Cui bono…?

Cui bono…?

Azaz kinek jó ez? Vagy ahogyan Seneca Medea c. művében olvasható: „Cui prodest scelus, is fecit.” – „Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.”

A kérdést nemrégiben már felvetettük, amikor az új ügyvédi törvény módosításai közé hirtelen, valamilyen módon bekeveredett az e-matrica témája, állítólag minisztériumi javaslatként. A javaslat mellett kampányolt Réti elnök úr is, és leírta, hogy nem tőle eredt az ötlet, de üdvözli azt. Már akkor is különösnek tűnt, hogy az e-matrica tervet, ami kizárólag csak a Budapesti Ügyvédi Kamara apparátusa számára lett volna jó (több bevételt lehet elkölteni), míg nekünk, ügyvédeknek nem adott volna mást, mint a plusz adminisztrációt, valamint a még szorosabb ellenőrzés alá vonást a kamara részéről, az állítólagos ötletgazda minisztérium milyen könnyedén ejtette. Nyilván, hiszen nekik semmiféle hasznuk sem származott volna az ötletből. Nyilvánvalóan nem is ők találták ki, és nem is ők erőltették azt be a törvénymódosítási javaslatok közé.

És most ismét hasonló helyzet előtt állunk.

Már a közgyűlés előtt jeleztük, és a közgyűlésen felvetettük egyik felszólalásunkban is, hogy az elnökség tagjai közül 2014-es megválasztásuk óta többen lemondtak. Az elnökségi ülésekről rendre az a hír járja, hogy határozatképtelenek, és csak a megismételt ülés döntésképes. Ettől függetlenül az elnök vagy az elnökség mégsem ír ki pótválasztásokat a kikerült tagok helyett, pedig talán a frissen választottak akítvabbak lennének, és bejárnának az elnökségi ülésekre.

Réti elnök jelezte még a közgyűlés előtt, hogy a kérdéssel az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult: valóban kell-e pótválasztásokat tartani, ha nem a választások miatt, hanem előbb szűnik meg egy elnökségi tag mandátuma?

A válasz megérkezett. Még ha nem is úgy, ahogyan azt gondoltuk.

Az országgyűlés előtt fekszik egy módosító javaslatcsomag, ami az – egyébként frissen elfogadott – ügyvédi törvényt is módosítja, pontosítja több ponton. S különös módon mi az egyik ilyen pont? Ha kitaláltad, Kolléga, akkor már ismered az elnök/elnökség észjárását és érdekérvényesítő képességét…

A módosítás kiveszi a törvényből a kógens jellegű kötelezést arra nézve, hogy ilyen esetben pótválasztást kellene tartani, és a kamara belső szabályozási körébe utalja ennek eldöntését. Azaz ad absurdum az is lehetséges, hogy az elnökség teljesen elfogy, mégsem fog a kamara pótválasztásokat kiírni. Már, ha ilyen értelemben alakítják ki a hamarosan megalkotandó alapszabályunkat (aminek az áttanulmányozására, észrevételek megtételére figyelem! mindössze 15 nap áll majd rendelkezésre!).

Gondolod, Kolléga, hogy a minisztériumban a homlokukra csaptak, és azok után, hogy hónapokig – ha nem évekig – ízlelgették, nemesítették, finomították az új ügyvédi törvény szövegét, egyszerre egy ilyen módosítást ötlöttek ki csak úgy? Véletlenek pedig nincsenek. Gondolj bele, ki az az egyetlen személy, akinek érdekében áll, hogy az elnökség – jelenleg is meglehetőst minimális – kontrollja alól kikerüljön? Kinek az érdeke, hogy az elnökségbe ne kerülhessen be pótválasztással olyan, aki esetleg kinyitná a száját?

Szomorú dolog ez. Mármint önmagában nem az, hogy a pótválasztások tekintetében visszavonulót fúj a törvény, és a kamara kezébe adja a döntést. Inkább az, hogy van egy olyan vezetőnk, aki képes befolyásolni a törvényhozást akkor, ha az az érdekében áll, de a MI érdekünkben ez a fajta befolyásolás valahogy nem jelenik meg ekkora lendülettel. Egy olyan kérdésben, mint hogy tartsunk-e pótválasztást vagy sem, képes egy salátatörvénybe benyomni egy mindenfajta törvényhozói előzmény nélküli szabályt. Miért? Mert az elnök képtelen veszíteni. Nem vallaná be, hogy 2014-től egészen idáig törvényellenesen működött az elnökség. Inkább módosíttatja a törvényt. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a törvénymódosítás olyan, mint egy beismerő vallomás: bizony, eddig valóban törvényellenesen működött a BÜK. Mi a megoldás? Szüntessük meg a törvényi kötelezést!)

Jó, adjunk esélyt a másik lehetőségnek is. Az egészhez nincs köze az elnöknek. Valójában az történt, hogy valakinek a minisztériumban pont most, teljesen véletlenül, függetlenül attól, hogy a polemizálás megkezdődött a kamarán belül a pótválasztásokról, eszébe jutott, hogy sem a korábbi ügyvédi törvény, sem az új, nyáron elfogadott nem helyesen szabályozta ezt a kérdést, és ideje változtatni. És ez a valaki a salátatörvénybe foglalta az új szabályt: minden hatalmat (a pótválasztásokról való döntés kérdésében) a kamaráknak!

Hihető?

Milyen jó lenne, ha elnökünk hasonló lelkesedéssel tetetne be a salátatörvénybe szabályozást az ügyvédi munkadíj meghatározásával kapcsolatos kamarai jogkörrel kapcsolatban! Vagy eltöröltetné a sikerdíj bíróság előtti érvényesítésével kapcsolatos problémát. Vagy az ügyvédek alanyi jogává tetetné a munkánk elvégzéséhez szükséges köznyilvántartásokba való betekintés lehetőségét (mint amilyen például a JÜB-ölés, vagy a hiteles, friss céginformációk lekérése). És még sorolhatnánk a minket, egyéni vagy “kisirodás” ügyvédeket sújtó, bedaráló rendelkezéseket.

De ezek nem fontosak neki. Ezekről szónokol ugyan a közgyűlésen, de fikarcnyit sem érdeklik őt a problémáink.

Csak a pótválasztás.

Pótválasztások így a közeljövőben nem lesznek, ez szinte biztos. Viszont igazi választások igen! Küldjünk haza mindenkit, aki nem a mi érdekünkben jár el, hanem csak a saját érdekeit képviseli, és kizárólag az önön különbejáratú történései érdeklik.

És ne jöjjön vissza pótválasztással se.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..