Címke: közgyűlés összehívása

A kamara elnöksége április 26-án ülést tart

A kamara elnöksége április 26-án ülést tart

Bízunk benne, hogy azért, mert a kamarai közgyűlés összehívásával kapcsolatban általunk felvetett problémát hozzánk hasonlóan lényegesnek ítélte, dr. Réti László elnök úr telefonon keresztül meghívta a Kollégák-XXI csoport képviselőit a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének 2017.április 26-án tartandó ülésére. Csoportunk egyeztette a felkérést, majd egységesen arra a véleményre jutott, hogy a felkínált lehetőséggel nem szeretnénk élni. Hogy miért nem, azt az itt következő, az Elnök Úrnak, Főtitkár Úrnak, valamint az Elnökség valamennyi tagjának szánt levelünkben indokoljuk meg.

 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Főtitkár Úr!

Köszönjük hogy Elnök Úr lehetőséget kívánt adni nekünk, hogy részt vegyünk az április 26-án tartandó elnökségi ülésen, és ott ismét kifejthessük álláspontunkat arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 2017. május 3-án (megismételt közgyűlés időpontja: május 12.) tartandó közgyűlés összehívása miért nem felel meg sem a kamara alapszabályában, sem az elnökség vonatkozó határozataiban foglaltaknak.

Csoportunk megtárgyalta a lehetőséget, és úgy döntött, hogy nem él vele. Mivel érveinket már előadtuk, ezért nem szeretnénk azzal rabolni az elnökség drága idejét, hogy azokat ismételten előterjesztjük. Mivel a témában többet előadni nem tudunk, ezért feleslegesnek és improduktívnak tartjuk megjelenésünket és esetleges meghallgatásunkat is.

A közgyűlés összehívásával kapcsolatos érveinket az alábbiakban kívánjuk röviden összefoglalni:

Az alapszabály szerint a közgyűlést, tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően meg kell hirdetni a tagság körében. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket is. A közgyűlés elnökség által eldöntött időpontja 2017. május 3.

A közgyűlési meghívó április 3. előtt fent volt a kamarai honlapon. Azonban a másik, elnökség által eldöntött közzétételi mód, az elektronikus levél, csak április 11-én került a tagság részére kiküldésre. Ebben az elektronikus levélben az szerepelt, hogy az „érdemi” közgyűlés időpontja 2017. május 12-e, és nem szerepelt benne a május 3-i dátum. Így a csupán az elektronikus levelet elolvasó kamarai tagok nem is szereznek tudomást a május 3-i közgyűlési időpontról. Attól a közismert ténytől függetlenül, hogy a meghirdetett kamarai közgyűlés nem szokott határozatképes lenni, és csak a megismételt közgyűlésen lehet érdemi munkát folytatni, a tagságnak joga van arról tudni, hogy május 3-án kell(ene) megjelennie a közgyűlésen.

Amennyiben a meghívó kézbesítése szabályos, akkor is problémát jelent, hogy az írásbeli mellékletek megküldése nem történt meg. Az elnökség április 26-án véglegesíti a költségvetést, az Ellenőrző Bizottságnak ezt követően kell azt még egyszer áttekintenie, így leghamarabb a kamarai közgyűlést megelőző 7. napon kaphatják meg az alapszabály szerint egyébként szintén kötelező Ellenőrző Bizottsági jelentést a tagok. Arról nem beszélve, hogy amíg nem tekinthető véglegesnek a költségvetés és a 2016. évi beszámoló, addig azzal kapcsolatban a közgyűlésen megjelenni kívánó tagság sem tud felkészülni, kérdezni, mivel még az is lehetséges, hogy rákérdez egy problémára, de az a közgyűlés elé kerülő anyagból már eltűnik – mivel az elnökség esetleg korrigálja az adott problémát 26-án.

A 30 napos határidő, amelyet a kamarai alapszabály feltüntet, garanciális jelentőségű. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy olyan kamarai tag, aki felelősségteljesen kíván dönteni a közgyűlésen, áttekinthesse az előterjesztéseket, esetleg szakértő bevonásával azokat elemezhesse, és feltehesse a kérdéseit, amelyekre még a közgyűlés előtt válaszokat is kaphat.

A nem szabályszerű összehívás azért is probléma, mert még abban az esetben is, ha a közgyűlésen minden szabályosan zajlik, és a jelenlévő tagság legnagyobb megelégedésére születnek meg a közgyűlési határozatok, lehetőség nyílna a szabálytalan alakisággal meghirdetett közgyűlés miatt azok – vélhetően eredményes – megtámadására.

Ezt elkerülendő egyetlen megoldást látunk: ha a közgyűlést egy olyan időpontra hívja össze az elnökség, amely időpont előtt 30 nappal valamennyi közgyűlési anyag végleges, azt követően már nem változtatható, írásbeli előterjesztését megkapja a tagság.

Eddig is ezt az álláspontot képviseltük, ennél többet előadni az elnökségi ülésen sem tudnánk, és tudomásunk szerint az elnökségi tagok ezen álláspontunkkal és érvrendszerünkkel már tisztában vannak.

Ezért ismételten köszönjük a lehetőséget, amelyet az elnök úr felajánlott, de azzal nem kívánunk élni, mert nem akarjuk az elnökségi ülés időtartamát indokolatlanul meghosszabbítani, melyen a mi előadásunk nélkül is jelentős számú előterjesztést kell megtárgyalnia és azokról döntést hoznia a tisztelt elnökségi tagoknak.

Tekintettel arra, hogy az elnökségi tagok elérhetőségeivel nem rendelkezünk, ezért tisztelettel kérjük elnök urat és főtitkár urat, hogy az elnökség részére jelen levelünket juttassák el.

Végezetül szeretnénk kifejezni reményünket, hogy a tegnapi hírlevél hangvétele kapcsán bennünk kialakult kellemetlen érzés csak túlérzékenységünk jele, és nem a tisztelet hiányát mutatja: ugyanis amíg a valamennyi budapesti ügyvédnek kiküldött hírlevélben az érveinkkel nem, de módszereinkkel vitázó, kamarai álláspontot képviselő dr. Hidasi Gábor „kollégánk”, addig csoportunk kissé pejoráló, büntetőjogi mellékzöngét sem nélkülöző megnevezése „dr. Mező András és társai”.

Budapest, 2017. április 22.

Kollegiális tisztelettel:

Dr. Kollár Rózsa
Dr. Kováts Ágnes
Dr. Vauver Kriszta
Dr-d’Elhougne Győző
Dr. Herrmann Géza
Dr. Mező András
Dr. Móra László
Dr. Rezes Gábor
ügyvédek,
a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében

Válasz Hidasi Gábor kollégának

Összefoglaló elfoglalt kollégáknak: Hidasi Gábor kolléga úr fontosnak tartotta levelet írni arról, hogy egy ügyvéd nem pereskedik a kamarája ellen, még akkor sem, ha a kamara szabálytalanul jár el. Ha már így történik, akkor a kamarai tag fegyelmezetten összeszorítja a száját, és teszi, ami a kötelessége, azaz fizeti a tagdíjat. De arról már nem tartotta fontosnak értekezni a kolléga úr, hogy a pereskedésen kívül konkrétan milyen egyéb lehetősége van egy kamarai tagnak abban az esetben, ha megalapozott indítványa mindössze olyan hatást ér el, mint a falra hányt borsó?

Kicsit bővebben:

Hidasi kolléga úr fontosnak tartja fejtegetni, hogy a közgyűlés (mint kamarai szerv) nem lehet érvénytelen, legfeljebb – a bíróság jogerős döntése alapján – annak határozatai. Azt azonban nem tartja lényegesnek rögzíteni, hogy az a közgyűlés, amelyről konkrétan beszélünk, szabálytalan módon került összehívásra. És nem tartja lényegesnek azt sem rögzíteni, hogy a “közgyűlés” szóval illetjük nemcsak a kamarai szervet, hanem annak munkáját is (“közgyűlést tartottunk” – amely közgyűlésnek tárgyiasulása a határozatok meghozatala), és amely munka viszont – a szabálytalan összehívás okán – már lehet érvénytelen.

Fontosnak tartja pedagógiai célból (hiszen a kolléga úr az Oktatási Bizottság elnöke) rögzíteni, hogy a jog fegyverét másokért és magunkért csak érdekvédelmi célból használjuk, önmagunk ellen tehát nem. Sajnos azonban “önmagunk” alatt nem a tagságot érti, hanem kizárólag azokat a személyeket, akik a szabálytalanul összehívott közgyűlés összehívásában érintettek.

A tagságnak ezzel szemben nem az az érdeke, hogy egy szabálytalan közgyűlésen részt vegyen, hanem az, hogy tisztán lásson a kamara gazdálkodása kérdésében, tehát annak a pénznek az elköltése kérdésében, amit a tagság fizet be a kamara számlájára. A tisztán látás pedig azt jelenti, hogy az alapszabályban rögzített határidőn belül megkap minden lényeges információt a gazdálkodással kapcsolatban. Mind a hátunk mögött hagyott, mind az előttünk álló év tekintetében.

Ehhez képest mi a jelenlegi helyzet? Az elnökség április 26-án véglegesíti majd a költségvetést. Az Ellenőrző Bizottságnak nyilvánvalóan ezt követően, a végleges számokat kell véleményeznie (ha korábban már véleményeztek, akkor azt minden módosított tétel tekintetében ismét meg kell tenniük). Egyébként az Ellenőrző Bizottság jelentése még nem lelhető fel a kamarai honlapon annak ellenére, hogy az április 13-án érkezett kamarai hírlevél ezt állítja. Talán abban bíztak a hírlevelet írók, hogy senki sem fog felmenni a honlapra, és megkeresni a bizottság véleményét. Mi ezt megtettük. Nincs fent.

Tehát május 3-án közgyűlés lesz, azonban csak ezen időpont előtt hat nappal, április 26-án lesz csupán végleges elfogadott költségvetés (és akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha arra hivatkoznak majd, hogy csak a megismételt közgyűlésen, május 12-én lesz határozatképesség. Az is csak 15 nap, tehát éppen a fele az alapszabályban rögzített időtartamnak). Hidasi kolléga úr, aki évtizedek óta elismert társasházi jogi szakember, nem tartja problémásnak azt a tényt, amit bármely társasházi közgyűlés esetében kifogásolna.

Másrészt szintén garanciális feltétele egy közgyűlés megtartásának, hogy minden kamarai tag tudomást szerezzen a közgyűlésről. Ennek maga a meghívó úgy kíván eleget tenni, hogy rögzíti: a kamara honlapján, valamint minden egyes tag részére megküldött elektronikus levél útján is meghirdetésre kerül a közgyűlés. Ehhez képest az alapszabályban rögzített 30 napos határidőn belül kizárólag a kamarai honlapon került meghirdetésre a közgyűlés, de a minden kolléga részére megküldött elektronikus levél formájában nem. Nem várható el egyetlen kamarai tagtól sem, hogy hetente csak azért megtekintse a kamara honlapját, hogy vajon azon a héten éppen tűztek-e ki közgyűlést vagy sem. A meghívó elektronikus levél formájában csak április 11-én került kiküldésre a tagság részére. Az már nyilván puszta feltételezés, hogy amennyiben csoportunk nem jelzi a problémát a kamara felé, úgy ezt a levelet soha nem küldték volna ki, de abból kiindulva lehet alapja, hogy eddig egyetlen korábbi közgyűlés alkalmával sem történt meg ilyen levél kiküldése.

A tagságnak tehát igenis érdekében áll, hogy

  1. tiszta és pontos képet kapjon a kamara gazdálkodásáról,
  2. hogy időben értesüljön a kamarai közgyűlésről.

Ezeknek az alapvető, garanciális elemeknek a szükség esetén akár jogi eszközökkel is történő kikényszerítése érdekvédelem. Azaz olyan kérdés, amelyben Hidasi kolléga úr véleménye szerint is helye van a jog fegyvere alkalmazásának.

Végül Hidasi kolléga úr leírja a kulcsmondatot: a vélt vagy valós szabálytalanságokat ott tárjuk fel, és ott vitassuk meg, ahol orvosolni is tudjuk.

Ezt kíséreltük meg akkor, amikor az elnök úrhoz és a főtitkár úrhoz fordultunk április 7-én az észrevételünkkel. Azt a választ kaptuk még aznap elnök úrtól, hogy felvetésünket az elnökség elé terjeszti. Tudomásunk szerint ez nem történt meg azóta sem. Az azonban igen, hogy elnök úr saját hatáskörben úgy döntött, igenis keresztül veri a tagságon a közgyűlést így, szabálytalanul meghirdetve. Erről minket már nem értesített, hanem azt a kiküldött kamarai hírlevelekből kellett megtudnunk.

Milyen módozatot tudna még ezen felül Hidasi kolléga úr arra, hogy a szabálytalanságot megvitassuk és orvosoljuk?

Leveléből nem derül ki, hogy mit tehetne akkor egy kamarai tag, ha az elnök, akihez levelet írt, részletezve megalapozott jogi kétségeit, a lehető legnagyobb mértékben figyelmen kívül hagyja az írtakat, olyan szinten, hogy még csak magyarázatra sem méltatja a hozzá fordulókat.

Hidasi kolléga úr szerint nyilván beletörődik.

Törvényes vagy törvénytelen?

Pontosan két hete jelent meg a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 3/2015.10.21. számú határozatával a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének hatáskörébe tartozó feladatok ellátására kijelölt Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnöksége 2016. február 17. napjára összehívta a Budapesti Ügyvédi Kamara évi rendes közgyűlését.

Az összehívással kapcsolatban a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport tagjai között felvetődött a kérdés: ha az évi rendes közgyűlés összehívására volt lehetőség, akkor a kamarai választások kiírására miért nem kerülhetett sor akár ezen aktussal egyidejűleg, vagy ahelyett. Az azonban fel sem merült bennünk, hogy a közgyűlés összehívását törvénytelennek minősítsük azért, mert azt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnöksége tette meg.

A tegnapi napon napvilágot látott egy, az összehívás jogszerűségét a fenti okból kétségbe vonó bejegyzés az Ügyvédi Összefogás Egyesület ügyvédi-jogász portálján. Ugyanezen portálon a 2014-es kamarai választásokkal kapcsolatos, jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárással kapcsolatban is megjelent egy hír, amely szerint elfogultsági kifogást kívánnak benyújtani az ügyben eljáró bíróval szemben, mert annak egy saját peres ügyében olyan ügyvéd járt el, aki a 2014-es választások során mandátumhoz jutott. Ezzel a szerző azt sugallta, hogy a bíró a volt jogi képviselője érdekeit szem előtt tartva dönthet, nem pedig a törvények biztosította jogi kereteken belül. Ez a vélemény igen sajnálatos. Megértjük, hogy mindenki véleménye szerint sok múlik a Kúria döntésén, azonban előre elfogultsággal vádolni a bíróságot anélkül, hogy az bármilyen jelét adta volna ténylegesen az elfogultságának, nem méltó az ügyben érintett felekhez, nem méltó végső soron a budapesti ügyvédséghez sem.

Visszatérve a BÜK közgyűlésének összehívására, az Ügyvédi Összefogás hivatkozott oldalának jogi érvelése szerint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv) 125/A. § (1) bekezdése a) és b) pontjának összevetéséből az derül ki, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnökségének kijelölése kizárólag a Kamara közfeladatainak ellátására vonatkozik, de az önkormányzatisággal, önszerveződéssel kapcsolatos feladatok ellátására nem.

A Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport álláspontja szerint nem ütközik jogszabályba, hogy az évi rendes közgyűlést a MÜK által kijelölt elnökség hívta össze.

Az Ütv. 125/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter e jogkörében keresetet indít a törvényben meghatározott okokból, és ezzel a területi kamara bármely szervének, tisztségviselőjének határozata, intézkedése, vagy az általa kiállított okirat érvényessége, létrejötte kétségessé válik, a miniszter tájékoztatása alapján a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége gondoskodik arról, hogy az érintett területi kamara elnöke, elnöksége, vagy fegyelmi bizottsága hatáskörébe tartozó feladat ellátására más területi kamara, illetve területi kamarák megfelelő szervét, tisztségviselőjét jelölje ki. A törvényhely itt tehát az illetékes szerv hatáskörébe tartozó feladat ellátásáról beszél, nem térve ki arra, hogy az a feladat a közfeladat ellátásából, vagy az önkormányzatiságból adódik.

Ugyanezen jogszabályhely (1) bekezdésének b) pontja azonban már “közfeladatról” beszél, amikor azt mondja “a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke gondoskodik arról, hogy az a) pont szerinti körbe nem tartozó bármely más közfeladat ellátására – a 119. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő – ügyvédet jelöljön ki”.

A hivatkozott portálbejegyzés szerint ha a b) pontban közfeladatról van szó, akkor az a) pontban is. Ez azonban a törvényszöveg semmilyen szempontú elemzéséből sem következik. Annál is inkább, mert a MÜK Elnöke élt is a b) pont szerinti kijelölés lehetőségével, amikor például 2015. november 16. napján fegyelmi megbízottakat jelölt ki. Ügyvédeket, közfeladat ellátására.

Az a) pont értelmében a BÜK Elnökségének valamennyi hatáskörébe tartozó feladat ellátására kijelölte a MÜK Elnöke a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnökségét. Az Ütv. 106. § (2) bekezdésének a) pontja elsőként rögzíti, hogy a területi kamara elnökség összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását. Az évi rendes közgyűlés összehívása [továbbá az Ütv. 105. § (1) bekezdése értelmében a választások kiírása is] egyértelműen az elnökség hatáskörébe tartozik. Az elnökség hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával jelenleg a Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara Elnöksége jár el. Jelenleg nincs olyan más szerve a Budapesti Ügyvédi Kamarának, amely elláthatná ezt a feladatot.

Az Ügyvédi Összefogás által megfogalmazott vélemény szerint a Kamaránk önkormányzatiságával nem fér össze, hogy önkormányzatiságunkkal kapcsolatos ügyekben, mint amilyen egy közgyűlés kiírása, vagy ezek szerint akár választások kiírása, olyan szerv döntsön, amelynek tagjai valójában nem tagjai a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Ez sértheti az érzéseinket, sértheti a hiúságunkat, állíthat ki a budapesti ügyvédségről egyfajta bizonyítványt, de attól még lehet teljes mértékben szabályos. Ahogyan jelen pillanatban az is.

A fentiek fényében is kijelenthetjük, véleményünk változatlanul az, hogy a kialakult helyzetet kizárólag új választások kiírásával lehet véglegesen, a tagságunk számára megnyugtató módon megoldani. Semmiképpen sem alkalmas a helyzet megoldására az, ha a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban egyes csoportok megkérdőjelezik az eljáró bíróság pártatlanságát, vagy a közgyűlés összehívásának a jogszerűségét, mert ez a fajta magatartás csak a jelenlegi, áldatlan állapotok prolongálásához vezet.

A Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport arra buzdítja a tagságot, minél nagyobb számban vegyünk részt a közgyűlésen, hogy szakmai önkormányzatiságunk, önrendelkezésünk ne csupán egy jogszabályban biztosított lehetőség legyen, hanem valósággá váljon.

Ceterum censeo, az új választásokat minél hamarabb ki kell írni!

Budapest, 2016. január 25.

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért