Bízunk benne, hogy azért, mert a kamarai közgyűlés összehívásával kapcsolatban általunk felvetett problémát hozzánk hasonlóan lényegesnek ítélte, dr. Réti László elnök úr telefonon keresztül meghívta a Kollégák-XXI csoport képviselőit a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének 2017.április 26-án tartandó ülésére. Csoportunk egyeztette a felkérést, majd egységesen arra a véleményre jutott, hogy a felkínált lehetőséggel nem szeretnénk élni. Hogy miért nem, azt az itt következő, az Elnök Úrnak, Főtitkár Úrnak, valamint az Elnökség valamennyi tagjának szánt levelünkben indokoljuk meg.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Főtitkár Úr!
Köszönjük hogy Elnök Úr lehetőséget kívánt adni nekünk, hogy részt vegyünk az április 26-án tartandó elnökségi ülésen, és ott ismét kifejthessük álláspontunkat arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 2017. május 3-án (megismételt közgyűlés időpontja: május 12.) tartandó közgyűlés összehívása miért nem felel meg sem a kamara alapszabályában, sem az elnökség vonatkozó határozataiban foglaltaknak.
Csoportunk megtárgyalta a lehetőséget, és úgy döntött, hogy nem él vele. Mivel érveinket már előadtuk, ezért nem szeretnénk azzal rabolni az elnökség drága idejét, hogy azokat ismételten előterjesztjük. Mivel a témában többet előadni nem tudunk, ezért feleslegesnek és improduktívnak tartjuk megjelenésünket és esetleges meghallgatásunkat is.
A közgyűlés összehívásával kapcsolatos érveinket az alábbiakban kívánjuk röviden összefoglalni:
Az alapszabály szerint a közgyűlést, tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően meg kell hirdetni a tagság körében. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket is. A közgyűlés elnökség által eldöntött időpontja 2017. május 3.
A közgyűlési meghívó április 3. előtt fent volt a kamarai honlapon. Azonban a másik, elnökség által eldöntött közzétételi mód, az elektronikus levél, csak április 11-én került a tagság részére kiküldésre. Ebben az elektronikus levélben az szerepelt, hogy az „érdemi” közgyűlés időpontja 2017. május 12-e, és nem szerepelt benne a május 3-i dátum. Így a csupán az elektronikus levelet elolvasó kamarai tagok nem is szereznek tudomást a május 3-i közgyűlési időpontról. Attól a közismert ténytől függetlenül, hogy a meghirdetett kamarai közgyűlés nem szokott határozatképes lenni, és csak a megismételt közgyűlésen lehet érdemi munkát folytatni, a tagságnak joga van arról tudni, hogy május 3-án kell(ene) megjelennie a közgyűlésen.
Amennyiben a meghívó kézbesítése szabályos, akkor is problémát jelent, hogy az írásbeli mellékletek megküldése nem történt meg. Az elnökség április 26-án véglegesíti a költségvetést, az Ellenőrző Bizottságnak ezt követően kell azt még egyszer áttekintenie, így leghamarabb a kamarai közgyűlést megelőző 7. napon kaphatják meg az alapszabály szerint egyébként szintén kötelező Ellenőrző Bizottsági jelentést a tagok. Arról nem beszélve, hogy amíg nem tekinthető véglegesnek a költségvetés és a 2016. évi beszámoló, addig azzal kapcsolatban a közgyűlésen megjelenni kívánó tagság sem tud felkészülni, kérdezni, mivel még az is lehetséges, hogy rákérdez egy problémára, de az a közgyűlés elé kerülő anyagból már eltűnik – mivel az elnökség esetleg korrigálja az adott problémát 26-án.
A 30 napos határidő, amelyet a kamarai alapszabály feltüntet, garanciális jelentőségű. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy olyan kamarai tag, aki felelősségteljesen kíván dönteni a közgyűlésen, áttekinthesse az előterjesztéseket, esetleg szakértő bevonásával azokat elemezhesse, és feltehesse a kérdéseit, amelyekre még a közgyűlés előtt válaszokat is kaphat.
A nem szabályszerű összehívás azért is probléma, mert még abban az esetben is, ha a közgyűlésen minden szabályosan zajlik, és a jelenlévő tagság legnagyobb megelégedésére születnek meg a közgyűlési határozatok, lehetőség nyílna a szabálytalan alakisággal meghirdetett közgyűlés miatt azok – vélhetően eredményes – megtámadására.
Ezt elkerülendő egyetlen megoldást látunk: ha a közgyűlést egy olyan időpontra hívja össze az elnökség, amely időpont előtt 30 nappal valamennyi közgyűlési anyag végleges, azt követően már nem változtatható, írásbeli előterjesztését megkapja a tagság.
Eddig is ezt az álláspontot képviseltük, ennél többet előadni az elnökségi ülésen sem tudnánk, és tudomásunk szerint az elnökségi tagok ezen álláspontunkkal és érvrendszerünkkel már tisztában vannak.
Ezért ismételten köszönjük a lehetőséget, amelyet az elnök úr felajánlott, de azzal nem kívánunk élni, mert nem akarjuk az elnökségi ülés időtartamát indokolatlanul meghosszabbítani, melyen a mi előadásunk nélkül is jelentős számú előterjesztést kell megtárgyalnia és azokról döntést hoznia a tisztelt elnökségi tagoknak.
Tekintettel arra, hogy az elnökségi tagok elérhetőségeivel nem rendelkezünk, ezért tisztelettel kérjük elnök urat és főtitkár urat, hogy az elnökség részére jelen levelünket juttassák el.
Végezetül szeretnénk kifejezni reményünket, hogy a tegnapi hírlevél hangvétele kapcsán bennünk kialakult kellemetlen érzés csak túlérzékenységünk jele, és nem a tisztelet hiányát mutatja: ugyanis amíg a valamennyi budapesti ügyvédnek kiküldött hírlevélben az érveinkkel nem, de módszereinkkel vitázó, kamarai álláspontot képviselő dr. Hidasi Gábor „kollégánk”, addig csoportunk kissé pejoráló, büntetőjogi mellékzöngét sem nélkülöző megnevezése „dr. Mező András és társai”.
Budapest, 2017. április 22.
Kollegiális tisztelettel:
Dr. Kollár Rózsa
Dr. Kováts Ágnes
Dr. Vauver Kriszta
Dr-d’Elhougne Győző
Dr. Herrmann Géza
Dr. Mező András
Dr. Móra László
Dr. Rezes Gábor
ügyvédek,
a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében