Az e(mint elnöki)-matrica ismét megbukott! De a következtetéseket le kell vonni

Az e(mint elnöki)-matrica ismét megbukott! De a következtetéseket le kell vonni

 

Sokan várták izgalommal a Parlament Törvényhozási Bizottságának mai ülését. Néhányan már hallottunk kósza híreket arról, hogy a Bizottság előtt komoly jogi érvek vonulnak majd fel az e-matrica bevezetése ellenében. De ismerve azt a szívós hajthatatlanságot, amely 2014 januárja óta sem hagyta az e-matricát eltűnni véglegesen a süllyesztőben, lehettek kétségeink afelől, hogy az Igazságügyi Minisztériumnak feltálalt ötlet ellen valóban eredménnyel tudnak-e érvelni azok, akik átlátták a sunyi tervet. Hogy a tagság feje felett, a MÜK-öt kész helyzet elé állító akaratot meg lehet-e törni.

Meg lehetett.

Az e-matrica immár második alkalommal bukott el. Nagy része volt ebben azoknak a kollégáknak, akik kiváló szakmai anyagokkal támogatták a bizottság munkáját, és képesek voltak jogi érveikkel elérni, hogy végül a MÜK elnöke is belássa: jelenlegi formájában nem kellően előkészített, kidolgozatlan az e-matrica koncepciója.

A nagymértékű felháborodást és a sok kolléga által befektetett szakmai munkát siker koronázta. De nem feledhetjük el, hogyan jutottunk el egyáltalán idáig.

Vegyük sorra a tényeket.

Tény, hogy az e-matrica rendszer lelkes támogatója dr. Réti László, a BÜK elnöke. A BÜK 2014-et megelőzően 124 millió forintot fektetett már be az e-matrica rendszer kidolgozásába. 2014-ben az e-matrica rendszer üzemeltetésére fél milliárd forintos alaptőkével egy részvénytársaságot kívántak létrehozni, azonban a BÜK közgyűlése az elnök elképzelését heves vita után leszavazta.

A MÜK elnökségi ülésén a tervezett jogszabályhely-módosításról több jelenlévő szerint dr. Baranyi Bertold adott tájékoztatást az elnökségi tagoknak. Dr. Baranyi Bertoldot a BÜK foglalkoztatja a mi tagdíjunkból évi több, mint 2 millió forintos megbízási díj keretében szabályozási szakjogászként, ami azt jelenti, hogy dr. Baranyi Bertold feladata a szabályzatok, határozat-tervezetek összeállítása – bár jegyezzük meg, hogy a nagyobb nyilvánosságot szolgáló elnökségi ügyrendet a mai napig sem sikerült megszövegeznie, még a mások által önszorgalomból, díjazás nélkül elkészített tervezetek alapulvételével sem.

A fentiek alapján többen is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az IM hirtelen törvénymódosítási szándéka mögött dr. Réti László áll, és a jogszabályhely módosítás szövegét dr. Baranyi Bertold fogalmazta meg. A fentebb hivatkozott 2014. január 27-i BÜK közgyűlési döntésben foglalt tiltás ellenére a BÜK elnöke és (egy kivétellel) a BÜK-nek a MÜK-be delegált tagjai is megszavazták a törvénymódosítás támogatását.

Időközben a BÜK elnökségi ülése is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az elnökség arra hivatkozott, hogy az e-matrica kérdésében nem rendelkezik hatáskörrel, így nem értékelte sem az elnök e körben végzett tevékenységét (így felelősségre sem vonta a tagság döntésével ellentétes eljárása miatt), sem állásfoglalást nem fogadott el az e-matrica kérdésében.

Előbb az elnök és a MÜK-be delegált tagok, majd a BÜK elnöksége is cserben hagyott minket.

Természetesen voltak olyan elnökségi tagok, akik felszólaltak az eljárással szemben. Tudomásunk szerint Csire Balázs, Hegedűs László, Nehéz-Posony Márton és Papp Géza főtitkár (aki egyedüliként utasította el a MÜK szavazásakor a törvénymódosítási kezdeményezést) is szerette volna döntésig vinni a kérdést, de a hatáskör hiányának álcája mögé bújva a többség maradt az elnök kottájánál.

Ezzel már nemcsak az elnök és a MÜK-be delegált képviselőink, de az elnökség többsége is megmutatta, mennyiben számíthat rájuk a tagság. Mennyiben mernek kiállni egy olyan ügy ellenében, amely tapinthatóan a budapesti ügyvédek jelentős részének ellenkezésébe ütközik. Mennyiben hajlandóak elnökségi tagságukhoz fűződő, vélten vagy valósan az elnöktől függő kiváltságaikat kockáztatni egy olyan ügyben, ahol meg kell szólalni, ahol tényleges érdekvédelmet kell gyakorolni. Amikor éppen nem a saját érdekeiket, hanem az őket delegáló tagság érdekeit kell védeni.

Kevés kivételtől eltekintve az elnökség tagjai leszerepeltek. Az elnökkel együtt le kellene mondaniuk, de nem fogják ezt megtenni. Talán meg sem értik, mi a probléma. Hiszen nem volt hatáskörük…

A 2017. év úgy látszik, ilyen. A közgyűlés összehívásával kapcsolatos polémia idején is nagy mellénnyel kezelte az elnökség a kérdést, aztán ugyan, ha szavakkal nem is, de tettekkel kénytelenek voltak beismerni, hogy hibát vétettek. Most hasonló a helyzet.

Az e-matrica ügye megmutatta, hogy a BÜK tagsága ismét képes, igen, KÉPES az érdekeit akár a saját vezetősége ellenében is érvényre juttatni. Bár nem valószínű, hogy ebből az elnökség tagjai tanultak.

De mi tanultunk. Ha összefogunk, és hajlandóak vagyunk tenni azért, ami fontos, akkor igenis át lehet törni a falakat, és el lehet érni a változást. Ha nem süllyedünk passzivitásba, az “úgysem tudunk változtatni” apátiájába.

Tudunk változtatni, Kollégák! És az erőnket, az ébredésünket mutassuk meg mindazoknak, akik megpróbáltak a fejünk felett, ellenünk cselekedni. Akik megpróbálták a munkánk egyik alapját képező ellenjegyzés jelenlegi intézményét közbizalomra méltatlan eljárásként, minket ügyvédeket pedig adócsaló és okirathamisító bűnözőként beállítani a minisztérium, a társadalom, a saját ügyfeleink előtt is.

Lepjük meg a jelenleg regnáló vezetést azzal, hogy szolidaritást vállalunk egymással, és fellépünk az érdekeinkért, ha kell, az általunk pénzelt, saját érdekvédelmi szervezetünkkel szemben is. Mutassuk meg, hogy a fejünk felett, az érdekeinkkel szembeni döntés nem elfogadható!

Erre módunk nyílik legközelebb a 2017. évi szeptemberi “rendes” közgyűlés alkalmával, majd 2018 év végén, a választások során.

 

 

Valami elindult…

Valami elindult…

A levonó.
Van, ahol így hívják a matricát.
És levonó az is, aki levonja a megfelelő következtetéseket egy helyzetből.
Legyenek most azok a levonók, akik értik és érzik, hogy nincs tovább.
Mert nincs tovább!
Eddig lehetett bízni, emelt fővel járni.
Tapasztani a gátat, ahol ömlött a víz.
Eddig lehetett lojálisnak lenni. Összezárni, ha farkast kiáltottak.
Már nincs kihez.
Ne legyetek lojálisak az imbiszhez és a pogácsához!
Eddig hihettétek, hogy van nemesebb cél.
Hogy van fül a jobbító szavakat hallani.
Hát nincs, barátaim.
Bennünket eladtak.
Eladtak nagy titokban.
Eladtak bizony azok, akik elhitették, hogy választott tisztségviselőként majd számít, hogy mit mondotok.
Lám ennyit számít. Pár oklevél, kitüntetés, parádé.
Szembe vittek titeket azokkal, akik megválasztottak.
Azokkal, akik közgyűlésen tiltották meg, hogy sanda módon jöjjön a matrica.
Már döntöttünk egyszer: nem kell!
Akiknek nem tetszett, most a hátatok mögött megcsinálták.
Mindannyiunk háta mögött.
És most álljatok meg egy gondolatra.
Ezt akartátok? Csörgősipkán csilingelni?
Vonjátok le a következtetést!
Van, aki már megtette, tisztelet érte.
Csak akkor számítotok, ha kényelmetlenséget okoztok.
Nekik csak akkor.
Ha távoztok, az jelzés. Kényelmetlen jelzés.
Feléjük csak az, de felénk a tagságért való kiállás jelzése.
Ha egyedül marad a király a csatamezőn, országát adja majd egy lóért.
Ha lemond az elnökség, azzal áll most ki értünk.
A hátunkba tőrt kapottakért.
Ez erkölcsi kötelesség, nem félelem, mundér vagy kényelem kérdése.
Így kell most tenni, lássátok be.
Mert ezt kéri most tőletek ez a kar.

Tényleg semmit nem ér a szavunk?

Tényleg semmit nem ér a szavunk?

Az e-matrica ötletét a tagság teljes mellőzésével, fél óra alatt „gyorsított eljárásban” szavazta meg a MÜK elnöksége a május 22-i elnökségi ülésen, miután az Igazságügyi Minisztérium az ügyvédi kamara támogatását kérte ehhez a váratlanul felélesztett ötlethez. Egy kivétellel valamennyi BÜK küldött az e-matrica bevezetése mellett szavazott annak ellenére, hogy 2014. január 27-én a BÜK közgyűlése elvetette az e-matricával kapcsolatos Alapszabály módosítási javaslatokat.

Az ügyben 2014. január 27-e óta újabb közgyűlési döntés nem született, így akkor, amikor a BÜK tagjai az Igazságügyi Minisztérium “támogatása” mellett döntöttek, egy élő BÜK közgyűlési határozatot vettek semmibe.

Nyilván lehet azzal érvelni, hogy 2014. január 27-én mindössze egy Alapszabály módosítással kapcsolatos előterjesztést szavazott le a közgyűlés, azonban a leszavazás oka az volt, hogy a tagság nem kíván e-matricát. S ezt a döntést a minket a MÜK-ben képviselő kollégáknak kötelező erővel be kellett volna tartani és tartatni.

Az ötlet puccsszerű elfogadása tehát szembe megy a kamara közgyűlése által kifejtett, határozatba foglalt akarattal. A kérdésről előzetes egyeztetés az ügyvéd szakmában nem zajlott. Egyetlen kamarai vezető – sem a fővárosi, sem vidéki – nem kérdezte meg a saját tagságát arról, hogy támogató szavazatot adhat-e le. Sőt, mint azt már fentebb jeleztük, a budapesti kamara képviselői kifejezetten egy érvényben lévő közgyűlési döntéssel szemben adták le a szavazataikat.

A jelenleg rendelkezésre álló kevés információ szerint a MÜK elnökségének mindössze fél óra állt rendelkezésére arra, hogy döntését meghozza. A döntéssel kapcsolatos tájékoztatást az a dr. Baranyi Bertold tette meg, akit a BÜK szabályozási szakjogászi munkákra folyamatosan alkalmaz, és a 2016. évben 2.127.250,- Ft került kifizetésre részére a BÜK költségvetése terhére. A körülményekből – miszerint az e-matrica sem a tavaly kiadott Üt. koncepcióban, sem az IM által előterjesztett törvénytervezetben, sem a törvényhez érkezett tíz képviselői módosító indítványban nem szerepelt, hanem az egyszerre a “semmiből” bújt elő, mintha az IM javaslata lenne –, valamint az e heti BÜK hírlevél hangvételéből arra lehet következtetni, hogy az e-matrica intézménye személyesen a BÜK elnöke, dr. Réti László kérésére került be az ügyvédi törvény tervezetébe. Annak ellenére, hogy a budapesti tagság korábban kifejezetten az e-matrica ellen foglalt állást.

Az ügyvédi törvény Igazságügyi Minisztérium által közzétett eredeti változatáról a BÜK-ben szakmai egyeztetés nem folyt. A legfontosabb érdekképviseleti szerünk vezetői nem ösztönözték a tagságot arra, hogy véleményét kifejtse, illetve akik ezt megtették, azok választ nem kaptak arra nézve, hogy javaslataik sorsa mi lett. Nem folytattak le széleskörű társadalmi vitát a kamarai tagságon belül, nem jelezték a tagság számára, hogy melyek azok a módosító indítványok, melyeket a BÜK javasol és megküld az IM részére. Különösen igaz ez az e-matricával kapcsolatos módosításra. Egy olyan elnök, aki szívén viseli a tagság véleményét, akinek számára fontos, hogy a meghozott kamarai döntések a tagság támogatását is élvezzék, az amint tudomást szerez a változtatási szándékról, azonnal fellármázza a tagságot, rendkívüli közgyűlést hív össze – bár kétségtelen, hogy a közgyűlés összehívásában nem jeleskednek mostanában a kamarai vezetőink –, vitaesteket szervez, igyekszik megtudni, hogy milyen irányba lépjen annak érdekében, hogy a kamara tagságának széleskörű egyetértésével találkozzon. Legalábbis egy ideális világban ezt kellett volna tennie. Kivéve, ha ő maga az, akinek érdekében áll az e-matrica bevezetése.

Az elnök több alkalommal is kifejtette, hogy neki az e-matrica a szívügye. Nyilván ezért költött annak idején a BÜK az előkészítésére (az ún. Arhitel-projekt keretében) 124 millió forintot (az Index cikkében szereplő szám), szintén széleskörű ügyvédtársadalmi egyeztetés nélkül. S ezért szerepel az idei évi beszámolóban is, hogy ez a kifizetett 124 millió forint egy olyan költség, amely valamikor a jövőben megtérül. Mi, olvasók nem tudhattuk, hogy ez a nagyon közeli jövő. Az előterjesztés írója annál inkább.

A dolog egyértelmű: ebben a kérdésben a fejünk felett döntöttek, a megkérdezésünk nélkül.

Hogyan érvel a BÜK hírlevele az e-matrica intézménye mellett?

“Az ügyvédi hétköznapokat az „ellenjegyzési nyilvántartás” nevű új intézmény érintheti. Az állam által biztosított ügyvédi monopóliumok körébe (cégügyek, ingatlan-nyilvántartás) tartozó kötelező ellenjegyzéses okiratoknál a közjegyzőkével gyakorlatilag azonos technológiával készülne az okirat. Az ellenjegyzéshez a központi elektronikus nyilvántartásból kell kérni egy iktatószámot, amit akár papír, akár elektronikus ellenjegyzendő okiraton fel kell tüntetni. Nem minden egyes példányra kell külön iktatószámot kérni, ügyletenként 1-1 regisztrációs számról lenne szó! A költséget az ügyféltől rögtön el lehet kérni, mint jogszabályi előírás alapján és valószínűleg rendeleti úton meghatározott díjat. Természetesen, ha a jogtanácsosok kamarai taggá válnak, ez a nem ügyvédek által végzett ellenjegyzés után is jár. A bevétel a kamaráé.

A szaktárca álláspontja szerint ezzel az ügyfelek jól járnak, mert a most nem részletezett iratelőállítási módszertan egy magasabb okiratbiztonságot eredményez. Kizárja a visszadátumozást, a lapcserét az ellenjegyzett ügyek esetében. Az ügyfél egy minimális díjért jóval nagyobb értéket kap (az összeget nem tudjuk, de aligha fog többe kerülni, mint 2-3 kávé ára). Ez növelni fogja az ügyvédi hivatás iránti közbizalmat, méltóságát és biztosíthatja azt is, hogy ezeket a feladatainkat hosszú távon megtarthassuk. Adminisztratív teher szempontból nem összehasonlítható a törvényben még jelenleg is létező, de hatályba nem léptetett, 2013 végén elfogadott „matricarendszerrel”. Az ott tervezett adminisztrációnak a töredéke.

Ez – bár erről még korai álmodozni – forrást teremthet a felelősségbiztosítás növeléséhez, a tagdíj-emelés elkerüléséhez, a JogTudor és ne adj’ Isten más szolgáltatások térítésmentes nyújtásához, és a Magyar Ügyvédi Kamarát terhelő feladatok költségeinek csökkentéséhez. A tárca szerint: jó az államnak, jó az ügyfélnek és az ügyvéd zsebéből nem vesz ki pénzt. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének legutóbbi ülésén egy ellenszavazat mellett és az összes területi kamarai elnök igenlő szavazatával dr. Bánáti János felhatalmazást kapott arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium és a Parlament Igazságügyi Bizottsága e javaslatát támogassa.”

Melyek az ellenérvek?

  1. Az e-matrica egy újabb felesleges adminisztratív teher. Mint minden elektronikus rendszer esetében, itt is lehetnek leállások, problémák, előre nem tervezett üzemszünetek, amelyek megnehezítik, sőt az ellenjegyzéshez kötött ügyletek esetében akár ellehetetlenítik az ügyvéd munkáját. A rendszer feltörhető, ezzel nagyszámú ügyvédről derülhet ki munkájuk volumene, illetőleg valamennyi olyan adat, amelynek rögzítését a tervezet kötelezővé tenné.

Egyszerűbb és gyakorlatilag ingyenes megoldás: az elkészült szerződést aznap kötelező e-aktává alakítani és időbélyegzővel ellátni. Egy ellenőrzés során, vagy vitás esetben így ugyanúgy visszaellenőrizhető a dokumentum elkészítésének időpontja. A közbizalom és az ügyvédi hivatás méltósága nem az e-matricától fog növekedni, viszont a magasabb okiratbiztonsággal kapcsolatos jogalkotói szándék az e-aktává alakítással ingyen elérhető. Az ügyfél nem kap “egy minimális díjért jóval nagyobb értéket”. Olyan “értéket” kap, amelyet ingyen is megkaphatna a fenti javaslatunk szerint.

2. A regisztrációs díjat azonnal el lehet kérni. Igen, azonban pl. egy adásvételi szerződés esetében a regisztrációs díj mellett el kell még kérni a JÜB ellenőrzés költségét, a tulajdoni lap szolgáltatásának díját, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás szolgáltatási díját. Mindezek után kell még alkudozni az ügyvédi munkadíjról, amelyet – köszönhetően annak, hogy a kamara nem lép ebben az ügyben – már így is a padlóig nyomnak le az ingatlanközvetítők, a zugírász céggyárak, valamint az ügyvédek közötti kenyérharc. Egy cégalapítás esetében pedig az illeték és a közzétételi díj az, ami plusz teherként jelentezik az ügyfélnél, s amely mellé bejön az e-matricával kapcsolatos teher is, így tovább szűkítve az ügyvéd mozgásterét a saját megbízási díjával kapcsolatos alkuban (amikor a céggyárak, az ingyenes cégalapítást ajánló könyvelői irodák már így is versenyelőnyben vannak, s e tekintetben a kamara érdekvédelmi tevékenysége szintén a nullával egyenlő).

A regisztrációs díjjal kapcsolatos valós szándék (a jogtanácsosoknak az ügyvédi kamarába integrálásával együtt) úgy tűnik semmi más, mint újabb bevételi forrást generálni a kamara részére. Amivel akkor nem lenne probléma, ha ezzel együtt egy jelentős tagdíjcsökkentés is történne. Azonban látható az idei költségvetési tervezetből is, hogy annak ellenére, hogy a vezetés szerint 1,1 milliárd forintnyi tartaléka van kamaránknak, fel nem merül, hogy ezt az összeget, vagy ennek egy részét tagdíjcsökkentésre fordítsák.

A plusz költséget továbbá az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg, az bármikor módosítható, pl. csökkenthető, ami kérdésessé teszi az egész rendszert fenntartó területi kamarák invesztíciójának a megtérülését, vagy akár növelhető, ami még nehezebbé teszi az áralkut az ügyvédi díj mellett fizetendő egyéb költségek figyelembevételével. S ha azt is hozzátesszük, hogy a tisztán sikerdíjas megállapodást – amely sok ügyvéd számára jelent megbízást olyan esetekben, amikor az ügyfélnek nincs pénze a jogi képviseletének az előfinanszírozására – a törvény lényegében naturalis obligatiová minősítette, akkor már látható, hogy az ügyvédek számára nem sok pozitívumot hoz az új Üt. bármely olyan rendelkezése, mely az ügyvédi munkadíjat érinti.

3. Amiről nem szól a kamarai hírlevél: a módosítás elfogadásával mindazok az ügyvéd kollégák, akik eddig nem rendelkeztek elektronikus aláírással és az ehhez szükséges technikai felszereltséggel (mert pl. nem vittek cégeljárásokat), azok mostantól nem készíthetnek adásvételi szerződéseket. Eddig egy adásvételhez ad absurdum elegendő volt egy írógép is. Innentől kezdődően viszont számítógépre, elektronikus aláírásra, az ehhez szükséges programokra, ezen programok felhasználószintű ismeretére lesz szükség, amely mindazokat a kollégákat, akik erre nem fogékonyak, nem versenyhátrányba kényszeríti, hanem konkrétan kiűzi az ingatlanpiacról is.

4. Arról sem szól a tájékoztatás, hogy az e-matricát kezelő elektronikus rendszer felállítása és működtetése feltehetően a mi kamarai tagdíjunk terhére történik majd. Azaz velünk fizettetnek meg egy olyan rendszert, aminek a bevezetését már elutasítottuk, amely a mindennapi adminisztrációs terhek növelésével és a felesleges költségével számos hátrányt hordoz magában, és amelynek az előkészítésre a mai napig sikerült elkölteni 124 millió forintot. A 2014. január 27-i közgyűlésen sikerült megakadályozni, hogy további, több mint félmilliárdos invesztíció történjen ugyanezen témában. Az előterjesztés szerint az e-matricát kezelő rendszer 40-60 millió forintból megvalósítható (hogy akkor csak az előkészítésére hogyan lehetett 124 milliót költeni a mi pénzünkből, az rejtély, különösen, hogy az előkészítő anyagok nem publikusak). Ezt az összeget lehetne tagdíjcsökkentésre, továbbképzésre, érdekvédelemre fordítani, mivel – hangsúlyozni kell – ez a MI, kamarai tagok pénze, amelynek elköltésébe nekünk is kellene, hogy beleszólásunk legyen.

5. Végül még egyszer arról, hogy a tervezett intézkedés “növelni fogja az ügyvédi hivatás iránti közbizalmat, méltóságát és biztosíthatja azt is, hogy ezeket a feladatainkat hosszú távon megtarthassuk”.

    • Egyrészt, ma sem vagyunk egyedül a piacon. A közjegyzők, jogtanácsosok is jogosultak az ellenjegyzésre. Az új Üt. szerint azok a jogtanácsosok, akik “csak” ellenjegyeznek, nem is kell, hogy kamarai tagok legyenek. Továbbra is külsősként, továbbra is konkurenciát jelentenek.
    • A tervezett intézkedés – mivel még a hírlevél is hivatkozik is erre – azt sugallja, hogy eddig rendszeres volt a szerződések visszadátumozása ügyvédi berkekben. Nem sokban növeli az ügyvédség szakmai presztízsét, ha a saját vezetői feltételezik, hogy a közokiratok hamisítása olyan napi gyakorlat az ügyvédség körében, hogy ennek “visszaszorítására” törvényi rendelkezést kell hozni, és ezt még indokként is hangoztatja.
    • Az e-matrica bevezetése a sorok között azt is sugallja, hogy az ügyvédek gazdálkodásának, számlaadásának szigorúbb ellenőrzésére van szükség, mert az ügyvédek “nyilván” adócsalók. Persze 2014-ben, az emlékezetes matrica-közgyűlésen hivatkozott arra Réti elnök, hogy az ügyvédi tevékenység a cégügyekben és az ingatlan adásvételek esetében is nyomon követhető, mivel a készített okiratok bekerülnek a cégbírósághoz, illetőleg a NAV-hoz is. Mégsem ugyanaz egyetlen gombnyomással lekérni, hogy egy konkrét ügyvéd kolléga pontosan hány matricát igényelt (azaz mennyi ellenjegyzéshez kötött okiratot készített, így szükségszerűen minimum mennyi munka után kellett, hogy számlát bocsásson ki), mint az adásvételi szerződéseket kiválogatni ellenjegyző ügyvédenként, vagy a cégeljárásokban az ügyvéd e-mail címe alapján szétválogatni, hogy mennyi cégügyben járt el.

A fentiek alapján álláspontunk, hogy a tervezett intézkedés az ügyvédség számára vajmi kevés haszonnal jár, az az ügyvédség érdekeivel ellentétes. Nagyon szomorú, hogy e tekintetben az ügyvédség mint társadalmi csoport, és az ügyvédséget tömörítő, az ügyvédség érdekeinek képviseletére hivatott kamara egymással érdekellentétben áll.

A kamara nem lehet “önjáró”.

A kamarának a tagjai érdekeit kell képviselnie és érvényesíteni, még abban az esetben is, ha ez a kamara élén álló személy vagy személyek anyagi vagy egyéb érdekeivel ellentétes.

Petíciónkkal tiltakozásunkat fejezzük ki az e-matrica bevezetésével összefüggésben és felszólítjuk a kamara vezetését arra, hogy vonja vissza hozzájárulását és kezdeményezze a kifogásolt, e-matricára vonatkozó módosító indítvány visszavonását.

Petíciónkkal párhuzamosan aláírásgyűjtést kezdeményezünk egy kamarai közgyűlés összehívására, amelynek kizárólagos napirendje az e-matrica ügyben tanúsított vezetőségi magatartás értékelése, és határozott közgyűlési állásfoglalás az e-matrica ügyében.

Kelt Budapesten, 2017. június 3. napján

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport

Kérünk, írd alá TE is petíciónkat!

Egy helyreigazítási kérelem margójára

Egy helyreigazítási kérelem margójára

Nem valószínű, hogy valaha is előfordult már ilyen különös helyzet: a kamarai hírlevélben megjelent cikkel kapcsolatban csoportunk kénytelen volt helyreigazítási kérelmet benyújtani a BÜK-höz. Helyreigazítási kérelmünket már megosztottuk itt a honlapunkon, de maradt bennünk még néhány olyan gondolat, ami nem szorosan a helyreigazításhoz tartozik, mégis a cikk kapcsán merült fel, és talán tanulságosnak nevezhető.

A cikk erős, hazafias felütéssel kezd:

“Mi komolyan gondoljuk, hogy az önkormányzatiság azt jelenti, hogy a kamara ügyeit magunknak kell megvitatnunk és eldöntenünk”.

Sajnálatos módon nem derül ki, hogy ez a “Mi” kiket takar (a cikket senki sem írta alá), ahogyan az sem, hogy kik azok a “magunk”, akik a kamara ügyeit meg akarják vitatni és el akarják dönteni. Ha abból a legkézzelfoghatóbbnak tűnő feltételezésből indulunk ki az “önkormányzatiság” emlegetése kapcsán, hogy a “Mi” a kamarai vezetés, a “magunk” pedig a tagság lenne, máris beleütközünk néhány kérdésbe.

Ha a vezetés ennyire szeretné, hogy a tagság megvitassa és eldöntse a kamara ügyeit, akkor miért nem kezdeményezett előadás- és vitasorozatot a most már a Parlament előtt fekvő új Ügyvédi törvényről? Miért nem vitattuk meg az életünket, munkánkat döntően meghatározó törvénytervezetet? Az elmúlt hónapoknak másról sem kellett volna szólnia, mint az ügyvédi törvénnyel kapcsolatos kamarai rendezvényekről. Voltak ilyenek?

Ha a kamara ennyire számít a tagságra, akkor miért nem tesz meg mindent, hogy a tagság minél szélesebb köre gyakorolhassa a jogait egy közgyűlésen? Miért nem használ ki minden rendelkezésére álló eszközt, hogy mozgósítsa az ügyvédeket arra az eseményre, amely minden köztestület életében a legfontosabb: az éves közgyűlésre? Gondoljunk arra, hogy a választások alkalmával micsoda kampány futott mind az aspiránsok, mind a jelenlegi elnök részéről? Elnökünktől annak idején mindenki személyre szóló, drága prospektust tartalmazó levelet kapott az elnöki programmal, és ugyanezt nem mulasztotta el megküldeni elektronikus levélben sem. Miért nincs ilyen lelkesedés, ekkora felhajtás az évi rendes közgyűlések alkalmával? Talán, mert a közgyűlés pont arról szól, amitől a megválasztott vezető a legjobban tart: a számonkérésről?

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a “magunk” nem a tagságot jelenti. A legvalószínűbb magyarázat az elnökség lehet, de ebben az esetben is sántít a mondat, hiszen mi mindannyian, a kamara tagsága, nem adtuk át valamennyi, kamarai tagsággal járó jogosultságunkat az elnökségnek. Ők ott a mi kegyelmünkből ülnek, és minket kellene, hogy képviseljenek.  

Azt csak remélni lehet, hogy a fenti mondat nem cseng össze XIV. Lajos híres kirohanásával: “L’État, c’est moi!”

Hogy miért jutott eszünkbe ez a mondás? Mert a hírlevél némi előzményismertetést követően így folytatja:

“A kifogás lényege az, hogy a tényleges közgyűlés előtt 31 nappal közzétett írásbeli előterjesztések, amelyek 22 nappal előzik meg a várhatóan határozatképtelen első kitűzött napot, vajon szabályszerű közlésnek minősülnek-e? A kamara elleni per a levegőben lóg.”

Aki a fentieket leírta, nem igazán értette meg kifogásaink lényegét. Ezeket korábban már leírtuk, elmondtuk minden lehetséges kamarai fórumon, ezért nem ismételnénk meg.

Az a mondat azonban, amely egy kamara elleni pert vizionál csoportunkkal összekapcsolva, sajnos kifejezetten számító és aljas.

Miért? Csoportunk annak idején azzal az elhatározással jött létre, hogy végre legyünk úrrá azon a káoszon, amely a 2014-es kamarai választásokat követő bírósági eljárások nyomán kamaránkban felmerült. Közgyűlés összehívását kezdeményeztük, hogy mi magunk, a tagság dönthessünk a sorsunkról. Örömmel üdvözöltük a perek lezáródását, ahogyan azt most is meg lehet tekinteni honlapunkon, és bíztunk abban, hogy ilyen időszak többé nem következik be a BÜK életében.

Ezek után sandán meggyanúsítani pont a csoportunkat azzal, hogy esetleg pert kívánnák indítani a kamarával szemben, aljasság. Igaz, aki ezt leírta, abból indult ki, hogy korábban volt egy csoportosulás, az Ügyvédi Összefogás, amely szintén a kamarai vezetéssel kapcsolatosan fogalmazott meg – erős – kritikákat, és ez a csoport mára már gyakorlatilag nem fejt ki érdemi tevékenységet – köszönhetően többek között annak, hogy a folyamatos pereskedésekkel a kamarai tagság többsége, így például csoportunk sem, értett egyet. Aki a fentieket leírta, szeretné, ha a mi csoportunk is az említettek sorsára jutna, mert úgy tűnik, a mai kamarai vezető számára nyűg még a segítő szándékkal megfogalmazott kritika is. Úgy tűnik, az egyénileg elkövetett hibák felvetését a vezetés igyekszik a kamara elleni támadásként beállítani. Pedig nem igaz XIV. Lajos mondása…

Sajnos a választási perek lezáródása után is egyik per éri a másikat. A tavalyi közgyűléssel kapcsolatban jogerős ítélet még nem született (tudjuk már a választásokkal kapcsolatos perekből, mennyire lehet komolyan venni egy elsőfokú ítéletet), ennek ellenére a vezetés nem tanult semmit, és ugyanúgy szinte tálcán kínálja a még meg sem történt közgyűlés határozatainak megtámadását lehetővé tevő okokat.

A hírlevél azonban itt még nem ért véget.

“A csoport és Hidasi Gábor levélváltását a kamara közölte. Dr. Réti László elnök még a múlt héten meghívta a csoport nevüket is vállaló képviselőit az elnökség április 26-án lezajlott ülésére. A meghívást elfogadták. Az elnök a közgyűlés elhalasztására irányuló javaslataikat az elnökség elé terjesztette. A klubhelyiséget az általuk kért összejövetelre tegnap előkészítettük. A meghívottak az elnökségi megjelenést utóbb lemondták, a klubba nem jöttek el. Az elnökségi ülést megelőző néhány órában a minisztérium megkereséséből derült ki, hogy az érintett kollégák már törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtottak be az igazságügyi miniszterhez. Várjuk a miniszter válaszát.”

A leírtak szép kis csúsztatásokat tartalmaznak, de ezekre már reagáltunk helyreigazítási kérelmünkben. Leírtuk azt is, hogy csoportunk nem nyújtott be törvényességi felügyeleti kérelmet az igazságügyi miniszterhez. Ez tényszerűen egy hamis állítása a kamarai hírlevélnek.

Az azonban aranyos, hogy pont annak a kamarának a képviselője duzzog azért, mert csoportunk nem ment el a kamarai klubhelyiségbe, amely kamara 2017. március 14-re kamarai közgyűlést hívott össze, hivatalosan, a honlapon meghirdetett meghívó útján, majd a meghirdetett közgyűlést egészen egyszerűen nem tartotta meg. S a közgyűlés után 8 nappal az elnökség külön határozatot hozott arról, hogy ő nem is hívott össze közgyűlést. A közgyűlési meghívó a mai napon már nem látható a kamara honlapján, de csoportunknál megtalálható, és több Facebook posztban is szóvá tettük ezt annak idején, márciusban, amely posztok szintén visszakereshetők, és nyilvánvalóan utólag már nem manipulálhatók.

A hírlevél ismét egy erős megfogalmazással folytatja, szinte hallatszik, ahogy dörögnek az isteni szavak:

“A jogszabályba, vagy Alapszabályba ütöző (sic!) döntéseink egyetlen bírája a független bíróság lehet, helyettünk az állam jogi aktussal nem dönthet ügyeinkben.”

Gyönyörű, harcos kijelentés. Igaz is. Valóban, a köztestület döntéseivel, törvénytelen működésével szemben csak bírósági ítélettel lehet jogorvoslatot találni. Azonban a jelen esetben tudomásunk szerint nincs is szó arról, hogy az állam részéről bárki is “jogi aktussal” dönteni akarna a kamara helyett. Ha az “író” a törvényességi felügyeleti eljárásra gondol, akkor bizony még kell tanulmányoznia a jelenleg hatályos ügyvédi törvényt, hiszen az részletesen, pontosan leírja, mit tehet az igazságügyi miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében. Mindössze annyit, hogy magyarázatot kérhet a kamarától, és ha az a magyarázat nem megfelelő, akkor a bírósághoz fordulhat. Azért annyit csendben megjegyeznénk, hogy a bíróság is az állam része, amely jogi aktussal dönt a kamarai ügyekben…

No de a kamarai hírlevelet csak jogi végzettségű ember írja, tesszük fel. Ráadásul feltehetőleg ügyvéd is. Akár még az ügyvédség krémjébe (akár a legjobb 100-ba) tartozó személy. Ha így van, ne lenne tisztában azzal, hogy az igazságügyi miniszternek nincs beleszólási joga a kamarai ügyekbe? Valószínűleg pontosan tudja ezt ő.

De arra épít, hogy a függetlenségünkre oly érzékenyen ügyelő tagságunk számára nyilván felháborító, akár dühítő is lehet, hogy valakik az “állam segítségét” kérték, ahelyett, hogy belül tartották volna a problémák megoldását. Hiszen ha az állam beavatkozik, ki tudja mi lesz? Megint jöhet az állami gyámság, a bizonytalanság, a káosz… Persze ez a valóságban nem így van, mint azt fentebb és helyreigazítási kérelmünkben is leírtuk. De hangulatkeltésnek jó ez is, miként fentebb a kamara elleni per belengetése.

Majd a hírlevél végén jön a katarzis…

“A kamara és az elnökség saját jogköreiben tegnap állást foglalt a vitás kérdésekben. A jegyzőkönyv leírását követően erről tájékoztatjuk tagságunkat. A kifogásokkal – hosszas és sok kérdést mérlegelő vita után – nem értett egyet. Ugyanakkor természetesen nem kizárt, hogy a vitatott előterjesztésekről egy másik időpontra kitűzött közgyűlés szavaz majd.”

Az elnökség állást foglalt, ráadásul hosszas és sok kérdést mérlegelő vita után. Ezek szerint a csoportunk által felvetett kérdés annyira mégsem egyszerűen megoldható, ha az elnökség – amelynek minden tagja ügyvéd – nem tudott egységes álláspontot képviselni és elfogadni, sőt hosszas vita után hozták meg az egyet nem értő döntésüket.

De egyet nem értő döntés született?

Az utolsó mondat nem erre utal. “Nem kizárt”, hogy a vitatott előterjesztésekről egy másik időpontra kitűzött közgyűlés szavaz majd. Szóval úgy adunk igazat a XXI-eseknek, hogy az nehogy kiderüljön. Mivel amennyiben aggálytalanul, egyértelműen megállapította volna azt az elnökség, hogy csoportunknak nincs igaza az összehívás szabálytalanságával kapcsolatban, akkor fel sem merült volna, hogy újabb közgyűlést tűzzenek ki a vitatott előterjesztések kérdésében.

A fentiek alapján csoportunk sikerként könyveli el a következőket:

  • Hogy idén a szokásosnál jóval hamarabb – igaz még így sem szabályosan – megkaptuk a közgyűlési előterjesztéseket, így minden tagnak lehetősége és ideje van arra, hogy áttanulmányozza azokat, és valóban megalapozott döntést tudjon hozni a közgyűlésen.
  • Hogy felmerült annak a lehetősége, hogy ténylegesen betartják a kamarai alapszabályunkban foglaltakat, és egy újabb, szabályosan összehívott közgyűlésen dönthetünk az év legfontosabb kérdéséről: hogy mire költse a kamara az általunk befizetett kamarai tagdíjakat.

Bízunk abban, hogy minden, a kamarai közélettel kicsit is foglalkozó kollégánk látja: nem ellene, hanem érte beszélünk.

Átláthatóságot akarunk.

Megalapozott döntéseket akarunk a közgyűléseinken.

Olyan költségvetést akarunk, amely tényleg a tagság érdekeit figyelembe véve készült.

 

De ez az utóbbi igényünk már átvezet egy újabb területre.

 

Helyreigazítás

Helyreigazítás

A BÜK legutóbbi, 443. számú hírlevelében a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport is megnevezésre került egy aláírás nélküli cikkben – mégpedig ismét meglehetősen pejoratív szövegkörnyezetben. Mivel az elvileg valamennyi budapesti ügyvéd részére megküldött cikk csoportunkról olyat állít, amely nem felel meg a valóságnak, ezért helyreigazítási kérelemmel éltünk a BÜK felé, és kértük, hogy jelentessék meg haladéktalanul, egy következő kamarai hírlevél keretein belül az itt következőket:

A BÜK hírlevél 443. számában “Közgyűlés: további belviták” címmel aláírás nélküli cikket jelentettünk meg, amelyben a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoportról (a továbbiakban: XXI-esek) és a csoport tevékenységével kapcsolatban több, a csoportot sértő és valótlan állítást tettünk közzé.

Valótlanul állítottuk, hogy a XXI-esek által, a közgyűlés összehívása tárgyában beterjesztett kifogás lényege az, hogy a tényleges közgyűlés előtt 31 nappal közzétett írásbeli előterjesztések, amelyek 22 nappal előzik meg a várhatóan határozatképtelen első kitűzött napot, vajon szabályszerű közlésnek minősülnek-e.

A valóságban a kifogás lényege az, hogy a kamara alapszabálya értelmében a meghívót, és minden olyan írásbeli dokumentumot, amely az Alapszabály IV. fejezetének 4. pontja értelmében a meghívóhoz tartozik, így a beszámolót és a költségvetést, valamint az Ellenőrző Bizottság írásbeli beszámolóját is, a tervezett időpontot 30 nappal megelőzően a kamara tagjai részére meg kell küldeni. A felsorolt dokumentumok közül olyan is akad (az Ellenőrző Bizottság írásbeli beszámolója), amely ma, április 27-én, 6 nappal a közgyűlés időpontja előtt sem került még kiküldésre a tagság részére.

Valótlanul állítottuk a XXI-esek vonatkozásában, hogy “A kamara elleni per a levegőben lóg”. A valóságban a XXI-esek nem tettek semmiféle olyan nyilatkozatot, és a kamara sem rendelkezik olyan információkkal, amelyből feltételezni lehetne, hogy a XXI-esek bírósághoz kívánnának fordulni.

Valótlanul állítottuk, hogy “Az elnökségi ülést megelőző néhány órában a minisztérium megkereséséből derült ki, hogy az érintett kollégák már törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtottak be az igazságügyi miniszterhez.” Ténylegesen a XXI-esek nem nyújtottak be törvényességi felügyeleti kérelmet az igazságügyi miniszterhez, így a fenti állítás tényszerűen nem felel meg a valóságnak.

Megtévesztésre alkalmas módon állítottuk, hogy “A jogszabályba, vagy Alapszabályba ütköző döntéseink egyetlen bírája a független bíróság lehet, helyettünk az állam jogi aktussal nem dönthet ügyeinkben.” Ugyanis senki sem állította, hogy az állam bármilyen jogi aktussal dönteni kívánna kamarai belügyekben (bár megjegyzendő, hogy a független magyar bíróság is az állam része). Ezzel szemben az Üt. 121. § (2) bekezdése értelmében: “Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a működésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak.” Az Üt. 122.§ (1) bekezdése szerint pedig “Ha az igazságügyért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.” A hírlevél-beli állítással ellentétben a valóság az, hogy amennyiben a kamara működése az alapszabályba ütközik, úgy az igazságügyi miniszternek törvényességi felügyeleti jogkörében joga van felhívni a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére. Ezzel nem avatkozik bele a kamara belső ügyeibe, a legtöbb, amit tehet, hogy amennyiben a kamara álláspontja az, hogy nem követett el alapszabály sértést, úgy a bírósághoz fordulhat.

Megtévesztően állítottuk továbbá, hogy a XXI-esek „A meghívást elfogadták. Az elnök a közgyűlés elhalasztására irányuló javaslataikat az elnökség elé terjesztette. A klubhelyiséget az általuk kért összejövetelre tegnap előkészítettük. A meghívottak az elnökségi megjelenést utóbb lemondták, a klubba nem jöttek el.” A valóság ezzel szemben az, hogy a XXI-esek 2017. április 22. napján – az elnökségi ülést négy nappal megelőzően – Réti elnök úron keresztül valamennyi elnökségi taghoz eljuttatott, és álláspontjának részletes ismertetését tartalmazó véleményében azzal indokolta távolmaradását, hogy „Csoportunk megtárgyalta a lehetőséget, és úgy döntött, hogy nem él vele. Mivel érveinket már előadtuk, ezért nem szeretnénk azzal rabolni az elnökség drága idejét, hogy azokat ismételten előterjesztjük. Mivel a témában többet előadni nem tudunk, ezért feleslegesnek és improduktívnak tartjuk megjelenésünket és esetleges meghallgatásunkat is.” A levelünkre egyébként még április 23-án, tehát három nappal az elnökségi ülés előtt választ kaptunk Réti elnök úrtól a következő szöveggel: “Tisztelt Kollegák! Sajnálom a döntést, amit a titkárság holnap természetesen továbbít az elnökség tagjainak. Üdvözlettel: Réti László”

Egyébként bízunk abban, hogy a jövőben a felmerülő viták elintézésének módja nem az lesz a kamarai vezetés részéről, hogy a vitás kérdésekben tényszerűen valótlan és a becsületsértés határán egyensúlyozó állításokkal a tagságot a kamarai vezetés álláspontjával ellentétes véleményt képviselő kollégák ellen igyekszik fordítani.

És abban is bízunk, hogy a kollégáink átlátják, hogy észrevételeink, felszólalásaink az ő érdekükben, mindannyiunk érdekében történnek.

Például a közgyűlés összehívásával kapcsolatban azért, hogy végre egyszer időben megkapjunk minden közgyűlési anyagot, és egyszer, legalább egyszer arra „kényszerítsük” a kamarai vezetést, hogy betartsa a játékszabályokat, és esélyt adjon a tagságnak arra, hogy egyenlő félként jelenhessen meg a közgyűlésen. Mert aki nem felkészült, az kérdezni sem tud. Aki pedig nem kérdez, hanem mindent elfogad úgy, ahogyan azt elébe teszik, az nem a maga sorsának a kovácsa.

Csatlakozzon hozzánk!

Csatlakozzon hozzánk!

Köszönjük, hogy ennyien kitöltötték ügyvédi konzultációs kérdőívünket! Ha egyetért a céljainkkal, csatlakozzon hozzánk!

Azok száma, akik kitöltötték konzultációs ívünket, messze meghaladta az általunk előzetesen elképzeltet.

Nagyon szépen köszönjük!

Ha Ön még nem töltötte volna ki, akkor ezen a linken továbbra is elérheti.

Szeretnénk, ha el tudnánk érni azt a kritikus tömeget, amely végre komoly és eredményes érdekvédelmet biztosíthat az ügyvédségnek. Programunkat három kérdéskör megoldása köré csoportosítottuk:
  • érdekvédelem hiánya,
  • átláthatatlan kamarai működés,
  • az ügyvédi szakma idejétmúlt szabályozása.
Ha Ön úgy gondolja, hogy bármelyik kérdésben hallatni szeretné a hangját, vagy vannak ötletei, ne tartsa vissza magát!
Ha Önt is érdeklik a kamarai események, és úgy gondolja, hogy szívesen csatlakozna hozzánk, akik szeretnénk elérni, hogy a kamaránk elsősorban azokkal a problémákkal foglalkozzon, amelyeket a tagsága fontosnak lát, akkor kérjük, keressen meg minket akár úgy, hogy e-mailt ír nekünk, akár úgy, hogy Facebook oldalunkon jelzi ezen szándékát.
A kamara elnöksége április 26-án ülést tart

A kamara elnöksége április 26-án ülést tart

Bízunk benne, hogy azért, mert a kamarai közgyűlés összehívásával kapcsolatban általunk felvetett problémát hozzánk hasonlóan lényegesnek ítélte, dr. Réti László elnök úr telefonon keresztül meghívta a Kollégák-XXI csoport képviselőit a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének 2017.április 26-án tartandó ülésére. Csoportunk egyeztette a felkérést, majd egységesen arra a véleményre jutott, hogy a felkínált lehetőséggel nem szeretnénk élni. Hogy miért nem, azt az itt következő, az Elnök Úrnak, Főtitkár Úrnak, valamint az Elnökség valamennyi tagjának szánt levelünkben indokoljuk meg.

 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Főtitkár Úr!

Köszönjük hogy Elnök Úr lehetőséget kívánt adni nekünk, hogy részt vegyünk az április 26-án tartandó elnökségi ülésen, és ott ismét kifejthessük álláspontunkat arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 2017. május 3-án (megismételt közgyűlés időpontja: május 12.) tartandó közgyűlés összehívása miért nem felel meg sem a kamara alapszabályában, sem az elnökség vonatkozó határozataiban foglaltaknak.

Csoportunk megtárgyalta a lehetőséget, és úgy döntött, hogy nem él vele. Mivel érveinket már előadtuk, ezért nem szeretnénk azzal rabolni az elnökség drága idejét, hogy azokat ismételten előterjesztjük. Mivel a témában többet előadni nem tudunk, ezért feleslegesnek és improduktívnak tartjuk megjelenésünket és esetleges meghallgatásunkat is.

A közgyűlés összehívásával kapcsolatos érveinket az alábbiakban kívánjuk röviden összefoglalni:

Az alapszabály szerint a közgyűlést, tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően meg kell hirdetni a tagság körében. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket is. A közgyűlés elnökség által eldöntött időpontja 2017. május 3.

A közgyűlési meghívó április 3. előtt fent volt a kamarai honlapon. Azonban a másik, elnökség által eldöntött közzétételi mód, az elektronikus levél, csak április 11-én került a tagság részére kiküldésre. Ebben az elektronikus levélben az szerepelt, hogy az „érdemi” közgyűlés időpontja 2017. május 12-e, és nem szerepelt benne a május 3-i dátum. Így a csupán az elektronikus levelet elolvasó kamarai tagok nem is szereznek tudomást a május 3-i közgyűlési időpontról. Attól a közismert ténytől függetlenül, hogy a meghirdetett kamarai közgyűlés nem szokott határozatképes lenni, és csak a megismételt közgyűlésen lehet érdemi munkát folytatni, a tagságnak joga van arról tudni, hogy május 3-án kell(ene) megjelennie a közgyűlésen.

Amennyiben a meghívó kézbesítése szabályos, akkor is problémát jelent, hogy az írásbeli mellékletek megküldése nem történt meg. Az elnökség április 26-án véglegesíti a költségvetést, az Ellenőrző Bizottságnak ezt követően kell azt még egyszer áttekintenie, így leghamarabb a kamarai közgyűlést megelőző 7. napon kaphatják meg az alapszabály szerint egyébként szintén kötelező Ellenőrző Bizottsági jelentést a tagok. Arról nem beszélve, hogy amíg nem tekinthető véglegesnek a költségvetés és a 2016. évi beszámoló, addig azzal kapcsolatban a közgyűlésen megjelenni kívánó tagság sem tud felkészülni, kérdezni, mivel még az is lehetséges, hogy rákérdez egy problémára, de az a közgyűlés elé kerülő anyagból már eltűnik – mivel az elnökség esetleg korrigálja az adott problémát 26-án.

A 30 napos határidő, amelyet a kamarai alapszabály feltüntet, garanciális jelentőségű. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy olyan kamarai tag, aki felelősségteljesen kíván dönteni a közgyűlésen, áttekinthesse az előterjesztéseket, esetleg szakértő bevonásával azokat elemezhesse, és feltehesse a kérdéseit, amelyekre még a közgyűlés előtt válaszokat is kaphat.

A nem szabályszerű összehívás azért is probléma, mert még abban az esetben is, ha a közgyűlésen minden szabályosan zajlik, és a jelenlévő tagság legnagyobb megelégedésére születnek meg a közgyűlési határozatok, lehetőség nyílna a szabálytalan alakisággal meghirdetett közgyűlés miatt azok – vélhetően eredményes – megtámadására.

Ezt elkerülendő egyetlen megoldást látunk: ha a közgyűlést egy olyan időpontra hívja össze az elnökség, amely időpont előtt 30 nappal valamennyi közgyűlési anyag végleges, azt követően már nem változtatható, írásbeli előterjesztését megkapja a tagság.

Eddig is ezt az álláspontot képviseltük, ennél többet előadni az elnökségi ülésen sem tudnánk, és tudomásunk szerint az elnökségi tagok ezen álláspontunkkal és érvrendszerünkkel már tisztában vannak.

Ezért ismételten köszönjük a lehetőséget, amelyet az elnök úr felajánlott, de azzal nem kívánunk élni, mert nem akarjuk az elnökségi ülés időtartamát indokolatlanul meghosszabbítani, melyen a mi előadásunk nélkül is jelentős számú előterjesztést kell megtárgyalnia és azokról döntést hoznia a tisztelt elnökségi tagoknak.

Tekintettel arra, hogy az elnökségi tagok elérhetőségeivel nem rendelkezünk, ezért tisztelettel kérjük elnök urat és főtitkár urat, hogy az elnökség részére jelen levelünket juttassák el.

Végezetül szeretnénk kifejezni reményünket, hogy a tegnapi hírlevél hangvétele kapcsán bennünk kialakult kellemetlen érzés csak túlérzékenységünk jele, és nem a tisztelet hiányát mutatja: ugyanis amíg a valamennyi budapesti ügyvédnek kiküldött hírlevélben az érveinkkel nem, de módszereinkkel vitázó, kamarai álláspontot képviselő dr. Hidasi Gábor „kollégánk”, addig csoportunk kissé pejoráló, büntetőjogi mellékzöngét sem nélkülöző megnevezése „dr. Mező András és társai”.

Budapest, 2017. április 22.

Kollegiális tisztelettel:

Dr. Kollár Rózsa
Dr. Kováts Ágnes
Dr. Vauver Kriszta
Dr-d’Elhougne Győző
Dr. Herrmann Géza
Dr. Mező András
Dr. Móra László
Dr. Rezes Gábor
ügyvédek,
a Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport nevében

Ügyvédi konzultáció

Ügyvédi konzultáció

Szeretnénk megismerni a véleményét!

Ügyvédi konzultáció

Mikor kérdezték meg legutóbb a kamarai ügyekről? Bizonyára régen. Az ilyesmi inkább választások előtt dívik az elnökjelöltek körében.
Mi most nem készülünk választásokra, mindössze azt szeretnénk megtudni, hogy karunk tagjainak mi a véleménye a saját kamarájáról. A legtöbb kérdésre 5 választ adtunk meg, a legjobb véleménytől a legrosszabbig. Ön dönti el, mit választ közülük. A konzultáció név nélküli, mivel itt valóban nem az a fontos, hogy ki mondja, hanem az, hogy mit mond.
Kérjük, tiszteljen meg a véleményével, kedves kolléga, és töltse ki ügyvédi konzultációs kérdőívünket! Bízunk benne, hogy az eredmények ismeretében, amelyet természetesen megosztunk majd Önnel, mi is többet tudunk tenni a kamaránkért.
Konzultációs kérdőív kitöltése

Válasz Hidasi Gábor kollégának

Összefoglaló elfoglalt kollégáknak: Hidasi Gábor kolléga úr fontosnak tartotta levelet írni arról, hogy egy ügyvéd nem pereskedik a kamarája ellen, még akkor sem, ha a kamara szabálytalanul jár el. Ha már így történik, akkor a kamarai tag fegyelmezetten összeszorítja a száját, és teszi, ami a kötelessége, azaz fizeti a tagdíjat. De arról már nem tartotta fontosnak értekezni a kolléga úr, hogy a pereskedésen kívül konkrétan milyen egyéb lehetősége van egy kamarai tagnak abban az esetben, ha megalapozott indítványa mindössze olyan hatást ér el, mint a falra hányt borsó?

Kicsit bővebben:

Hidasi kolléga úr fontosnak tartja fejtegetni, hogy a közgyűlés (mint kamarai szerv) nem lehet érvénytelen, legfeljebb – a bíróság jogerős döntése alapján – annak határozatai. Azt azonban nem tartja lényegesnek rögzíteni, hogy az a közgyűlés, amelyről konkrétan beszélünk, szabálytalan módon került összehívásra. És nem tartja lényegesnek azt sem rögzíteni, hogy a “közgyűlés” szóval illetjük nemcsak a kamarai szervet, hanem annak munkáját is (“közgyűlést tartottunk” – amely közgyűlésnek tárgyiasulása a határozatok meghozatala), és amely munka viszont – a szabálytalan összehívás okán – már lehet érvénytelen.

Fontosnak tartja pedagógiai célból (hiszen a kolléga úr az Oktatási Bizottság elnöke) rögzíteni, hogy a jog fegyverét másokért és magunkért csak érdekvédelmi célból használjuk, önmagunk ellen tehát nem. Sajnos azonban “önmagunk” alatt nem a tagságot érti, hanem kizárólag azokat a személyeket, akik a szabálytalanul összehívott közgyűlés összehívásában érintettek.

A tagságnak ezzel szemben nem az az érdeke, hogy egy szabálytalan közgyűlésen részt vegyen, hanem az, hogy tisztán lásson a kamara gazdálkodása kérdésében, tehát annak a pénznek az elköltése kérdésében, amit a tagság fizet be a kamara számlájára. A tisztán látás pedig azt jelenti, hogy az alapszabályban rögzített határidőn belül megkap minden lényeges információt a gazdálkodással kapcsolatban. Mind a hátunk mögött hagyott, mind az előttünk álló év tekintetében.

Ehhez képest mi a jelenlegi helyzet? Az elnökség április 26-án véglegesíti majd a költségvetést. Az Ellenőrző Bizottságnak nyilvánvalóan ezt követően, a végleges számokat kell véleményeznie (ha korábban már véleményeztek, akkor azt minden módosított tétel tekintetében ismét meg kell tenniük). Egyébként az Ellenőrző Bizottság jelentése még nem lelhető fel a kamarai honlapon annak ellenére, hogy az április 13-án érkezett kamarai hírlevél ezt állítja. Talán abban bíztak a hírlevelet írók, hogy senki sem fog felmenni a honlapra, és megkeresni a bizottság véleményét. Mi ezt megtettük. Nincs fent.

Tehát május 3-án közgyűlés lesz, azonban csak ezen időpont előtt hat nappal, április 26-án lesz csupán végleges elfogadott költségvetés (és akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha arra hivatkoznak majd, hogy csak a megismételt közgyűlésen, május 12-én lesz határozatképesség. Az is csak 15 nap, tehát éppen a fele az alapszabályban rögzített időtartamnak). Hidasi kolléga úr, aki évtizedek óta elismert társasházi jogi szakember, nem tartja problémásnak azt a tényt, amit bármely társasházi közgyűlés esetében kifogásolna.

Másrészt szintén garanciális feltétele egy közgyűlés megtartásának, hogy minden kamarai tag tudomást szerezzen a közgyűlésről. Ennek maga a meghívó úgy kíván eleget tenni, hogy rögzíti: a kamara honlapján, valamint minden egyes tag részére megküldött elektronikus levél útján is meghirdetésre kerül a közgyűlés. Ehhez képest az alapszabályban rögzített 30 napos határidőn belül kizárólag a kamarai honlapon került meghirdetésre a közgyűlés, de a minden kolléga részére megküldött elektronikus levél formájában nem. Nem várható el egyetlen kamarai tagtól sem, hogy hetente csak azért megtekintse a kamara honlapját, hogy vajon azon a héten éppen tűztek-e ki közgyűlést vagy sem. A meghívó elektronikus levél formájában csak április 11-én került kiküldésre a tagság részére. Az már nyilván puszta feltételezés, hogy amennyiben csoportunk nem jelzi a problémát a kamara felé, úgy ezt a levelet soha nem küldték volna ki, de abból kiindulva lehet alapja, hogy eddig egyetlen korábbi közgyűlés alkalmával sem történt meg ilyen levél kiküldése.

A tagságnak tehát igenis érdekében áll, hogy

  1. tiszta és pontos képet kapjon a kamara gazdálkodásáról,
  2. hogy időben értesüljön a kamarai közgyűlésről.

Ezeknek az alapvető, garanciális elemeknek a szükség esetén akár jogi eszközökkel is történő kikényszerítése érdekvédelem. Azaz olyan kérdés, amelyben Hidasi kolléga úr véleménye szerint is helye van a jog fegyvere alkalmazásának.

Végül Hidasi kolléga úr leírja a kulcsmondatot: a vélt vagy valós szabálytalanságokat ott tárjuk fel, és ott vitassuk meg, ahol orvosolni is tudjuk.

Ezt kíséreltük meg akkor, amikor az elnök úrhoz és a főtitkár úrhoz fordultunk április 7-én az észrevételünkkel. Azt a választ kaptuk még aznap elnök úrtól, hogy felvetésünket az elnökség elé terjeszti. Tudomásunk szerint ez nem történt meg azóta sem. Az azonban igen, hogy elnök úr saját hatáskörben úgy döntött, igenis keresztül veri a tagságon a közgyűlést így, szabálytalanul meghirdetve. Erről minket már nem értesített, hanem azt a kiküldött kamarai hírlevelekből kellett megtudnunk.

Milyen módozatot tudna még ezen felül Hidasi kolléga úr arra, hogy a szabálytalanságot megvitassuk és orvosoljuk?

Leveléből nem derül ki, hogy mit tehetne akkor egy kamarai tag, ha az elnök, akihez levelet írt, részletezve megalapozott jogi kétségeit, a lehető legnagyobb mértékben figyelmen kívül hagyja az írtakat, olyan szinten, hogy még csak magyarázatra sem méltatja a hozzá fordulókat.

Hidasi kolléga úr szerint nyilván beletörődik.

A közgyűlés elé

Rövid összefoglaló az elfoglalt kollégáknak:

A 2017. május 3. és 12. napjára összehívott kamarai közgyűlés összehívása nem szabályos, ezért a közgyűlési határozatokról már most kimondható: érvénytelenek lesznek. A kamara alapszabálya szerint a meghívóval együtt kell megküldeni az írásbeli előterjesztéseket is. A kamara 2017. évi költségvetése és a 2016. évi költségvetés végrehajtása nem került kiküldésre, pedig ezek a közgyűlés legfontosabb kérdései. Továbbá maga a meghívó sem került kiküldésre az önmaga által meghatározott módokon.

Kicsivel részletesebben…

2017. március 22-én került fel a kamara honlapjára a kamara évi rendes közgyűlésére szóló meghívó. A várhatóan határozatképtelen első közgyűlés időpontja 2017. május 3. (szerda) 10:00 óra, a megjelentek számától függetlenül határozatképes megismételt közgyűlés időpontja 2017. május 12. (péntek) 10:00 óra.

A meghívó maga is tartalmazza meghirdetésének módját, amely a következő:

A meghívó meghirdetésének módja: kamarai honlapon (’határozatok’ és ’közgyűlések’ fejezetek a zárt oldalon és ’hírek’ rovat a nyílt oldalon) továbbá a tagoknak elektronikus levél.

 

Egyéb értesítések: elektronikus hírlevél,  Pesti Ügyvéd, kamarai hirdetőtábla kifüggesztés.

Az előterjesztések és közgyűlési határozatok közlésének módja:

a honlapon a „Közgyűlések” fejezet (zárt oldal) alatt. A személy szerint érintettekkel a honlapnak a csak az illető által elérhető elektronikus ügyintézési felületén, és e-mail címe útján.

Kamaránk alapszabálya a következők szerint rendelkezik a közgyűlés összehívásának szabályairól:

Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. A meghívót a tervezett időpontot legalább 30 nappal megelőzőleg a Kamara tagjai körében meg kell hirdetni. (…)

Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

A fentiekben foglalt szabályozás alapján már most, 2017. április 5-én kijelenthetjük, hogy a május 3., illetve 12. napjára összehívott kamarai közgyűlés érvénytelen.

Hogy mi vezetett erre a sarkos kijelentésre? Az, hogy a közgyűlés összehívása nem szabályszerű, ezért ott érvényes közgyűlési határozatokat hozni nem lehet.

Nem szabályszerű a közgyűlés összehívása, mert azt nem közölték a tagokkal elektronikus levél útján. Igaz, a 437. számú kamarai hírlevélben megjelent a meghívó, ez azonban nem a „meghirdetés módja”, hanem az „egyéb értesítések” kategóriájába tartozik. A „kamarai honlapon (’határozatok’ és ’közgyűlések’ fejezetek a zárt oldalon és ’hírek’ rovat a nyílt oldalon) továbbá a tagoknak elektronikus levél” mondatban a továbbá kifejezés konjunktív, azaz mindkét értesítési módnak egyszerre teljesülnie kell, melyek közül csak az egyik valósult meg, a kamarai honlapon történő meghirdetés. Tekintettel arra, hogy nem várható el 6000 ügyvédtől, hogy minden egyes nap belépjen a kamarai honlapra ellenőrizni, hogy aznap meghirdették-e az éves közgyűlést, vagy sem, ezért a személy szerinti, elektronikus levél útján történő kiküldés garanciális jellegű értesítési mód lett volna. Amelyet a kamarai vezetés elmulasztott. Ezért az is lehetséges, hogy akár mind a mai napig létezhet olyan ügyvéd kolléga, aki a legteljesebb jóhiszeműsége mellett sem értesült a kamarai közgyűlésről (különös tekintettel arra, hogy a kamarai hírlevél sem jut el mindenkihez, pl. csoportunkban is van olyan tag, aki rendszeresen nem kapja meg a hírlevelet).

Kamaránk alapszabálya nemcsak azt rögzíti, hogy a tervezett időpontot megelőzően legalább 30 nappal korábban kell meghirdetni a közgyűlést a tagság körében, hanem azt is, hogy a meghívónak pontosan mit kell tartalmaznia, és milyen mellékletekkel kell rendelkeznie.

Írásbeli előterjesztés esetén közölni kell az előterjesztést.

A szabály a 4. pontban szerepel, ugyanott, ahol a meghívó tartalmi elemeit rögzíti az alapszabály. Ebből következően pedig az írásbeli előterjesztések – mint a meghívó mellékletei – közlésének időpontjára vonatkozó szabályok megegyezik a meghívóra vonatkozó rendelkezésekkel.

A közgyűlés legfontosabb napirendi pontja a kamara tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámoló, valamint idei költségvetésünk megtárgyalása és elfogadása.

A mai napon sem a tavalyi költségvetési terv végrehajtására, sem a 2017. évi költségvetési tervre vonatkozó előterjesztés nem szerepel kamaránk honlapján. A 440. számú kamarai hírlevélben azt olvashattuk, hogy „a költségvetési főtáblát és az analitikát az április 22-i ülésén véglegesíti az elnökség, és ezt követően kerülnek fel a honlapra.” Ami azt jelenti, hogy leghamarabb április 22-én ismerhetjük meg ezeket az anyagokat, azaz a május 3-i közgyűlés előtt 11 nappal. Ezzel a kamara vezetői megsértik a tagság előzetes tájékozódáshoz, véleményalkotáshoz, információkéréshez fűződő jogait, mivel alig marad idő arra, hogy információkat kérjünk, kapjunk a költségvetésről.

Kamaránk alapszabályában rögzített 30 napos szabályt olyan, a tagsági jogok gyakorlása szempontjából garanciális előírásnak kell tekinteni, amelyre akkor is figyelemmel kell lennie a vezetésnek, ha bármely oknál fogva egy adott napirendi ponthoz tartozó írásbeli előterjesztés időben való elkészítésének valamilyen objektív akadálya mutatkozik. Ugyanakkor ilyen objektív akadályra nehéz hivatkozni jelen helyzetben, hiszen a 2016. év lezárása óta eltelt három hónap, amely alatt mind a tavalyi lezárt évre vonatkozó adatokat, mind az azok alapján kalkulált 2017. évi tervet már régen meg lehetett volna alkotni.  De ha még nem így lett volna, a tagoknak akkor is módot kell adni a közgyűlésre való felkészülésre, a megalapozott döntések meghozatala, a szavazati jogok felelősségteljes gyakorlása érdekében.

Egy hozzávetőleg egymilliárd forintos éves költségvetésről nem lehet pár nap alatt megalapozott véleményt alkotni. Ugyanúgy nem lehet megalapozott véleményt alkotni az előző év hasonló nagyságú bevételének elköltéséről, felhasználásáról. Az alapszabályban rögzített 30 napos garanciális időtartam viszont megfelelő időt biztosít ahhoz a tagságnak, hogy alaposan megismerjék az előterjesztésben foglaltakat, utánajárhassanak, információt kérhessenek, és kialakíthassák a saját álláspontjukat.

Erre a kamarai vezetés nem adott lehetőséget, mivel 28 nappal a közgyűlés időpontja előtt még nem juttatta el a tagságnak írásbeli előterjesztését a témában, sőt már most jelezte, hogy leghamarabb 11 nappal a közgyűlés előtt fogja ezt megtenni.

Természetesen van megoldás a nem szabályszerűen összehívott közgyűlés esetében. Mivel a köztestületekre – eltérő szabályozás hiányában – az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amely vonatkozásában a Ptk. kimondja, hogy „ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához”.

Hozzá kell tenni, hogy nem egyedi esettel állunk szemben. Visszamenőleg nem emlékszünk olyan közgyűlésre az eltelt 10 évben, amikor 30 nappal korábban rendelkezésre állt volna valamennyi írásbeli közgyűlési anyag.

Hogy miért pont idén jutott eszünkbe, hogy ezt a bevett gyakorlatot szóvá tegyük?

Ennek több oka is van:

Egyrészt ügyvédek vagyunk. Feladatunk a szabályok betartása, nem pedig azok eliminálása. Ráadásul ezt a szabályt mi magunk hoztuk meg. Önnön magunkat, saját munkánkat vesszük semmibe, ha nem kérjük számon a betartását. A vezetőség felelőssége, hogy csak hívjon össze közgyűlést, ha annak valamennyi előfeltétele adott.

Másrészt a közgyűlés összehívásával kapcsolatos hozzáállás jól mutatja a kamara vezetőségének hozzáállását: az alapszabályban leírt kötelezettségét rendszeresen semmibe veszi, megvonva a tagságtól a tájékozódáshoz való alapvető jogát.

Harmadrészt abban az esetben, ha időben megkapja minden tag az előterjesztéseket, megfelelő idő állna rendelkezésre arra, hogy valóban, mélyebben megismerhessék azok tartalmát, és megfelelő időben feltehessék a kérdéseiket. És akkor talán nem fordulna elő az sem, ami a legutóbbi közgyűlésen, hogy a Kollégák XXI két képviselője által a közgyűlésen, szavazás előtt feltett kérdésekre hónapokkal később válaszolt – a kamarai honlapon keresztül – a vezetés. Ráadásul úgy, hogy a válaszról magukat a kérdezőket sem értesítették. Ami már csak azért is kellemetlen, mert a válasz hiányában nem biztos, hogy az előterjesztésben foglaltakkal egyet tud érteni minden jelenlévő. Az említett esetben is kénytelenek voltunk az előterjesztés ellenében szavazni világos és egyértelmű válaszok hiányában.

A Kollégák XXI csoport álláspontja a fentiek szerint tehát az, hogy a 2017. május 3. napjára meghirdetett kamarai közgyűlés szabálytalanul került meghirdetésre, ilyen módon érvénytelen (feltéve, hogy a közgyűlésen nem jelenik meg a részvételre jogosultak legalább háromnegyede, azaz 4500 ügyvéd, és nem járul hozzá egyhangúlag az ülés megtartásához).

A fentiekre figyelemmel kérjük a kamarai vezetést, hogy a közgyűlés meghirdetésére vonatkozó döntését vonja vissza, és akkor hirdessen meg – szabályosan – közgyűlést, ha annak időpontja előtt az alapszabályban előírt 30 nappal valamennyi írásbeli előterjesztést is a tagság rendelkezésére tud bocsátani.

Kollégák a XXI. századi Ügyvédségért csoport