a közgyűlésen nem jelenik meg a részvételre jogosultak legalább háromnegyede, azaz 4500 ügyvéd, és nem járul hozzá egyhangúlag az ülés megtartásához).

A fentiekre figyelemmel kérjük a kamarai vezetést, hogy a közgyűlés meghirdetésére vonatkozó döntését vonja vissza, és akkor hirdessen meg – szabályosan – közgyűlést, ha annak időpontja előtt az alapszabályban előírt 30 nappal valamennyi írásbeli előterjesztést is a tagság rendelkezésére tud bocsátani.

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport