Összefoglaló elfoglalt kollégáknak: Hidasi Gábor kolléga úr fontosnak tartotta levelet írni arról, hogy egy ügyvéd nem pereskedik a kamarája ellen, még akkor sem, ha a kamara szabálytalanul jár el. Ha már így történik, akkor a kamarai tag fegyelmezetten összeszorítja a száját, és teszi, ami a kötelessége, azaz fizeti a tagdíjat. De arról már nem tartotta fontosnak értekezni a kolléga úr, hogy a pereskedésen kívül konkrétan milyen egyéb lehetősége van egy kamarai tagnak abban az esetben, ha megalapozott indítványa mindössze olyan hatást ér el, mint a falra hányt borsó?
Kicsit bővebben:
Hidasi kolléga úr fontosnak tartja fejtegetni, hogy a közgyűlés (mint kamarai szerv) nem lehet érvénytelen, legfeljebb – a bíróság jogerős döntése alapján – annak határozatai. Azt azonban nem tartja lényegesnek rögzíteni, hogy az a közgyűlés, amelyről konkrétan beszélünk, szabálytalan módon került összehívásra. És nem tartja lényegesnek azt sem rögzíteni, hogy a “közgyűlés” szóval illetjük nemcsak a kamarai szervet, hanem annak munkáját is (“közgyűlést tartottunk” – amely közgyűlésnek tárgyiasulása a határozatok meghozatala), és amely munka viszont – a szabálytalan összehívás okán – már lehet érvénytelen.
Fontosnak tartja pedagógiai célból (hiszen a kolléga úr az Oktatási Bizottság elnöke) rögzíteni, hogy a jog fegyverét másokért és magunkért csak érdekvédelmi célból használjuk, önmagunk ellen tehát nem. Sajnos azonban “önmagunk” alatt nem a tagságot érti, hanem kizárólag azokat a személyeket, akik a szabálytalanul összehívott közgyűlés összehívásában érintettek.
A tagságnak ezzel szemben nem az az érdeke, hogy egy szabálytalan közgyűlésen részt vegyen, hanem az, hogy tisztán lásson a kamara gazdálkodása kérdésében, tehát annak a pénznek az elköltése kérdésében, amit a tagság fizet be a kamara számlájára. A tisztán látás pedig azt jelenti, hogy az alapszabályban rögzített határidőn belül megkap minden lényeges információt a gazdálkodással kapcsolatban. Mind a hátunk mögött hagyott, mind az előttünk álló év tekintetében.
Ehhez képest mi a jelenlegi helyzet? Az elnökség április 26-án véglegesíti majd a költségvetést. Az Ellenőrző Bizottságnak nyilvánvalóan ezt követően, a végleges számokat kell véleményeznie (ha korábban már véleményeztek, akkor azt minden módosított tétel tekintetében ismét meg kell tenniük). Egyébként az Ellenőrző Bizottság jelentése még nem lelhető fel a kamarai honlapon annak ellenére, hogy az április 13-án érkezett kamarai hírlevél ezt állítja. Talán abban bíztak a hírlevelet írók, hogy senki sem fog felmenni a honlapra, és megkeresni a bizottság véleményét. Mi ezt megtettük. Nincs fent.
Tehát május 3-án közgyűlés lesz, azonban csak ezen időpont előtt hat nappal, április 26-án lesz csupán végleges elfogadott költségvetés (és akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha arra hivatkoznak majd, hogy csak a megismételt közgyűlésen, május 12-én lesz határozatképesség. Az is csak 15 nap, tehát éppen a fele az alapszabályban rögzített időtartamnak). Hidasi kolléga úr, aki évtizedek óta elismert társasházi jogi szakember, nem tartja problémásnak azt a tényt, amit bármely társasházi közgyűlés esetében kifogásolna.
Másrészt szintén garanciális feltétele egy közgyűlés megtartásának, hogy minden kamarai tag tudomást szerezzen a közgyűlésről. Ennek maga a meghívó úgy kíván eleget tenni, hogy rögzíti: a kamara honlapján, valamint minden egyes tag részére megküldött elektronikus levél útján is meghirdetésre kerül a közgyűlés. Ehhez képest az alapszabályban rögzített 30 napos határidőn belül kizárólag a kamarai honlapon került meghirdetésre a közgyűlés, de a minden kolléga részére megküldött elektronikus levél formájában nem. Nem várható el egyetlen kamarai tagtól sem, hogy hetente csak azért megtekintse a kamara honlapját, hogy vajon azon a héten éppen tűztek-e ki közgyűlést vagy sem. A meghívó elektronikus levél formájában csak április 11-én került kiküldésre a tagság részére. Az már nyilván puszta feltételezés, hogy amennyiben csoportunk nem jelzi a problémát a kamara felé, úgy ezt a levelet soha nem küldték volna ki, de abból kiindulva lehet alapja, hogy eddig egyetlen korábbi közgyűlés alkalmával sem történt meg ilyen levél kiküldése.
A tagságnak tehát igenis érdekében áll, hogy
- tiszta és pontos képet kapjon a kamara gazdálkodásáról,
- hogy időben értesüljön a kamarai közgyűlésről.
Ezeknek az alapvető, garanciális elemeknek a szükség esetén akár jogi eszközökkel is történő kikényszerítése érdekvédelem. Azaz olyan kérdés, amelyben Hidasi kolléga úr véleménye szerint is helye van a jog fegyvere alkalmazásának.
Végül Hidasi kolléga úr leírja a kulcsmondatot: a vélt vagy valós szabálytalanságokat ott tárjuk fel, és ott vitassuk meg, ahol orvosolni is tudjuk.
Ezt kíséreltük meg akkor, amikor az elnök úrhoz és a főtitkár úrhoz fordultunk április 7-én az észrevételünkkel. Azt a választ kaptuk még aznap elnök úrtól, hogy felvetésünket az elnökség elé terjeszti. Tudomásunk szerint ez nem történt meg azóta sem. Az azonban igen, hogy elnök úr saját hatáskörben úgy döntött, igenis keresztül veri a tagságon a közgyűlést így, szabálytalanul meghirdetve. Erről minket már nem értesített, hanem azt a kiküldött kamarai hírlevelekből kellett megtudnunk.
Milyen módozatot tudna még ezen felül Hidasi kolléga úr arra, hogy a szabálytalanságot megvitassuk és orvosoljuk?
Leveléből nem derül ki, hogy mit tehetne akkor egy kamarai tag, ha az elnök, akihez levelet írt, részletezve megalapozott jogi kétségeit, a lehető legnagyobb mértékben figyelmen kívül hagyja az írtakat, olyan szinten, hogy még csak magyarázatra sem méltatja a hozzá fordulókat.
Hidasi kolléga úr szerint nyilván beletörődik.