Harmónia, csend, béke, nyugalom. Ezeket részesítem előnyben. Vidéken nőttem fel, negyedik gyerekként, három báttyal. Édesapánk álmát valóra váltva mindannyian tanultunk zongorázni, én négy évesen kezdtem. Aztán a középiskolai tanulmányaimat Kecskeméten, a Kodály gimnáziumban folytattam, üvegbúra alatt, tanáraink által óvva és féltve, a zenével és éneklésssel körül ölelve. Csodás időszak volt!
Kitartás, szorgalom, lelkiismeretesség. Az ELTE jogi karán végeztem, egészen más érzések és hangulatok vártak a fővárosban, mint amelyeket korábban megélhettem. Egyetem alatt végig egy ügyvédi irodában dolgoztam, első két jelölti évemet legidősebb bátyámnál töltöttem, aztán egy „kis” kitérővel kimentem egy évre Amerikába. Dolgoztam és minden erőmmel azon voltam, hogy az orosz és a német nyelv után az angollal is jól boldoguljak.
Empátia, érzékenység, humor. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy 2002 óta ügyvédként sok külföldi, elsősorban ír ügyfélnek dolgozhatok. Nekem inkább az okoz nehézséget, hogy ne kerüljek baráti viszonyba az ügyfeleimmel, akiknek sokszor a jogon túlmenően is igyekszem segíteni, amiben csak tudok. A mély emberi konfliktusokat nehezen kezelem, mert úgy vélem, hogy nagyobb odafigyeléssel és több együttérzéssel ezeket sokkal könnyebben lehetne megoldani és ezeket ritkán tapasztalom.
Szeretem és értem a viccet, nézem és kritizálom a focit, új szerelem a snooker.
Imádok főzni, sütni, a szeretteimmel lenni, állatokat szeretgetni és védeni, hallgatni a tengert.
Az általam fontosnak tartott ügyekért lelkesen dolgozom és abban hiszek, hogy a változás érdekében előre kell nézni, a célokat szem előtt tartva.