Helyreigazítás

Helyreigazítás

A BÜK legutóbbi, 443. számú hírlevelében a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport is megnevezésre került egy aláírás nélküli cikkben – mégpedig ismét meglehetősen pejoratív szövegkörnyezetben. Mivel az elvileg valamennyi budapesti ügyvéd részére megküldött cikk csoportunkról olyat állít, amely nem felel meg a valóságnak, ezért helyreigazítási kérelemmel éltünk a BÜK felé, és kértük, hogy jelentessék meg haladéktalanul, egy következő kamarai hírlevél keretein belül az itt következőket:

A BÜK hírlevél 443. számában “Közgyűlés: további belviták” címmel aláírás nélküli cikket jelentettünk meg, amelyben a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoportról (a továbbiakban: XXI-esek) és a csoport tevékenységével kapcsolatban több, a csoportot sértő és valótlan állítást tettünk közzé.

Valótlanul állítottuk, hogy a XXI-esek által, a közgyűlés összehívása tárgyában beterjesztett kifogás lényege az, hogy a tényleges közgyűlés előtt 31 nappal közzétett írásbeli előterjesztések, amelyek 22 nappal előzik meg a várhatóan határozatképtelen első kitűzött napot, vajon szabályszerű közlésnek minősülnek-e.

A valóságban a kifogás lényege az, hogy a kamara alapszabálya értelmében a meghívót, és minden olyan írásbeli dokumentumot, amely az Alapszabály IV. fejezetének 4. pontja értelmében a meghívóhoz tartozik, így a beszámolót és a költségvetést, valamint az Ellenőrző Bizottság írásbeli beszámolóját is, a tervezett időpontot 30 nappal megelőzően a kamara tagjai részére meg kell küldeni. A felsorolt dokumentumok közül olyan is akad (az Ellenőrző Bizottság írásbeli beszámolója), amely ma, április 27-én, 6 nappal a közgyűlés időpontja előtt sem került még kiküldésre a tagság részére.

Valótlanul állítottuk a XXI-esek vonatkozásában, hogy “A kamara elleni per a levegőben lóg”. A valóságban a XXI-esek nem tettek semmiféle olyan nyilatkozatot, és a kamara sem rendelkezik olyan információkkal, amelyből feltételezni lehetne, hogy a XXI-esek bírósághoz kívánnának fordulni.

Valótlanul állítottuk, hogy “Az elnökségi ülést megelőző néhány órában a minisztérium megkereséséből derült ki, hogy az érintett kollégák már törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtottak be az igazságügyi miniszterhez.” Ténylegesen a XXI-esek nem nyújtottak be törvényességi felügyeleti kérelmet az igazságügyi miniszterhez, így a fenti állítás tényszerűen nem felel meg a valóságnak.

Megtévesztésre alkalmas módon állítottuk, hogy “A jogszabályba, vagy Alapszabályba ütköző döntéseink egyetlen bírája a független bíróság lehet, helyettünk az állam jogi aktussal nem dönthet ügyeinkben.” Ugyanis senki sem állította, hogy az állam bármilyen jogi aktussal dönteni kívánna kamarai belügyekben (bár megjegyzendő, hogy a független magyar bíróság is az állam része). Ezzel szemben az Üt. 121. § (2) bekezdése értelmében: “Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a működésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak.” Az Üt. 122.§ (1) bekezdése szerint pedig “Ha az igazságügyért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.” A hírlevél-beli állítással ellentétben a valóság az, hogy amennyiben a kamara működése az alapszabályba ütközik, úgy az igazságügyi miniszternek törvényességi felügyeleti jogkörében joga van felhívni a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére. Ezzel nem avatkozik bele a kamara belső ügyeibe, a legtöbb, amit tehet, hogy amennyiben a kamara álláspontja az, hogy nem követett el alapszabály sértést, úgy a bírósághoz fordulhat.

Megtévesztően állítottuk továbbá, hogy a XXI-esek „A meghívást elfogadták. Az elnök a közgyűlés elhalasztására irányuló javaslataikat az elnökség elé terjesztette. A klubhelyiséget az általuk kért összejövetelre tegnap előkészítettük. A meghívottak az elnökségi megjelenést utóbb lemondták, a klubba nem jöttek el.” A valóság ezzel szemben az, hogy a XXI-esek 2017. április 22. napján – az elnökségi ülést négy nappal megelőzően – Réti elnök úron keresztül valamennyi elnökségi taghoz eljuttatott, és álláspontjának részletes ismertetését tartalmazó véleményében azzal indokolta távolmaradását, hogy „Csoportunk megtárgyalta a lehetőséget, és úgy döntött, hogy nem él vele. Mivel érveinket már előadtuk, ezért nem szeretnénk azzal rabolni az elnökség drága idejét, hogy azokat ismételten előterjesztjük. Mivel a témában többet előadni nem tudunk, ezért feleslegesnek és improduktívnak tartjuk megjelenésünket és esetleges meghallgatásunkat is.” A levelünkre egyébként még április 23-án, tehát három nappal az elnökségi ülés előtt választ kaptunk Réti elnök úrtól a következő szöveggel: “Tisztelt Kollegák! Sajnálom a döntést, amit a titkárság holnap természetesen továbbít az elnökség tagjainak. Üdvözlettel: Réti László”

Egyébként bízunk abban, hogy a jövőben a felmerülő viták elintézésének módja nem az lesz a kamarai vezetés részéről, hogy a vitás kérdésekben tényszerűen valótlan és a becsületsértés határán egyensúlyozó állításokkal a tagságot a kamarai vezetés álláspontjával ellentétes véleményt képviselő kollégák ellen igyekszik fordítani.

És abban is bízunk, hogy a kollégáink átlátják, hogy észrevételeink, felszólalásaink az ő érdekükben, mindannyiunk érdekében történnek.

Például a közgyűlés összehívásával kapcsolatban azért, hogy végre egyszer időben megkapjunk minden közgyűlési anyagot, és egyszer, legalább egyszer arra “kényszerítsük” a kamarai vezetést, hogy betartsa a játékszabályokat, és esélyt adjon a tagságnak arra, hogy egyenlő félként jelenhessen meg a közgyűlésen. Mert aki nem felkészült, az kérdezni sem tud. Aki pedig nem kérdez, hanem mindent elfogad úgy, ahogyan azt elébe teszik, az nem a maga sorsának a kovácsa.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..