Címke: hal

Gyermekkori Karácsonyok

Gyermekkori Karácsonyok

A halat mindig Lili néni készítette, nagyapám nővére. Ezt nem engedte ki a kezéből. Nagyanyám csak elrontja, Alíz nagynéni ízléstelen és hülye, Öcsiről meg jobb nem is beszélni…. Igaz, Lili néni nagyon jól csinálta a halat. Mi meg közben kikutattuk a régi bakelit lemezeit, belenéztünk az emlékkönyvébe, vihogtunk a retusált fotóin. Nem múlt úgy el ünnep, hogy ne Lili néni hozta volna legújabb kreálmányát a jénaiban.

Egyszer amikor ajándékba kaptunk egy óriási pontyot, és Anyám kirántotta – persze nem prézliben, mert mindnyájan Levinnél tanultunk,- óriási balhé volt, hogy hogy merészeli.
Utána már nem szerettük annyira Lili nénit,mert Anyuval kiabált. Hogy mit képzel. A halhoz csak ő ért, meg ne próbálja még egyszer…

Azóta nézem kétkedve az elhivatott embereket. Pontosabban azokat, akik úgy képzelik, hogy ők, és csak ők értenek valamihez, legyen az a tökéletes lágy tojás, a legjobb közlekedési útvonal, vagy az élvezhető művészet határoló cölöpjeinek leverése.

Mert egy kicsit én is szeretnék odajutni, és belelátni, hogy tényleg úgy van- e, ahogy mondják nekem?
És szeretném, ha meghallgatnák a véleményemet!
Hogy szerintem kell még bele só.
Vagy arra hamarabb.
Esetleg az tök jó graffiti .

Szóval jó volna, ha nem hinnék egyesek, hogy csak az ő boszorkánykonyhájukban lehet összeeszkábálni a bölcsek kövét.
Vagy az ügyvédi hivatás gyakorlásának módját.
Mondjuk úgy, hogy a játékszabályokat, abban a játékban, ahol most már nyugdíjig játszanék.
Úgyhogy most már zokon veszem, ha széles szakmai egyeztetésről, vitáról halandzsáznak, miközben elhúzzák a függönyt, kulcsra zárják az ajtót, és ipari füsttel ködösítenek, amikor az életemről van szó.
Arról, hogy hogyan élhetem a jövőben azt amit húszonéve élek, és amiért annyit tanultam.
Hát ne tegyék!
Mert lehet, hogy azok, akik évtizedek óta markolják az íróasztal szélét jobban tudják. Mert lehet, hogy Ők az okosabbak.
De talán sok ezrünkből néhánynak lehet egy-egy jó ötlete!

Ha a hatalom birtokosai nem engedik meg, hogy mások javasoljanak, ha bezárják párnázott ajtóikat a tagság elől, ha ötleteket csak egymástól kérdeznek, akkor be kell kiáltani az ablakukon!

Mint hallottuk, az ügyvédi hivatás gyakorlásáról szóló jogszabályok tervezetét hosszasan, alaposan, és széleskörűen vitathattuk meg.

Nos, kedves kollégák, ki hol szólhatott bele? Ki milyen szakmai fórumon fejtehette ki a véleményét, javasolhatta elképzeléseit, sírhatta el bánatát?

Mert ezt hallhatjuk most.
A lezajlott nagy szakmai egyeztetést.
Mert én a magam részéről kérem, elvárom, hogy megkérdezzenek ezekről valóban azok, akik rám hivatkoznak, akik azt csiszolják, hogy hogy lesz nekem eztán jó.
Most van ideje a hozzászólásnak, de még inkább a hozzánk szólásnak, most kell nagyon a nyilvánosság!

Most lehet beleszólni, vagy ha nem lehet, hát tegyük, tetessük lehetővé!
A tét óriási, és ha nem kopogunk, nem hívnak bennünket!

Lili néni évtizedeken át sütötte a halat.
Úgy érezte, hogy nekünk, a családnak az s úgy lesz a legjobb, ahogy Ő készíti.
Minden évben elmondta azt, hogy jövőre már nem szeretné ezt a fáradtságot.
De mégis, Karácsony előtt a szokott természetességgel nyilatkoztatta ki, hogy idén is Ő.
Mert nincs jobb.
Mert senki se tudja úgy , mint Ő.
Mert mielőtt átadja a stafétabotot,- még tartja egy kicsit.

Lili néni kilencvenkét évesen ment el.
Azóta nincs hal Karácsonykor.
De nem is bánjuk.